[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Tusnády Gábor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tusnády Gábor
Született1941. december 21. (82 éves)
Mátészalka
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
Kitüntetései

SablonWikidataSegítség

Tusnády Gábor (Mátészalka, 1941. december 21. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a bioinformatika, valamint a matematika alkalmazásai. Munkatársaival kidolgozta az entrópia megmaradásának elvét, valamint jelentős sztochasztikai általánosításokat írt le.

Életpályája

[szerkesztés]

1959-ben érettségizett, majd beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika szakára. Itt szerzett matematikusdiplomát 1964-ben. Ennek megszerzése után az egyetem analízis II. tanszékén kapott előadói állást. 1965-ben átkerült az MTA Matematikai Intézetbe (1999-től MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) tudományos munkatársi beosztásban. Később főmunkatársi, tudományos tanácsadói, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Közben 1995 és 1998 között a Kossuth Lajos Tudományegyetemen dolgozott egyetemi tanárként, valamint 1996-ban habilitált. Emellett Simonovits Miklóssal közösen tartott alkalmazott matematikai órákat különböző egyetemeken.

1979-ben védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1994-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának, illetve a Biometriai-Biomatematikai Bizottságnak lett tagja. Már akadémiai doktori fokozatának megszerzése után egy évvel, 1995-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben pedig rendes tagjává. Akadémiai tisztségei mellett a Bolyai János Matematikai Társulat, valamint az Alkalmazott Matematikai Lapok, a Studia Scientiarum Mathematicarum Hungarica szerkesztőbizottságának tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Fő kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a bioinformatika, valamint a matematika alkalmazásai.

Fontosabb eredményei: munkatársaival megalapozta az entrópia megmaradásának elvét, meghatározta a független, azonos eloszlási valószínűségű változók összegére vonatkozó gyenge konvergencia sebességét, új módszert dolgozott ki CD-görbék analízisére. A bioinformatika, illetve biomatematika terén a multifaktoriális öröklődést terjesztette ki szelektív rendellenességekre, valamint kvadratikus alakok optimalizálására.

Emellett foglalkozik a sztochasztika területén az úgynevezett tiszta fejek jelenségével (itt általános leírást adott), az EM algoritmus konvergenciájával, a kétdimenziós minták házasítással történő összehasonlításával, idősorok analízisével, illetve kompetitív folyamatok kiterjedt mérések alapján történő modellezésével.

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Főbb publikációi

[szerkesztés]
angol nyelven
  • Information Sources with Different Cost Scales and the Principle of Conservation of Entropy (Csiszár Imrével és Katona Gyulával, 1969)
  • On Sequences of „Pure Heads” (Komlós Jánossal, 1975)
  • An Approximation of Partial Sums of Independent RV’s, and the Sample DF I–II. (társszerző, 1976)
  • Information Geometry and Alternating Minimization Procedures (Csiszár Imrével, 1984)
  • Aetiological Studies of Isolated Common Congenital Abnormalities in Hungary (Czeizel Endrével, 1984)
  • On Optimal Matchings (Ajtai Miklóssal és Komlós Jánossal, 1984)
  • Multiple Congenital Abnormalities (Czeizel Endrével és Telegdi Lászlóval, 1986)
  • Convex Constrain Analysis: A Natural Deconvolution of Circular Dichroism Curves of Proteins (társszerző, 1991)
  • Cold Target Competition Analysis of the Classical Activation Pathway of Complement-mediated Cytotoxicity (társszerző, 1992)
  • Extrema of Sums of Heterogeneous Quadratic Forms (társszerző, 1998)
  • The degree sequence of a scale-free random graph (társszerző, 2001)
  • Reconstruction of Kauffman networks applying trees (társszerző, 2006)
magyar nyelven
  • Idősorok analízise (társszerző, 1986)
  • Mutáció és szelekció (1996)
  • Fák evolúciója (2002)
  • Sztochasztika (2004)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Scientific Legacy Database (angol nyelven). Institute of Mathematical Statistics. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  2. Archivált másolat. [2013. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)

Források

[szerkesztés]