Turczel Lajos
| Turczel Lajos | |
| Született | 1917. szeptember 2. Ipolyszalka |
| Elhunyt | 2007. szeptember 26. (90 évesen) Pozsony |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | irodalomtörténész |
| Iskolái | |
| Kitüntetései | Pribina-kereszt II. osztály (2000. január 3.)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turczel Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Turczel Lajos (Ipolyszalka, 1917. szeptember 2. – Pozsony, 2007. szeptember 26.) irodalomtörténész, a csehszlovákiai magyar irodalom kutatója.
Élete
[szerkesztés]Az elemi iskolát Ipolyszalkán végezte, majd Ipolyságra járt polgári iskolába. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1938-ban. Hatodik-hetedikes gimnazista korában már klasszika-filológus akar lenni, épp ezért önerőből is latint tanult. Gimnazista korában fokozatosan háborús pszichózis alakult ki benne, már 1936-ban és 1937-ben meg volt győződve arról, hogy a háború ki fog törni. Épp ezért lemondott a klasszika-filológus elképzelésekről, és beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára, ahol 1942-ben doktorált. A második világháború kitörése is itt érte. A jogi pályához nem volt kedve, csak magára erőszakolta, védőügyvéd lett. A sok szabadidejében levéltárakba, könyvtárakba járt.
A második világháború alatt katona volt, majd hadifogságba esett. A világháború után „jogfosztott” ember lett, Csehszlovákia törvényei alapján megvonták az állampolgárságot a magyar nemzetiségű lakosoktól és többségüket Csehországba és Magyarországra, kisebb részüket pedig Észak-Szlovákia területére telepítették. 1951–1959 között a komáromi gimnázium és óvónőképző igazgatója volt. Közben 1951 és 1954 között a Pozsonyi Pedagógia Főiskolán tanulmányokat folytatott magyar szakon. 1959-től nyugállományba vonulásáig, 1982-ig a Comenius Egyetem magyar tanszékén oktatott.
Amikor Pozsonyba került, először a kritikai munkát készített Sas Andor sugallatára, ezen idő alatt néhány antológia született tőle (főleg fiatal szlovákiai magyar költők és elbeszélők műveiből). Fokozatosan fordult a Felvidékhez köthető magyar írók bemutatásához, így Szenczi Molnár Albert, Czuczor Gergely, Kármán József, Kazinczy Ferenc munkásságával foglalkozott. Ezzel párhuzamosan a magyar irodalom több nagy alakjáról írt tanulmányt, mint Jókai Mórról, Mikszáth Kálmánról. Tudományos tevékenysége során a magyar tudományos és kulturális élettel foglalkozott. A hatvanas években a két világháború közti időszakot kezdte kutatni.
Szlovákiában szerzőtársa, szerkesztője a Magyar irodalmi hagyományok lexikonnak, Több, mint 20 állami kitüntetést kapott, többek között a Pro Probitate díjat. „Turczel Lajos a 20. század derekán megalázott, megroskadt, értelmiség nélkül maradt nemzetnek próbált segíteni. A lehetetlennel próbálkozott, és sikerült neki” – mondta Zólyomi Árpád, az MKP európai parlamenti képviselője, mikor munkásságát méltatta.
Szülőfalujában, Ipolyszalkán helyezték örök nyugalomra 2007. október 2-án. Síremlékét Nagy János készítette.[2]
Főbb publikációi
[szerkesztés]- Írások mérlegen. Tanulmányok; Szlovákiai Szépirodalmi, Bratislava, 1958
- Magyar irodalmi olvasókönyv. Kiegészítő szöveg a csehszlovákiai, ált. műveltséget nyújtó magyar tannyelvű iskolák 10. évf. számára; Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1959
- Turczel Lajos–Horváth József: Magyar irodalmi olvasókönyv a csehszlovákiai tizenkétéves magyar tannyelvű iskolák 10. évf. számára; Slovenské pedagogické nakladateľstvo, Bratislava, 1960
- Írás és szolgálat. Kritikák 1958–1964; Slovenské vydavateľstvo krásnej literatúry, Bratislava, 1965
- 1965 A magyar irodalom története (1772–1848). Pozsony; Rákos Péterrel
- Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között; Tatran–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1967
- 1968 A magyar irodalom története 1772-ig (jegyzet). Pozsony
- 1977 Portrék és fejlődésképek. Pozsony
- 1980 Szlovenszkói vásár: csehszlovákiai elbeszélők, 1918–1938 (antológia, szerk.), Pozsony–Budapest
- Hiányzó fejezetek. Tanulmányok a két világháború közötti csehszlovákiai magyar irodalomról és sajtóról; Madách–Szépirodalmi, Bratislava–Bp., 1982
- Szép Angéla háza. Csehszlovákiai magyar regényírók, 1918–1945; vál., összeáll. Turczel Lajos; Madách, Bratislava 1984 (Csehszlovákiai magyar írók)
- Ének az éjben. Szlovákiai magyar írók, 1939–1945; összeáll., bev. Turczel Lajos; Madách, Bratislava, 1986 (Csehszlovákiai magyar írók)
- Magyar sportélet Csehszlovákiában, 1918–1938; Madách, Pozsony, 1992
- Visszatekintések kisebbségi életünk első szakaszára; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1995
- A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995; főszerk. Fónod Zoltán, korszakszerk. Turczel Lajos, Szeberényi Zoltán; Madách-Posonium, Pozsony, 1997
- Arcképek és emlékezések; Madách-Posonium, Pozsony, 1997
- Irodalmi hódolások és szeretetnyilvánítások; Madách-Posonium, Pozsony, 2000
- Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára; 2. bőv. kiad.; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2002
- Két kor mezsgyéjén. A magyar irodalom fejlődési feltételei és problémái Csehszlovákiában 1918 és 1938 között; Madách-Posonium, Pozsony, 2007 (Magyar Antaeus könyvek)
Emlékezete
[szerkesztés]- 2008-tól a SZMIT Turczel Lajos-díja (emlékplakett, díszoklevél, pénzjutalom)[3]
- Tudományos és ismeretterjesztő irodalmi konferencia
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- Bethlen Gábor-díj (1989)[4]
- Magyar Örökség díj (1998)
- Helytállásért – Pro Probitate díj[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ szlovák, https://archiv.prezident.sk/schuster/indexa02f.html?379, 2021. december 8.
- ↑ Felavatták Turczel Lajos síremlékét; Emlékünnepség Turczel Lajos tiszteletére. Archiválva 2015. november 17-i dátummal a Wayback Machine-ben Irodalmi Szemle.
- ↑ Pénteken adják át a Turczel Lajos-díjat. [2015. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 13.)
- ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ Elhunyt Turczel Lajos
Források
[szerkesztés]- Szeberényi Zoltán: Turczel Lajos. Portréesszé; Nap, Dunaszerdahely, 2002 (Műhely)
- Szeberényi Zoltán: Turczel Lajos; Nap, Dunaszerdahely, 2009 (Műhely)
- Momko Miloš: Turczel Lajos levéltári hagyatékáról. Irodalmi Szemle online
- Tóth László: Az alapozó – Összefüggések Turzcel Lajoshoz. Új Forrás 2008/2.
- Bereck Zsuzsanna: Turczel Lajos személyi bibliográfiája
További információk
[szerkesztés]- Emlékkönyv Turczel Lajos 90. születésnapjára; összeáll. Mészáros András; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2007