Tulcea megye
| Tulcea megye | |
 | |
 | |
| Tulcea megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Dobrudzsa |
| Megyeszékhely | Tulcea |
| Jelzés | TL |
| Terület | 8499 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0240 |
| Népesség | |
| Népesség | 193 355 fő (2021. dec. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 25 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tulcea megye témájú médiaállományokat. | |
Tulcea megye (magyarosan: Tulcsa megye) Románia egyik keleti megyéje. Területe a Duna-deltát öleli fel.
Domborzat
[szerkesztés]Nyugaton magába foglalja a Dobrudzsai-hegységet, felszínalaktanilag tagolódott része az Észak-Dobrudzsai fennsík (Măcin-hegység) valamint a Közép-Dobrudzsai fennsík, amelyet a Tulceai-, Casimceai- és a Babadagi-fennsík alkot. A megye északkeleti része a Duna deltája, melyet három torkolati ág (Chilia, Sulina és Szent György) oszt résztájakra.
Éghajlat
[szerkesztés]Éghajlata kontinentális, nagy hőmérsékleti ingadozások és 11°C évi középhőmérséklet jellemzi.
Népesség
[szerkesztés]A megye népességének alakulása:
- 1948 - 192 228 fő
- 1956 - 223 719 fő
- 1966 - 236 709 fő
- 1977 - 254 531 fő
- 1992 - 270 997 fő
- 2002 - 256 492 fő
- 2011 – 213 083 fő
A 2002-es népszámlálás során a lakosság 92,40% ortodox vallásúnak vallotta magát, ami 237 022 főt jelent. További vallási felekezetek: óritusú keresztény 13 326 fő (5,19%), muzulmán 3 704 fő (1,44%), római katolikus 675 lakos (0,26%), adventista 544 fő (0,21%), baptista 281 lakos (0,10%) és pünkösdi 221 lakos (0,08%).
A Duna-deltában egy jelentősebb lipován és orosz kisebbség él, a megye déli részén pedig jelentős muzulmán vallású közösség található.
| Nemzetiségi eloszlás (2002) | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Összesen | Román | Lipován | Török | Roma (cigány) | Görög | Ukrán | Tatár | Magyar | |||||||
| 256 492 | 230 843 | 16 350 | 3 334 | 2 272 | 1 680 | 1 279 | 179 | 135 | |||||||
| 100% | 90,00% | 6,37% | 1,29% | 0,88% | 0,65% | 0,49% | 0,06% | 0,05% | |||||||
Gazdaság
[szerkesztés]Az elmúlt évtizedre jellemző a munkanélküliek számának csökkenése, az 1998-as 12,3%-ról 2002-re 9%-ra esett a munkanélküliek aránya a megyében, ez 9208 lakost jelent.
Ipar
[szerkesztés]Fő ágazatok: színesfém-, építőanyag-, nádfeldolgozó és élelmiszeripar. Fő ipari központja a megyeközpont, Tulcea.
Mezőgazdaság
[szerkesztés]Főbb terményei a búza, kukorica, napraforgó és burgonya, valamint az elmúlt időszakban a kedvező éghajlati feltételek miatt a szőlőtermesztés is komoly fejlődésnek indult. Főként szarvasmarhát, sertést és juhot tenyésztenek.
A hárs- és akácültetvények a méhészet fejlődésének kedveznek
A halászat és vadászat jellegzetes foglalkozási ágazat, amelyre tudatosan építik, az egyre fejlődő turizmust, leginkább a Duna deltájának a térségében.
Politika
[szerkesztés]A Tulceai Megyei Tanács jelenlegi elnöke Horia Teodorescu (USL). A 2008-as helyhatósági választásokon a megye lakosai 30 tanácsost választottak meg, a tanácsosi székek három párt között lettek kiosztva:
| Pártok | Tanácsosok száma |
|---|---|
| Demokrata Párt | 15 |
| Szociáldemokrata Párt | 10 |
| Nemzeti Liberális Párt | 5 |
Címere
[szerkesztés]-
A két világháború között
-
A kommunizmus idején
-
Jelenlegi
Települések
[szerkesztés]A megye közigazgatásilag egy municípiumra, 4 városra és 46 községre van osztva (2005).
| Városok rang szerint | |||
|---|---|---|---|
| Címer | Municípium | Címer | Város |
 |
Tulcea |  |
Babadag |
 |
Isaccea | ||
| Măcin | |||
 |
Sulina | ||
Tulcea megye közigazgatása  | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja
- Földrajzi kislexikon - Dr. Tulogdi János, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1976
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
