Thébai

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Nem tévesztendő össze a következővel: Thíva (a mai településnév).

Nem tévesztendő össze a következővel: Théba (egyiptomi település).

Thébai (Θῆβαι)
Thíva (Θήβα)
A Kadmeia romjai
Alapítás	i. e. 2. évezred
Alapító	Kadmosz
Ország	Görögország
Beszélt nyelvek	görög
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Terület	830 km²
Elhelyezkedése
Thébai ókori építményeinek térképe
Thébai Pozíció Görögország térképén
é. sz. 38° 19′, k. h. 23° 19′38.316666666667, 23.31666666666738.316667°N 23.316667°EKoordináták: é. sz. 38° 19′, k. h. 23° 19′38.316666666667, 23.31666666666738.316667°N 23.316667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Thébai (Θῆβαι) témájú médiaállományokat.

Thébai (görögül: Θῆβαι, újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt. Boiótiában a síkságon terült el, fontos szárazföldi karavánutak csomópontjában. Nevének többes számú alakja, mint sok más polisz esetén is, arra utal, hogy több falu, kómé egybeolvadásából született. Ezt az alapítás legendája is megerősíti, amely szerint a sárkányfogak elvetéséből születő harcosok közül öt maradt életben, ez az öt harcos és Kadmosz alapította azokat a településeket, amelyeket később Thébai néven ismertek.

Valószínűleg föníciaiak alapították, akikhez később Thesszáliából beözönlő aiól származású boiótok csatlakoztak. Erre utal, hogy a város legendás alapítója, Kadmosz, akiről a fellegvárt Kadmeiának nevezték, föníciai herceg, Agénór fia. Libüé feltűnése a családfában talán azt mutatja, hogy nem közvetlenül Fönícia, hanem valamelyik afrikai, közelebbről az ókori Libüa valamelyik gyarmatvárosa lehetett az alapító, talán Küréné.

A görög mítosz szerint Kadmosz és Aiétész kapták a sárkányfogakat, amit Kadmosz Boiótiában vetett el. A sárkányfogakból kikelő harcosok egymásnak estek és addig harcoltak, míg csak öt maradt közülük. Ez az öt és Kadmosz alapították azt a hat települést, amiből Thébai létrejött. A kadmoszi alapítvány a Kadmeia, Thébai későbbi fellegvára volt. A kora ókori Thébai hét legendás kapuval rendelkezett, a „hétkapujú Théba” sokszor használt név volt. A kapuk nevei: Homolóisz, Ógügié, Proitisz, Onkaisz, Hüpsziszté, Élektra és Krénisz.

A görög mitológia tanúsága szerint Thébai már igen korán jelentős szerepet játszott a görög történelemben. A legkorábbi regék és mondák ugyan nem maradtak fenn, de a klasszikus ókor és a késő ókor görög és latin szerzői révén ismert a városhoz kapcsolódó legendakör. A négy részből álló thébai mondakör szorosan kapcsolódik az argonauták és a trójai háború történeteihez, szereplői itt is, ott megjelennek. Az Oidipodeia Oidipusz tragikus története. A Heten Thébai ellen (vagy Thébaisz) Oidipusz két fia, Eteoklész és Polüneikész küzdelmeiről szól, amely tragikus következményekkel jár az elüldözött Polüneikész minden szövetségesére nézve. A küzdelembe Athén is beavatkozott, ahol Thészeusz volt a király. Tíz évvel később az epigonok köszörülték ki a csorbát, ami viszont Argoszra nézve járt végzetes következményekkel.

A thébai mondakör a korai görög városkirályságok egymás közti harcairól és szövetségeseiről beszél. Feltűnik bennük Mükéné, Argosz, Kalüdón, Athén, minden fontos korabeli város. Ennek a fordítottja is igaz, szinte minden mitológiailag fontos esemény alkalmával feltűnnek thébaiak is, mint Iphiklész a kalüdóni vadkanvadászaton. Ehhez hasonló történet Amphitrüón esete, aki a thébai rókát pusztította el, akinek a thébaiak minden hónapban egy gyermeket áldoztak. Ezért cserébe Kreón segített Amphitrüónnak a Taphosz elleni háborúban. Kreón idején született Thébaiban Zeusz és Alkméné fia, Héraklész, aki itt nevelkedett egy darabig és a száműzött argoszi királytól tanulta meg a kocsihajtást. Héraklészt azonban Linosz, Orpheusz fivére meggyilkolása miatt a királyság tehenészetébe száműzték, itt érte el a felnőttkort.

A fentiek miatt alapítását a mükénéi kultúra időszakára lehet datálni. A thébai akropolisz is mükénéi jellegű fellegvár.

Lassanként Thébai magához ragadta a vezérszerepet a Boiót Szövetségben. Üldözte a demokratikus politikai berendezkedést, saját alkotmánya szigorúan arisztokratikus-oligarchikus. A perzsa háborúkban Plataiainál a perzsák oldalán harcolt Athén és Spárta ellen, a perzsa háborúk után Athén legnagyobb ellenfelévé vált Spárta hanyatlásával párhuzamosan.

A peloponnészoszi háború után elszakadt Spártától és nagy hévvel vett részt az ellene alakult szövetségben. A leuktrai csatában (i. e. 371) nemcsak felülkerekedett, de egyúttal az egész Görögország fölött való hegemóniát is megszerezte, és Epameinóndasz haláláig meg is tartotta. Phókisz elleni háborúja lángra lobbantotta egész Hellászt, megkezdődött a végromlására vezető phókiszi vagy szent háborút (i. e. 356–i. e. 346). Beavatkozásra szólították fel II. Philipposz makedón királyt, aki az i. e. 355. évi kemény ostrom után csaknem teljesen lerombolva, olyan csapást mért a városra, melyet Thébai soha többé nem tudott kiheverni. Amikor Sulla i. e. 86-ban elragadta Thébaitól régi területének felét, annyira megfogyott, hogy lassanként már csak a régi fellegvár helye volt beépítve. Thébai helyén ma a Thíva (Θήβα) nevű kisváros található.

• Thébai szent csapat