Taskent

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Taskent
Taskent címere Taskent zászlaja
Közigazgatás
Ország	Üzbegisztán
Polgármester	Rahmonbek Usmonov
Irányítószám	100000
Testvérvárosok	Lista Tunisz Berlin (1993. április 30. – ) Isztambul Dnyipro (1998. május – ) Kortrijk Marrákes Patiala Zaragoza Seattle Sanghaj (1994–) Szkopje Tripoli Várna Karacsi Haszkovo Kijev (1998. január 16. – ) Szentpétervár Nagoja (2019. december 18. – )
Népesség
Teljes népesség	2 956 384 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	455 m
Terület	3527 km²
Időzóna	UTC+5
Elhelyezkedése
é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111111111, 69.27972222222241.311111°N 69.279722°EKoordináták: é. sz. 41° 18′ 40″, k. h. 69° 16′ 47″41.311111111111, 69.27972222222241.311111°N 69.279722°E
Taskent weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel. A város egyik modern ismertetőjele a tévétorony.

Írásos források először a 3. században említik. Eredeti neve Tsots, később Toskant, a kínai és török kő, illetve köves város szavakból állt össze. Az első mai város területén lévő települések a 4–5. században alakultak ki.

751-ben arab haderők a nyugati határnál eljutottak az itt lévő kínai helyőrségig és a talaszi csatában győzelmet arattak. Így lett a térség az iszlám világ része. Akkoriban ez volt az arab kolóniák határa. Ugyanakkor ez a terület volt az iszlám keleti határa. A 9. és 10. században a város a számánida birodalom része volt. A városra a 11. században használták először a Taskent nevet.

1220-ban Dzsingisz kán meghódította a majdani üzbég fővárost. A 14. században Timur Lenk visszaszerezte a területet, és egy birodalmat alapított itt, amely 1510-ig működött.

A 17. és 18. században I. Péter orosz cár az Orosz Birodalom részévé tette. A nagy októberi szocialista forradalom után a Türkesztáni autonóm szovjet szocialista köztársaság fővárosa volt.

A függetlenséget 1991. szeptember 1-jén nyerte el a Szovjetuniótól.

Taskent egy sík területen fekszik az Altaj hegység lábánál, 500 méteres tengerszint feletti magasságban.

A város egy aktív tektonikus terület felett fekszik, ezért gyakori a földrengés, 1966-ban egy a Richter-skála szerinti 7,5-ös erősségűt jegyeztek fel itt.

A város éghajlata mediterrán (Köppen: Csa),^[2] erős kontinentális hatással (Köppen: Dsa). A tél hideg és hóesés is jellemző, a nyár pedig hosszú, forró és száraz. A legtöbb csapadék decemberben, januárban és februárban fordul elő, a hóesés mértéke átlagosan 70 cm évente. A nyári időszakban nagyon kevés csapadék hullik, különösen a júniustól szeptemberig tartó időszakban. Az évi napsütés 2800 óra körül alakul.

A város nemzetközi repülőtere az Islom Karimov Taskent nemzetközi repülőtér.

A taskenti metró 1977-ben 3 vonalon 39 km pályahosszal indult el. 2020-ban átadtak egy új metróvonalat. A villamosközlekedés 2016-ban teljesen megszűnt, hossza 130 km volt. Trolibusz 1947 óta működik a városban.

• Artur Grigoryan, örmény ökölvívó (világbajnok 1996-2004-ig)
• Dschamolidin Abduschaparov, kerékpáros
• Alekszandr Vjacseszlavovics Alekszejev, orosz ökölvívó
• Genrih Szaulovitcs Altsuller, orosz mérnök és tudós
• Jakub Bek, közép-ázsiai uralkodó
• Habibullah Khán, 1901 és 1919 között afgán emír.
• Rustam Qosimjonov, sakknagymester
• Elena Kats-Chernin, zeneszerző
• Alexander Knaifel, csellista és zeneszerző
• Yodgor Obid, költő és polgári aktivista
• Peter Odemwingie, focista
• Sulfija Sabirowa, gyorskerékpározónő
• Viktor Ivanovics Szarianyigyi, orosz archeológus
• Rashid Sunyaev, asztrofizikus
• Guryanov Mikhail, mérnök
• Mirdjalal Kasimov, focista
• Alik Szaharov, operatőr, rendező
• Shahzoda, énekesnő
• Leftheris Pantazis, énekes

• Dnyipro, Ukrajna
• Seattle, Amerikai Egyesült Államok
• Berlin, Németország
• Isztambul, Törökország
• Karacsi, Pakisztán

• Paul Stronski: Tashkent: Forging a Soviet City 1930-1966 (Central Eurasia in Context sorozat), University of PIttsburgh Press, Pittsburgh, 2010, ISBN 9780822961130

A Wikimédia Commons tartalmaz Taskent témájú médiaállományokat.

Nézd meg a taskent címszót a Wikiszótárban!

Ez az üzbég településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!