Takcer
Takcer | |
Takcer falu Amdó régióban | |
Közigazgatás | |
Ország | Kína |
Tartomány | Csinghaj |
Rang | falu |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 2843 m |
Időzóna | UTC+8 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″36.378083°N 101.865889°EKoordináták: é. sz. 36° 22′ 41″, k. h. 101° 51′ 57″36.378083°N 101.865889°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Takcer témájú médiaállományokat. |
Takcer vagy Tengszter (tibetiül: felső falu)[* 1] a nyugat-kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban található falu (tibeti Amdó régió).
Takcer eredetileg az eggyel nagyobb méretű Balangca faluhoz tartozó legelő volt, mintegy kétórányi járásra a völgyben. Ide hordták a jószágokat legelni nyaranta, hogy bőven adjanak tejet. Később házak is épültek a területen, amikor az emberek rájöttek, hogy az ideális lenne földművelésre is. Mintegy harminc házikó állt már, amikor Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma született (1935).[2]
A falu Labrang kolostortól érkező Xining felé vezető úton helyezkedik el, amely a helyi kínai kormányzat adminisztrációs központja volt.[3]
Takcer a kínai Hongya falu tibeti elnevezése (红崖村, Hongaizi a helyi dialektusban). Annak ellenére, hogy már évszázadok óta kínai nyelvterületen helyezkedik el, a tibeti Amdó régióhoz tartozik. Gyakran tévesen helyezik Takcert a neves Kumbum kolostor közelébe, pedig az 27 km-re található keleti irányban.
Népesség
[szerkesztés]Jóllehet a „Takcer” elnevezés azokra az időkre utal, amikor még a legkorábbi tibetiek laktak ott, a faluban élők többsége a Csing-dinasztia óta (1644) a huik.[4]
1935-ben, amikor a falu még a muzulmán hadúr, Ma Bufeng ellenőrzése alá tartozott, 17 háztartásból 15 tibeti volt.[5] 1985-ben 40[6] 2002-ben pedig már 50 család élt a településen.[7]
2009-ben a falunak 256 lakosa volt. A lakosság 70%-a rendelkezik televízióval és vonalas telefonnal. Ezen felül a falu lakosainak van összesen 10 mobiltelefonja, 16 motorbiciklije és egy autója, viszont senkinek sincs még internete.[8]
A 14. dalai láma szülőhelye
[szerkesztés]A falu hírnevét onnan szerezte, hogy itt született Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma 1935-ben.[9] Ugyanitt született bátyja is, Tubten Dzsigme Norbu, akiben a 13. Dalai Láma felfedezte a nagy Takcer rinpocse láma reinkarnációját.[10]
A 4. karmapa kolostora
[szerkesztés]Takcertől 7 km-re, egy hegycsúcson áll Sadzong Ritro kolostora, amelyet a 4. karmapa (1340-1383) alapított a 14. század elején. Ebben a kolostorban fogadott esküt Congkapa a 4. karmapa előtt. Kínai útjáról hazafelé a 13. dalai láma a kolostorban időzött.
Tubten Dzsigme Norbu szerint a kínai polgárháború után, 1949-ben a kommunisták kifosztották és elpusztították, amit csak értek a Sadzong Ritro épületeiben.[11]
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Norbu és Harrer 21. oldal
- ↑ Norbu és Harrer 22. oldal
- ↑ Norbu és Harrer 21. oldal
- ↑ The 14th Dalai Lama's road to treason (1)]. People's Daily Online, 2008. április 23. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Thomas Laird. The Story of Tibet: Conversations with the Dalai Lama, 262. o. (2007)
- ↑ Qinghai Province, Surrounded by Natural Beauty. Chinese Statistical Yearbook 1985. (Hozzáférés: 2017. január 15.)[halott link]
- ↑ John Gittings: Half a century of exile cannot crush Tibetan dreams. guardian.co.uk, 2003. február 8. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Yu Zheng: An enigmatic paradox - How a layman sees the Dalai Lama. China View, 2009. március 13. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ China keeps tight lid on riot-hit areas Agence France-Presse. Philippine Daily Inquirer, 2008. március 24. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Taktser Rinpoche: reincarnate lama and brother of the Dalai Lama, Obituary]. TimesOnLine, 2008. szeptember 16. (Hozzáférés: 2017. január 15.)
- ↑ Norbu és Harrer 21. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Norbu és Harrer: Tubten Dzsigme Norbu, Heinrich Harrer. Tibet is my country. Wisdom Publications (1986). ISBN 0-86171-045-2
További információk
[szerkesztés]- Matthias Hermanns, Mythologie der Tibeter. Magie. Religion. Mysterien, 1955, Neuausgabe Mythen und Mysterien, Magie und Religion der Tibeter, Essen o. J., S. 202. ISBN 3884001124
- Andreas Gruschke: The Cultural Monuments of Tibet’s Outer Provinces: Amdo, Band 1, Bangkok 2001, ISBN 9-7475-3459-2 - [1]
- Andreas Gruschke: Diederichs kompakt - Dalai Lama. Kreuzlingen - München 2003, ISBN 3720524612