Tomürisz
| Tomürisz | |
 | |
| Tomürisz Andrea del Castagno elképzelése szerint | |
| A Masszagéták királynője | |
| Elődje | A férje |
| Született | i. e. 6. század Közép-Ázsia |
| Elhunyt | i. e. 6. század Közép-Ázsia |
| Gyermekei | Spargapises |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tomürisz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tomürisz (kelet-iráni: Tahmirih, „Bátor”[1]) a masszaget szövetség ászi királynője volt; a mai Türkmenisztán, Afganisztán, Kazahsztán és Üzbegisztán egy részén uralkodott.[2][3][4][5] Hérodotosz szerint Tomürisz győzte le és végeztette ki II. Kurus perzsa királyt, az Óperzsa Birodalom alapítóját.
Története
[szerkesztés]Tomürisz és fia Szpargapiszész is iráni származásúak,[1] mivel először görög források írtak róluk, a nevük hellén formája használatos leginkább.
Számos görög történetíró megírta Tomürisz legendás történetét, mely szerint a királynő legyőzte a területe meghódítására érkező II. Kurus perzsa királyt és lefejeztette. Az első klasszikus történetíró, aki lejegyezte a történetet, Hérodotosz volt az i. e. 5. században, de Sztrabón, Polüainosz, Cassiodorus, valamint Iordanes is említi, utóbbi a Getica (A gótok eredete és tettei) című művében.[6] Hérodotosz szerint Kurus először csapdába csalta a masszagétákat, hátrahagyott egy tábort bőséges lakomával és borral, és mikor a masszagéták seregének egyharmada itt álomba merült (mert nem voltak hozzászokva a borhoz), lecsaptak rájuk és többségüket foglyul ejtették, köztük a sereg vezérét, Tomürisz fiát, Szpargapiszészt is, aki felébredvén szégyenében öngyilkos lett (Hérodotosz: 1.211).[7][8] Tomürisz ezt követően minden erejével azon volt, hogy legyőzze Kurust, a második csatában a masszagéták kerekedtek felül és lemészárolták a perzsákat. Kurus is a harctéren esett el, Tomürisz megkerestette a testét, levágatta a fejét és egy vérrel teli tömlőbe mártotta: „Bár élek és győztem, mégis megöltél engem, mert fiamat csellel elfogtad, ezért, ahogy megígértem, kielégítem vérszomjadat!” (Hérodotosz: 1.214).[7][8] Xenophón szerint azonban saját ágyában halt meg békében.[9]
Megjelenése a művészetekben
[szerkesztés]William Shakespeare VI. Henrik című drámájában Auvergne grófnője így szól:
| „ | Kivetve a tőr: hogyha jól sül el, |
” |
| – második felvonás, III. szín, fordította: Lehr Zsigmond[10] | ||
Tomürisz történetét számos ismert művész megörökítette, köztük Rubens, Allegrini, Luca Ferrari, Mattia Preti, Gustave Moreau vagy Severo Calzetta da Ravenna.
Több író, költő is feldolgozta a történetet, többek között Halima Xudoyberdiyeva üzbég költőnő.[11]
A Kazakhfilm stúdió filmet forgat Tomüriszről Almira Turszin (Альмира Турсын) színésznő főszereplésével.[12]
Tomürisz a Civilization VI című videójátékban a szkíták uralkodónője.[13][14]
Az A Sound of Thunder amerikai metalegyüttes 2018-as It Was Metal című albumán szerepel egy Tomyris című dal, melyet a történelmi személyiség ihletett.[15]
Névadóként
[szerkesztés]Tomüriszről nevezték el a tomyris közép-ázsiai lepkefajt,[16] valamint az 590 Tomyris kisbolygót.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b F. Altheim und R. Stiehl, Geschichte Mittelasiens im Altertum (Berlin, 1970), pp. 127–8
- ↑ Karasulas, Antony. Mounted Archers Of The Steppe 600 BC-AD 1300 (Elite). Osprey Publishing, 2004, ISBN 978-1-84176-809-0, p. 7.
- ↑ Wilcox, Peter. Rome's Enemies: Parthians and Sassanids. Osprey Publishing, 1986, ISBN 0-85045-688-6, p. 9.
- ↑ Gershevitch, Ilya. The Cambridge History of Iran (Volume II). Cambridge University Press, 1985, ISBN 0-521-20091-1, p. 48.
- ↑ Grousset, René. The Empire of the Steppes. Rutgers University Press, 1989, ISBN 0-8135-1304-9, p. 547.
- ↑ The Origin And Deeds Of The Goths. ucalgary.ca, 1997. április 22. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
- ↑ a b Hérodotosz. A görög-perzsa háború [archivált változat]. Budapest: Osiris Kiadó (2000). Hozzáférés ideje: 2019. május 25. [archiválás ideje: 2019. május 25.]
- ↑ a b Halsall, Paul: Herodotus: Queen Tomyris of the Massagetai and the Defeat of the Persians under Cyrus. Internet Ancient History Sourcebook, 1998. augusztus 1. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 14.)
- ↑ Xenophon. Book VIII., Cyropaedia. The Project Gutenberg. Hozzáférés ideje: 2019. május 25.
- ↑ William Shakespeare. VI. HENRIK KIRÁLY. • ELSŐ RÉSZ.. Magyar Elektronikus Könyvtár (1886). Hozzáférés ideje: 2019. május 24.
- ↑ Halima Xudoyberdiyeva nishon bilan taqdirlandi (üzbég nyelven). BBC, 2017. május 17. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ Акан Сатаев раскрыл имя актрисы, которая сыграет Томирис (orosz nyelven). Tengrinews.kz, 2018. február 16. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ Civilization VI: Tomyris Leads Scythia. Official Civilization Website, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 27.)
- ↑ Tomyris of the Scythians will slake your thirst for blood in ‘Civilization VI’. Digital Trends, 2016. augusztus 9. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
- ↑ Tomyris by A Sound of Thunder. (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ Butterflies and Moths of the World. Natural History Museum Website. (Hozzáférés: 2016. szeptember 22.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomyris című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Konrat Ziegler: Tomyris. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. Bd. VI A,2, J. B. Metzler, Stuttgart 1937, Sp. 1702–1704.
- Tomyris. In: Eric M. Moormann, Wilfried Uitterhoeve: Lexikon der antiken Gestalten. Mit ihrem Fortleben in Kunst, Dichtung und Musik (= Kröners Taschenausgabe. 468. kötet). Kröner, Stuttgart 1995, ISBN 3-520-46801-8, 684–687. oldal
