Wilhelm Wattenbach
| Wilhelm Wattenbach | |
 | |
| Született | Ernst Christian Wilhelm Wattenbach[1] 1819. szeptember 22.[2][3][4][5][6] Rantzau (Gemeinde)[7][8][1] |
| Elhunyt | 1897. szeptember 20. (77 évesen)[2][3][4][5][6] Frankfurt am Main[9][10][8] |
| Állampolgársága | porosz[8] |
| Házastársa | Marie Wattenbach (1885. április 5. – )[1] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Heidelberg[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Wattenbach témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Wilhelm Wattenbach (Ranzau (Holstein), 1819. szeptember 22. – Frankfurt am Main, 1897. szeptember 20.) német történetíró.
Életpályája
[szerkesztés]Bonnban, Göttingenben és Berlinben végezte tanulmányait, azután (1843) munkatársa lett a Monumenta Germaniae c. kútfőgyűjteménynek. 1851-ben mint magántanár habilitálta magát a boroszlói egyetemen, 1855-ben levéltáros lett Boroszlóban, mignem 1862-ben a Heidelbergi Egyetemhez hívták. 1872-től Berlinben működött mint egyetemi tanár és egyúttal (1888-ig) mint a Monumenta-vállalat egyik vezetője. Nagyobb művein kívül írt számos apróbb munkát és kisebb értekezést, melyek nagyobbrészt a bécsi és berlini akadémia értekezései között jelentek meg. Ezen értekezések közül több hazánk legrégibb történetével foglalkozik, mint: az Über die Legende von den heiligen vier Gekrönten (Passio Sanctorum IV. Coronatarum) című értekezése (megjelent a berlini akadémia értekezései között 1896-ban). Ő találta meg továbbá az admonti kolostorban Szent István királyunk törvényeinek majdnem teljes szövegét, melyet azután Endlicher adott ki. Egyébiránt nem volt barátja a magyar államnak, amint ezt mint a Deutscher Schulverein alapítója és utóbb elnöke, nemkülönben a Die Siebenbürger Sachsen című művében (Heidelberg, 1870) is megmutatta. Hazájában a haladó pártnak volt híve a politikában. Virchowval együtt a Sammlung allgemein verständlicher Vorträge c. közhasználatú füzetes vállalatot szerkesztette.[11] Elhunyt Frankfurt am Main közelében, a vasúton.
Jelentősebb munkái
[szerkesztés]- Beiträge zur Geschiche der christlichen Kirche in Böhmen u. Mähren (Bécs, 1849)
- Deutschlands Geschichtsquellen im Mittelalter bis zur Mitte des XIII. Jahrhunderts (2 köt., 1. kiad. Berlin 1858, 6. kiad. 1893, egyike a legfontosabb segédmunkáknak)
- Anleitung zur griechischen Paläographie (4. kiad. uo. 3. kiad. 1895)
- Anleitung zur lateinischen Paläographie (4. kiad. Lipcse, 1886)
- Eine Ferienreise nach Spanien und Portugalien (Berlin, 1869)
- Peter Luder (Karlsruhe, 1869)
- Das Schriftwesen im Mittelalter (3. kiad. Lipcse, 1896)
- Geschichte des römischen Papsttums (felolvasásai, melyeket a berlini hadi iskolában tartott, Berlin, 1876)
- Über die Inquisition gegen die Waldenser in Pommern (uo. 1886)
- Schrifttafeln zur Geschichte der griechischen Schrift (2. kiad. uo. 1883)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Wattenbach, Wilhelm (ADB), 2022. augusztus 15.
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven)
- ↑ a b c Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2022. augusztus 15.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
- ↑ Zeumer, W. (Sybels Histor. Zeitschrift 1897, 80. kötet).
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
