Síkrajz

A kétdimenziós térképlap felszínén egyértelműen ábrázolható tárgyakat összefoglalva síkrajznak nevezzük. Egyszerűbben azt is mondhatjuk: a síkrajz - a domborzatábrázolást kivéve - a térképen bemutatott összes egyéb tárgy összefoglaló elnevezése.

• a vízrajz,
• az államigazgatási határ,
• a települések,
• az utak,
• a vasutak,
• a különböző vezetékek,
• a növényzet
• és a talajformák ábrázolása.^[1]

A topográfiai térképek síkrajzát többféle felmérési módszerrel is elő lehet állítani. A síkrajzi tartalom leggazdaságosabban és a legegyértelműbben a légifényképek terepi minősítésével állítható elő. Ez azt jelenti, hogy a térképezendő területről készített, legalább a térképezés méretarányára felnagyított légifényképekkel bejárjuk a területet, a légifényképeken beazonosítjuk a tereptárgyakat és kirajzoljuk a megfelelő jelkulcsi jeleiket.

Abban az esetben, ha az eredeti (a perspektív torzulásokkal terhelt) légifényképek helyett az átalakított, transzformált ortofotókat használjuk a terepi minősítés során, akkor a terepen beazonosított és kirajzolt síkrajzi elemek rögtön a térképi helyükre kerülnek. További vízszintes értelmű bemérésre már nincs szükség.

A fotogrammetriai technológia lehetővé teszi, hogy egy ország teljes területéről (a síkvidékekről és a hegyvidékekről egyaránt) ortofotók készüljenek, és a topográfiai térképek síkrajza az ortofotók minősítésével készüljön el.^[2]