Rukavac (Vis)
| Rukavac | |
 | |
| Parti részlet Rukavac határában | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Vis |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21480 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 33 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 01′ 26″, k. h. 16° 12′ 30″43.024000°N 16.208450°EKoordináták: é. sz. 43° 01′ 26″, k. h. 16° 12′ 30″43.024000°N 16.208450°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rukavac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rukavac falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében, Vis szigetén. Közigazgatásilag Vishez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 57 km-re délnyugatra, Vis városától légvonalban 4, közúton 9 km-re délkeletre, Vis szigetének délkeleti oldalán, a tengerpart közelében fekszik. Vis és Komiža után a sziget harmadik legnagyobb települése. Házai között több apartman és néhány vendéglátóhely is található. Néhány kiépített strand is található a területén. A Stori Rukovac a település legrégebbi részén egy benyúló öbölben található. A Tepluš az öböl délnyugati részén található a közeli Ravnik-szigetre való kilátással, míg a település déli oldalán fekvő kőteraszos Bili bok elsősorban a nudisták kedvelt fürdőhelye.
Története
[szerkesztés]Vis szigete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Az enyhe éghajlat, a termékeny föld és a halban gazdag tenger már a nagyon korai időkben is bőséges feltételeket biztosított az emberi letelepedéshez. Az ősi indoeurópai kultúra már az i. e. 2. évezredben is virágzott a szigeten. Ezt igazolják a szigeten több helyen található halomsírok és az ősi várromokat jelölő „gradac”, illetve „gradina” helynevek. A település valószínűleg a 17. században kis halászfaluként keletkezett, amikor a sziget a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1805-ben a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de 1811-ben a tengeri fölényben levő angolok elvették a franciáktól. Napóleon végső veresége után újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 58, 1910-ben 127 lakosa volt.
1918-ban elfoglalták az olasz csapatok, az olasz uralom 1921-ig tartott. Ezután az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. A jugoszláv időszak sziget gazdasági stagnálásának időszaka volt, a lakosság száma az ötödére esett vissza. 1991-től a független Horvátország része, de 1992-ig a JNA katonái állomásoztak a szigeten. A jugoszláv katonák csak 1992 május 30-án hagyták el végleg a szigetet, helyükre horvát csapatok érkeztek. 2011-ben 66 lakosa volt, akik a hagyományos halászat, olajbogyó- és szőlőtermesztés mellett a turizmusból éltek.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 58 | 76 | 108 | 127 | 80 | 144 | 138 | 140 | 111 | 70 | 39 | 36 | 47 | 66 |
(1857-ben és 1869-ben lakosságát Vis városához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A település mellett a tengerben egy elsüllyedt amerikai bombázó roncsa található. A B-17G típusú bombázó az Olaszországban állomásozó 340 Bmb század egyik gépe volt, ahonnan célbombázási küldetésekre indult Ausztriába. A repülőgép hossza 22,5 méter, szárnyfesztávolsága 31,5 méter volt. A fegyverzet 12,7 mm-es Browning gépfegyverekből és 7893 kg-os bombákból állt. Az 1944. november 6-i misszió során a gép megrongálódott és leszállásra kényszerült. Mivel Vis szigetének kifutópályáját elzárták, leereszkedett a tengerre, majd elsüllyedt. Ma a gépen szinte teljesen megmaradt a műszerállomány.[4]
A "Brioni" gőzhajót 1909-ben építették utasszállító hajóként. Az Österreichische Lloydhoz tartozott. Az első világháború alatt az Osztrák-Magyar Haditengerészet szolgálatában hajózott. Hossza 69 méter, és teherbírása 1111 BRT volt. A tengerfenéken a roncs az oldalán fekszik, és jól megőrzött állapotban.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-17.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-73.
Források
[szerkesztés]- Vis város hivatalos oldala (horvátul)
- Vis város turisztikai irodájának honlapja (angolul) (horvátul)
- Komiža város turisztikai irodájának honlapja (angolul) (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Vis turisztikai portálja (horvátul)
- Virtuális séta a szigeten (angolul) (horvátul)
