Reggae
| Reggae | |
| Stíluseredet | R&B – Jazz – Blues – Mento – Calypso – Ska– Rocksteady – Soul |
| Kulturális eredet | 1960-as évek, Jamaica, különösen Kingston-ban jellemző |
| Hangszerek | Basszusgitár – Dob – gitár |
| Népszerűség | 1970-es évek eleje |
| Leszármazott stílusok | |
| Dancehall – Dub | |
| Társműfajok | |
| Roots reggae – Lovers rock | |
| Alműfajok | |
| Reggaeton – Reggae fusion – Seggae – 2 Tone – Samba reggae | |
| Alműfajok régiók szerint | |
| Afrikai reggae – Ausztrál reggae – Nigériai reggae – Spanyol reggae (Panama) | |
| Reggae music of Jamaica | |||
| |||
 | |||
| Adatok | |||
| Ország |  Jamaica | ||
| Felvétel éve | 2018 | ||
| UNESCO azonosító | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reggae music of Jamaica témájú médiaállományokat. | |||
A reggae (ejtsd: regi) egy könnyűzenei műfaj, amely az 1960-as években fejlődött ki Jamaicában.
A reggae megnevezést tágabb értelemben szokták használni az összes jamaicai zenére, beleértve a ska, rocksteady, dub, dancehall és ragga műfajokat is. Ez a kifejezés használatos még egy külön stílusra ami az 1960-as évek végén jött létre. A reggae alapját egy különleges ritmus adja, aminek fő jellemzője a taktusok közötti hullámzás, amit a gitáros játszik, úgy hívják hogy "bang". A dobos gyakran üt egy harmadik ütemet a taktusok között. Ez a „one drop” (’egy csapás’). Jellegzetessége, hogy ez az ütem itt lassabb, mint a reggae előfutárainál, a skanál, és a rocksteadynél.
A reggae-t gyakran összefüggésbe hozzák a rasztafári mozgalommal, ami befolyással volt számos kiemelkedő reggae-zenészre a '70-es és '80-as években. A reggae-számok sok egyéb témát is felölelnek a rasztafarinizmuson kívül. Ilyen például a szerelem, a szexualitás, és olykor a társadalom kemény bírálata.
Eredete
[szerkesztés]Eredete fellelhető az afrikai karibi zenében, de ugyanakkor az amerikai R&B zenében is. Előfutára a ska és a rocksteady volt a '60-as években. 1963-ban Jackie Mittoo a The Skatalites nevű skaegyüttes zongoristája felkérést kapott Coxsone Dodd producertől, hogy gyűjtsön össze zenészeket és csináljon eredeti zenét a Studio One stúdióban. Mittoo, a dobos Lloyd Knibbs segítségével a tradicionális ska ütemet is felhasználta a reggae-hez, ám a folyamat végére a ritmus lelassult. A reggae-t később Bob Marley tette világszerte népszerűvé, aki karrierje kezdetén a rocksteady műfajban is alkotott. A '60-as évek végére a reggae-t már az Egyesült Királyságban is játszották a rádióban, John Peel műsorában.
A "reggae" szót először a Toots and the Maytals nevű skaegyüttes használta egyik albumuk címében: "Do the Reggay".
Stílusok
[szerkesztés]
Manapság Jamaicában az olyan új stílusok, mint a dancehall vagy a ragga sokkal népszerűbbek. Ezek a stílusok keverik a dub technikáit, a reggae hangszereit, továbbá a hiphop, a drum and bass, és más stílusok különféle elemeit is. Ebben a stílusban alkottak olyan művészek is, mint U-Roy és Dillinger, aki zenéjével az egész világra hatással volt, mert a jamaicai DJ Kool Herc is felhasználta, amikor létrehozott egy új stílust, amiből később a hiphop és a rap nőtt ki. Jamaicában a DJ szó MC-t jelent vagy rappert, amíg az Egyesült Államokban a DJ az, aki kiválasztja a zenét. Ezért amit Jamaicában úgy hívnak hogy dee jaying, toasting vagy chatting, azt a világ többi részén rappelésnek mondják. Napjaink legismertebb jamaicai reggae-dancehall énekese Sean Paul, aki az egész világgal megismertette a modern jamaicai ritmusokat, és szintén ő az a jamaicai előadó, aki Bob Marley után huzamosabb ideje tudja a slágerlisták élén tartani magát.
Roots
[szerkesztés]Roots-nak, azaz "gyökereknek" hívják a kifejezetten rasztafári reggae-zenét. Ez a spirituális fajtája a zenének, aminek szövege gyakran dicsőíti Jah-t (Istent). A szövegben gyakran szerepel a "Rastafári" felkiáltás vagyis "Prince Tafari", ami Haile Selassie etióp uralkodó eredeti neve. A rasztafári vallásban ő szimbolizálja a megtestesült istent.
Visszatérő témák a szövegekben a szegénység, és a tiltakozás a kormány elnyomása ellen. A roots reggae fénykorát a kései 1970-es években élte, olyan előadókkal, mint Bob Marley, Johnny Clarke, Horace Andy, Barrington Levy és Lincoln Thompson, valamint olyan producerek segítségével, mint Lee "Scratch" Perry, King Tubby és Coxsone Dodd. A producerek kísérletezőkedvének gyakran határt szabtak a technikai korlátok, de így született meg a dub zene. Egyes zenetörténészek szerint a dub zene szerepet játszott az elektronikus zene fejlődésében.
A roots reggae fontos szerepet játszott Jamaica kultúrájában, és amíg a reggae többi változatát felváltották a népszerűbb irányzatok, addig a roots reggae elfoglalt helye nem változott, és kicsi, de egyre növekvő hallgatóságra talált világszerte.
Társadalmi témák
[szerkesztés]A reggae egyik fő témája a társadalom szabadsága. Mind politikai, mind vallási szempontból.
Politikai ébredés
A zene megkísérli a hallgatóság figyelmét felhívni a politikai öntudatra.
The American dream Is not what it seem. Why do you slumber? (Jimmy Cliff, "American Dream" 1983)
Az amerikai álom Nem az aminek látszik Miért alszol?
Alternatívák az ortodox vallási dogmára
Most people think Great God will come from the sky Take away everything And make everybody feel high But if you know what life is worth You would look for yours on earth And now-a you seen the light You stand up for your right. (Bob Marley, Peter Tosh, "Get Up, Stand Up")
A legtöbb ember azt gondolja Az isten az égből fog jönni / Isten majd eljön az égből Tégy félre mindent, hogy másokat boldoggá tégy / Mindent felemel és mindenkit édes kábulatba ejt De ha tudod, mit ér az élet / De ha tudnád, mit ér az élet A tieidet keresed a földön / A földön a tieidről gondoskodnál És most látod a fényt / És most, hogy látod a fényt Felállsz, kiállsz a jogaidért / Kiállsz a jogotokért
Sok dolog elnyomása, különösen a marijuana (ganja) tiltása az, ami fontos kelléke a rasztafári vallásnak. Ez is egy visszatérő téma a zenében.
Viták
[szerkesztés]A gyakori utalások a marijuanára sok vita forrását képzik, csakúgy mint a nőgyűlöletről és a homoszexualitásról szóló szövegek.
Cannabis
[szerkesztés]A cannabis használatának bemutatása dalszövegekben és az albumborítókon összekapcsolódott a reggae-vel a '70-es évek óta. Bob Marley híres Catch a Fire albumborítója, ami egy hatalmas marihuánás cigarettát szívva ábrázolja, nagyon vitatott téma volt abban az időben. Peter Tosh is gyakran jelent meg marihuánás cigarettával a kezében, és dalaiban is gyakran megjelent a cannabis (például a Legalize It (Legalizáld) című számában).
Lásd még
[szerkesztés]Reggae-zenei fesztiválok
[szerkesztés]- Reggae Sunsplash, Ocho Rios, Jamaica
- Reggae Sumfest, Montego Bay, Jamaica
- Caribana, Toronto, Kanada
- Notting Hill-i karnevál, London, UK
- Uppsala Reggae Festival, Svédország
- RealBeat Festival, Tocnik, Csehország
- Uprising Reggae Festival, Zlate Piesky, Szlovákia
- Ostroda Reggae Festival, Ostroda, Lengyelország
- Soča Reggae Riversplash, Tolmin, Szlovénia
- Reggae On The River, Kalifornia, USA
- Summerjam, Köln, Németország
- Chiemsee Reggae Summer, Chiemsee, Németország
- Couleur Café, Brüsszel, Belgium
- Reggae Geel, Geel, Belgium
- The People's Festival, Wilmington, Delaware, USA
- MarleyFest, Austin, Texas, USA
- LB27 Reggae Camp, Magyarország, Cegléd – a Ladánybene 27 (Magyarország legsikeresebb reggae-együttese) és a One Drop Promotions által szervezett fesztivál
Bibliográfia
[szerkesztés]- Manuel, Peter, with Kenneth Bilby and Michael Largey. Caribbean Currents: Caribbean Music from Rumba to Reggae (2nd edition). Temple University Press, 2006. ISBN 1-59213-463-7
- O'Brien, Kevin & Chen, Wayne. Reggae Routes: The Story of Jamaican Music. Ian Randle Publishers (1998). ISBN 976-8100-67-2
- Larkin, Colin (ed.). The Virgin Encyclopedia of Reggae. Virgin (1998). ISBN 0-7535-0242-9
- Barrow, Steve & Dalton, Peter. The Rough Guide to R.62036 publisher=Rough Guides (2004 for the 3rd edition). ISBN 1-84353-329-4
- Morrow, Chris. Stir It Up: Reggae Cover Art. Thames & Hudson (1999). ISBN 0-500-28154-8
- Jahn, Brian & Weber, Tom. Reggae Island: Jamaican Music in the Digital Age. Da Capo Press (1998). ISBN 0-306-80853-6
- Hurford, Ray (ed.). More Axe. Erikoispaino Oy (1987). ISBN 951-99841-4-3
- Potash, Chris (ed.). Reggae, Rasta, Revolution: Jamaican Music from Ska to Dub. Schirmer Books (1997). ISBN 0-8256-7212-0
- Baek, Henrik & Hedegard, Hans. Dancehall Explosion, Reggae Music Into the Next Millennium. Samler Borsen Publishing, Denmark (1999). ISBN 87-981684-3-6
- Katz, David. People Funny Boy: The Genius of Lee Scratch Perry. Payback Press, UK (2000). ISBN 0-86241-854-2
- Lesser, Beth. King Jammy's. ECW Press (2002). ISBN 1-55022-525-1
- Stolzoff, Norman C.. Wake The Town And Tell The People. Duke University Press, USA (2000). ISBN 0-8223-2514-4
- Davis, Stephen & Simon, Peter. Reggae Bloodlines: In Search of the Music and Culture of Jamaica. Da Capo Press (1979). ISBN 0-306-80496-4
- Katz, David. Solid Foundation – An Oral history of Reggae. Bloomsburry, UK (2003). ISBN 1-58234-143-5
- de Koningh, Michael & Cane-Honeysett, Laurence. Young Gifted and Black – The Story of Trojan Records. Sanctuary Publishing, UK (2003). ISBN 1-86074-464-8
- de Koeningh, Michael & Griffiths, Marc. Tighten Up – The History of Reggae in the UK. Sanctuary Publishing, UK (2003). ISBN 1-86074-559-8
- Bradley, Lloyd. When Reggae Was King. Penguin Books Ltd, UK (2001). ISBN 0-14-023763-1
