Rostocki Egyetem

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Rostocki Egyetem
Alapítva	1419
Hely	Németország, Rostock
Típus	állami egyetem comprehensive university
Tanulólétszám	12 996 (2018. október 15.)
Rektor	Wolfgang Schareck (2009–)[1]
Tagság	Verein zur Förderung eines Deutschen Forschungsnetzes German Rectors' Conference German University Sports Federation Informationsdienst Wissenschaft DIN European University for Smart Urban Coastal Sustainability
Elhelyezkedése
Rostocki Egyetem Pozíció Németország térképén
é. sz. 54° 05′ 17″, k. h. 12° 08′ 00″54.088133333333, 12.13337222222254.088133°N 12.133372°EKoordináták: é. sz. 54° 05′ 17″, k. h. 12° 08′ 00″54.088133333333, 12.13337222222254.088133°N 12.133372°E
A Rostocki Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rostocki Egyetem témájú médiaállományokat.

A Rostocki Egyetem (németül: Universität Rostock) egy felsőfokú oktatási intézmény Németország Mecklenburg-Elő-pomeránia tartományában, a legrégibb európai egyetemek egyike.

IV. János, V. Albert mecklenburgi hercegek és a rostocki tanács 1419-ben Rostockban alapította meg Észak-Európa legrégebbi egyetemét, mely az első tudományos központ volt a balti-tengeri térségben.

V. Márton pápa 1419. február 13-án adta ki a pápai bullát, amellyel jóváhagyta az intézmény alapítását. Az Universitas Rostochiensis ünnepélyes megnyitójára 1419. november 12-én került sor, az első rektor Petrus Stenbeke volt. 1432-ben IV. Jenő pápa jóváhagyta a teológiai kar létrehozását, ezután alakulhatott csak ki a négy klasszikus kar, mely világi tudományokkal foglalkozott.

A 15. században a Rostocki Egyetem volt az egyik legnagyobb egyetem Németországban, 400–500 hallgatóval, melynek nagyrésze Hollandiából, Skandináviából és a balti államokból származott.

A politikai zűrzavarok következtében az egyetemnek 1437-ben egyházi nyomás és a Bázeli zsinat által előírt tilalom miatt ideiglenesen Greifswaldba kellett költöznie. Ez 1443-ig tartott, bár a tilalmat már 1440-ben feloldották. 1487-től 1488-ig (más állítások szerint 1492-ig) az egyetem székhelye egy újabb költözés miatt Lübeckben volt. 1760-ban az egyetem szétvált egy városi részre Rostockban és egy hercegi részre Bützowban. A két részt 1789 áprilisában egyesítették újra.

Az egyetem fenntartása 1827-ben átkerült a Mecklenburg-Schwerini Nagyhercegséghez, a 19. század végén a többi német egyetemhez való kapcsolódás miatt nagyvonalú bővítés történt, többek között új klinikákkal és belső reformokkal. Az egyetem azonban számszerűen kicsi főiskola maradt, 1900-ban is mindössze 1700 hallgatóval.

1919-ben eltörölték a "feleségek paragrafusa" nevű szabályt. Ettől kezdve a házas nők is jogosultak voltak beiratkozni az egyetemre.

A Rostocki Egyetem 1919. november 12-i ötszázadik évfordulója alkalmából tiszteletbeli doktori címet adományozott Max Planck és Albert Einstein fizikusok számára. Ez volt Einstein egyetlen német tiszteletbeli doktori címe, amit a nemzetiszocializmus idején nem vontak vissza.^[2] A második világháború után az egyetemet 1946. február 24-én nyitották újra. 1963-ban az első klasszikus egyetem lett Németországban, amely műszaki kart adott a profiljához.

1976 és 1990 között az intézmény a Wilhelm-Pieck-Universität nevet viselte.

• Agrár- és Környezettudományi Kar (Agrar- und Umweltwissenschaftliche Fakultät)
• Számítástechnikai és Villamosmérnöki Kar (Fakultät für Informatik und Elektrotechnik)
• Gépészmérnöki és Hajógyártó Kar (Fakultät für Maschinenbau und Schiffstechnik)
• Jogi Kar (Juristische Fakultät)
• Matematikai és Természettudományi Kar (Mathematisch-Naturwissenschaftliche Fakultät)
• Egyetemi klinikák (Universitätsmedizin)
• Filozófiai Kar (Philosophische Fakultät)
• Teológiai Kar (Theologische Fakultät)
• Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (Wirtschafts- und Sozialwissenschaftliche Fakultät)
• Interdiszciplináris kar (Interdisziplinäre Fakultät)

• Egyetemi könyvtár (Universitätsbibliothek)
• IT- és média központ (IT- und Medienzentrum)
• Idegennyelvi központ (Sprachenzentrum)

• Tanulmányok és továbbképzés minőségbiztosítási központja (Zentrum für Qualitätssicherung in Studium und Weiterbildung / ZQS)
• Tanárképzési és oktatási kutatási központ (Zentrum für Lehrerbildung und Bildungsforschung / ZLB)

• Leibniz-Institut für Katalyse (jogilag független)
• Leibniz-Institut für Ostseeforschung Warnemündeban (jogilag független)
• Leibniz-Institut für Atmosphärenphysik Kühlungsbornban (jogilag független)
• Forschungsinstitut für die Biologie landwirtschaftlicher Nutztiere Dummerstorfban
• Max-Planck-Institut für demografische Forschung
• Fraunhofer-Institut für Graphische Datenverarbeitung (IGD)
• Deutsches Zentrum für Neurodegenerative Erkrankungen (DZNE)

• Ulrich von Hutten (1488–1523) 1509-ben Rostockban írta meg a Zwei Bücher Klagelieder gegen Vater és Sohn Lötz című művét,
• Tycho Brahe (1546–1601) csillagász, két évig az egyetem hallgatója,
• Axel Oxenstierna (1583–1654) 1599-ben az egyetem hallgatója,
• Heinrich Rahn (1601–1662) 1637 és 1657 hét alkalommal az egyetem rektora,
• Oluf Gerhard Tychsen (1734–1815) orientalista,
• Leopold von Plessen (1769–1837) politikus, 1819-ben díszdoktor lett,
• Johann Heinrich von Thünen (1783–1850) közgazdász és társadalmi reformer, 1819-ben díszdoktor lett,^[3]
• Fritz Reuter (1810–1874) író, 1863-ban díszdoktor lett, 1831-ben itt kezdett tanulni,
• Karl Hegel (1813–1901) 1841–1856 között az egyetemen tanított, a modern történelem alapítója a Rostocki Egyetemen,
• Heinrich Schliemann (1822–1890) régész, 1869-ben a Rostocki Egyetemen doktorált; a Filozófiai Kar Heinrich Schliemann Ókortudományi Intézetének ("Heinrich-Schliemann-Instituts für Altertumswissenschaften") patrónusa,
• Albrecht Kossel (1853–1927) Nobel-díjas orvos,
• Rudolf Steiner (1861–1925) osztrák származású filozófus, író,
• Hans Spemann (1869–1941) Nobel-díjas biológus, 1908–1914 között az egyetem tanára,
• Karl von Frisch (1886–1982) Nobel-díjas zoológus, 1921–1923 között az egyetem tanára,
• Otto Stern (1888–1969) Nobel-díjas fizikus, 1921–1923 között az egyetem tanára,
• Erich Kästner (1899–1974) író,1921-ben az egyetem hallgatója,
• Walter Hallstein (1901–1982) politikus, 1930–1941 között az egyetem tanára,
• Pascual Jordan (1902–1980) fizikus, 1929–1944 között az egyetem tanára,
• Eugen Gerstenmaier (1906–1986) politikus,
• Peter von Siemens (1911–1986) német iparmágnás, közgazdaságtant hallgatott az intézményben,
• Walter Kempowski (1929–2007) író,
• Hans Apel (1932–2011) politikus,
• Uwe Johnson (1934–1984) író, 1952–1954 között germanisztikát hallgatott az intézményben,
• Joachim Gauck (* 1940) Szövetségi elnök 1965-ig teológiát hallgatott az egyetemen, később a teológiatudományok díszdoktorává avatták,
• Bernhard Lampe (1947–2017).

• 
  A könyvtár a Südstadtban
• 
  A könyvtár a belvárosban
• 
  LIKiAT
• 
  A menza a Südstadtban
• 
  IOW
• 
  IAP
• 
  Fraunhofer IGD
• 
  Loki Schmidt üvegház a botanikus kertben

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Universität Rostock című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.