Rodonit

Rodonit
Általános adatok
Névváltozatok	kovamangán, pajsbergit, hermannit
Kémiai név	mangán(II)-szilikát
Képlet	MnSiO3
Kristályrendszer	triklin
Elemi cella	a = 9,758 Å; b = 10,499 Å; c = 12,205 Å; α = 108,58°; β = 102,92°; γ = 82,52°; Z = 20
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Inoszilikátok
Azonosítás
Szín	rózsaszín
Porszín	fehér
Fény	gyöngyházfényű
Átlátszóság	nem átlátszó
Keménység	5,5-6,5
Hasadás	derékszögű prizmás (tökéletes az {110}, jó a {001} irányban)
Törés	egyenetlen, kagylós
Sűrűség	3,57-3,76 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Rodonit témájú médiaállományokat.

A rodonit a szilikátásványok osztályába, az egyszeres láncú láncszilikátok (inoszilikátok) alosztályába a piroxenoid csoportba tartozó triklin ásvány. Kémiailag mangán(II)-szilikát (MnSiO₃). Kovamangánnak és pajsbergitnek is nevezik. Színe alapvetően rózsaszín, de vörös, lila, barna árnyalatokban is fellelhető. Ha nagyobb mennyiségben tartalmaz alkáli vagy alkáliföldfém szennyezést zöld és sárga színben is előfordul. Erős napsugárzás hatására levegőn megbarnul, mert mangán(IV) vegyületek képződnek, például barnakő (MnO(OH)₂), illetve mangán(IV)-szilikát. Elnevezése a görög ῥόδος (rodosz), rózsás, rózsaszín szóból ered.

A rodonitban gyakran fordulnak elő más elemek, mint a vas, cink, magnézium, kalcium, nátrium. A több, mint 20% CaO-t tartalmazó változatot bustamitnak (nevét Anastasio Bustamantéról (1780–1853) kapta, aki háromszor is Mexikó elnöke lett) , a 7% ZnO-t tartalmazót pedig fowleritnek (nevét Samuel Fowlerről (1779–1844), a New Jersey-i mineralógusról, bányatulajdonosról és képviselőről kapta) nevezik.

A rodonit elsősorban a paleozoikumban (földtörténeti ókorban) keletkezett ásványos kőzetekben, kisebb mennyiségeben a mezozoikumban (földtörténeti középkorban) keletkezett üledékes kőzetekben található. Legnagyobb mennyiségben az Urál-hegységben fordul elő. Svédországban Pajsberg vidékén, Olaszországban Piemontban, Németországban a Harz-hegységben, Ausztráliában és Dél-Amerikában is jelentős lelőhelyek vannak. Észak-Amerikában, New Jersey közelében 17 centiméter hosszú kristályokra is bukkantak. A Kárpát-medencében Kapnikon, Betléren, Csucsom környékén és Rézbányán fordul elő.

Oroszországban vázákat és dísztárgyakat készítenek belőle. A ásványgyűjtők szívesen vásárolnak különböző lelőhelyekről származó mintákat, elsősorban szín és formagazdagságuk miatt.

• 
  Rodonit egy brazíliai lelőhelyről
• 
  Rodonit egy ausztriai lelőhelyről
• 
  Rodonit a La Plata Múzeum (Buenos Aires) ásványtani kiállításában
• 
  Rodonit a Berlini Természettudományi Múzeumban
• 
  Pirit és rodonit egy perui lelőhelyről
  
• 
  Manganaxinit és rodonit egy perui lelőhelyről
• 
  Galenit és rodonit egy ausztrál lelőhelyről
• 
  Kalcit és rodonit egy ausztráliai lelőhelyről
• 
  Drágakőnek csiszolt rodonit
• 
  Különleges kristály egy perui bányából
  

• Massachusetts állam hivatalos jelképei közé tartozik.
• Gazdaságosan állítható elő belőle mangán, mégsem ez a leggyakrabban használt érce.
• Nagy tisztaságú és a vörös előfordulásait ékszerekhez féldrágakőként használják.

• László, Bognár. Ásványhatározó, 2. kiadás (magyar nyelven), Budapest: ELTE Eötvös Kiadó [1987] (1999). ISBN 9634632483 
• Sándor, Koch.szerk.: Mezősi József: Magyarország ásványai, 1. kiadás (magyar nyelven), Budapest: Akadémiai Kiadó [1985]. ISBN 9630538032 
• Kislexikon (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2012. december 5.) ^{[Tiltott forrás?]}