[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Robert Hofstadter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Hofstadter
Életrajzi adatok
Született1915. február 5.
New York
Elhunyt1990. november 17. (75 évesen)
Stanford
SírhelyHome of Peace Cemetery
Ismeretes mint
  • fizikus
  • magfizikus
  • egyetemi oktató
  • asztrofizikus
GyermekekDouglas Hofstadter
Iskolái
Szakmai kitüntetések

Robert Hofstadter aláírása
Robert Hofstadter aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Hofstadter témájú médiaállományokat.

Robert Hofstadter (New York, 1915. február 5.Stanford, 1990. november 17.)[1] Nobel-díjas amerikai fizikus. Ő volt az 1961-es fizikai Nobel-díj közös nyertese (Rudolf Mößbauerrel együtt) "az atommagokban való elektronszórás(wd) úttörő tanulmányaiért és a nukleonok szerkezetére vonatkozó felfedezéseiért".[2][3]

Életrajza

[szerkesztés]

Hofstadter zsidó családban[4][5] született New Yorkban 1915. február 5-én lengyel bevándorlók, Louis Hofstadter kereskedő és Henrietta Koenigsberg gyermekeként.[6] New Yorkban járt általános és középiskolába, majd beiratkozott a City College of New Yorkba(wd), ahol 1935-ben, 20 évesen magna cum laude diplomát szerzett, és elnyerte a Kenyon-díjat matematikából és fizikából. A General Electric Company(wd) Charles A. Coffin Foundation ösztöndíját is megkapta, amely lehetővé tette számára, hogy a Princeton Egyetemen folytathassa tanulmányait, ahol 23 évesen megszerezte az M.S. és a Ph.D. fokozatot.[7] Doktori disszertációjának címe „Infravörös abszorpció könnyű és nehéz hangyasavak és ecetsavak által” volt.[8] Doktori kutatásait a Pennsylvaniai Egyetemen végezte, majd a Stanford Egyetem előtt a Princetoni Egyetemen volt adjunktus. 1950-től 1985-ig tanított a Stanfordon.

1942-ben feleségül vette a baltimore-i Nancy Givant (1920-2007).[9] Három gyermekük született: Laura, Molly (aki fogyatékos volt és nem tudott kommunikálni),[10] és a Pulitzer-díjas Douglas Hofstadter.[11]

Tudományos eredményei

[szerkesztés]

Tallium-aktivált nátrium-jodid gammasugárzás detektor

[szerkesztés]

Hofstadter 1948-ban szabadalmat nyújtott be az ionizáló sugárzásnak ezzel a kristállyal történő kimutatására.[12][13] Ezeket a talliummal aktivált nátrium-jodid detektorokat a mai napig széles körben használják gamma-sugárzás kimutatására.

A fermi (egység) megalkotása és az 1961-es Nobel-előadás

[szerkesztés]

Robert Hofstadter alkotta meg a fermi (femtométer) kifejezést, az fm szimbólumot,[14] Enrico Fermi (1901-1954) olasz fizikus, az atomfizika egyik megalapítója tiszteletére 1956-ban, a Reviews of Modern Physics folyóiratban megjelent „Electron Scattering and Nuclear Structure” című tanulmányában.[15] A kifejezést széles körben használják a nukleáris és részecskefizikusok. Amikor Hofstadter 1961-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat, a kifejezés később megjelent 1961-es Nobel-előadásának szövegében, „Az elektronszórás módszere és annak alkalmazása az atommagok és nukleonok szerkezetére” (1961. december 11.).[3]

Compton Gamma Obszervatórium és EGRET teleszkóp

[szerkesztés]

Utolsó éveiben Hofstadter érdeklődni kezdett az asztrofizika iránt, és a szcintillátorokkal kapcsolatos ismereteit a Compton Gamma Sugár Obszervatórium EGRET(wd) gammasugárzás-teleszkópjának(wd) tervezésében alkalmazta, amelyet a fizikai Nobel-díjas (1927) társáról, Arthur Holly Comptonról neveztek el. A Stanford Egyetem Fizika Tanszéke szerint Hofstadter „az egyik fő tudós, aki kifejlesztette a Compton Obszervatóriumot”.[16]

Díjak és kitüntetések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Flint, Peter B., "Obituary: Dr. Robert Hofstadter Dies at 75; Won Nobel Prize in Physics in '61", The New York Times, November 19, 1990.
  2. a b R. W. McAllister & Robert Hofstadter, "Elastic Scattering of 188 MeV Electrons from Proton and the Alpha Particle," Physical Review, V102, p. 851 (1956).
  3. a b c The Nobel Prize in Physics 1961 including his Nobel Lecture, December 11, 1961 The Electron-Scattering Method and Its Application to the Structure of Nuclei and Nucleons
  4. Dr. Robert Hofstadter, U.S. Jewish Scientist, Wins 1961 Nobel Prize”, Jewish Telegraphic Agency , 1961. november 3. (Hozzáférés: 2013. október 20.) 
  5. Robert Hofstadter biography. NNDB. (Hozzáférés: 2013. október 20.)
  6. Guide to the Robert Hofstadter Papers. (Hozzáférés: 2014. november 5.)
  7. Robert Hofstadter biography. DOI: 10.17226/10169 (2001). ISBN 978-0-309-07572-5 
  8. Hofstadter, Robert. Infra-red absorption by light and heavy formic and acetic acids (angol nyelven). Princeton (1938. november 25.) 
  9. Obituary to Nancy Givan from Stanford University, 2007.
  10. Douglas Hofstadter's autobiography
  11. National Academy of Sciences biography
  12. Means for detecting ionizing radiations
  13. "Robert Hofstadter" Biographical Memoirs National Academy of Sciences
  14. (2011. április 11.) „American National Standard for Metric Practice”. IEEE Standards Library, 78. o, Kiadó: IEEE. DOI:10.1109/IEEESTD.2011.5750142. (Hozzáférés: 2014. február 18.) 
  15. Hofstadter, Robert, department of physics, Stanford University, Stanford, California, "Electron Scattering and Nuclear Structure", Rev. Mod. Phys. 28, 214–254 (1956) © 1956 The American Physical Society
  16. The Hofstadter Memorial Lectures. Stanford University. (Hozzáférés: 2013. december 7.)
  17. Robert Hofstadter "The Electron Scattering Method & its Application to the Structure of Nuclei and Nucleons", Nobel Lectures, Physics 1942–1962, pp. 560–581, Elsevier Pub. Co., Amsterdam-London-New York (Dec 1961).
  18. Robert Hofstadter (angol nyelven). American Academy of Arts & Sciences . (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  19. Golden Plate Awardees of the American Academy of Achievement. www.achievement.org . American Academy of Achievement(wd)
  20. APS Member History. search.amphilsoc.org . (Hozzáférés: 2022. május 10.)

További információk

[szerkesztés]

Publikációi

[szerkesztés]

Műszaki jelentések::

További információk

[szerkesztés]
  • Robert Hofstadter on Nobelprize.org including his Nobel Lecture, December 11, 1961 The Electron-Scattering Method and Its Application to the Structure of Nuclei and Nucleons
  • Robert Hofstadter: An Oral History, Stanford Historical Society Oral History Program, 1985.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Hofstadter című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.