Rőf
A rőf vagy sing hagyományos hosszmérték az SI-mértékegységrendszeren kívül. Értéke tájegységenként változó, általában 60–80 cm körüli.
Etimológia
[szerkesztés]A rőf a német Reif szó (eredetileg kötés, kötelék, abroncs jelentésű) átvétele, és egy, elsősorban kelmefélék mérésére használatos hosszmértéket jelent. A magyarba a középfelnémet nyelvjárásokból kerülhetett át. Az eredetibb rejf változatból a réf monoftongizálódással, a rőf pedig feltehetően az utóbbiból kései labializációval keletkezett.
Története
[szerkesztés]
Az európai rőf görög-római előzményű, főleg textíliák, szövetáruk, posztók, szalagok, kötelek mérésére alkalmazott kereskedelmi hosszmérték. Egyes források szerint[1] eredetileg a kinyújtott alkar hossza volt, míg mások[2] szerint a kifeszített kar hossza a mell közepétől a hüvelykujj hegyéig.
Első magyar okleveles említése 1255-ből való.[1]
Különböző rőfegységek
[szerkesztés]A rőf nagysága országonként, sőt vidékenként változott, általában 60–78 cm közötti érték volt.[2]
| Név | Átváltás | Ref. |
|---|---|---|
| osztrák rőf | 78 cm, egyes helyeken 77,8 cm |
[2] |
| bajor rőf | 83,3 cm | [2] |
| porosz rőf | 66,7 cm | [2] |
| svájci rőf | 60 cm | [2] |
| dán rőf | 62,8 cm | [2] |
| svéd rőf | 59,4 cm | [2] |
| norvég rőf | 62,75 cm | [2] |
| brabanti rőf | 69 cm | [2] |
| bécsi rőf | 77,75 cm | [3] |
| régi budai rőf | 58,3 cm | [3] |
| új budai rőf | 78,3 cm | [3] |
| királyi rőf | 62,5 cm | [3] |
| magyar rőf, vagyis a sing |
62,2 cm | [3] |
| pozsonyi rőf | 78,3 cm. | [3] |
| egyiptomi rőf | 52,5 cm | [4] |
| mezopotámiai szent rőf | 99,5–99,6 cm | [4] |
Érdekességek
[szerkesztés]- A régi magyar rőföt singnek is nevezték, például Erdélyben.[5]
- A rőf a népmesékben az egyik leggyakrabban használt hosszmérték.[2]
- Létezik egy „Tudja a rőf árát” kifejezés, szólás is, „szemérmetlen” jelentéssel.[6]
- A rőfösboltok tipikusan méteráruval és rövidáruval foglalkozó boltok. Számos még ma is működő vállalkozás viseli a „rőfös” nevet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b c d e f g h i j k Magyar néprajzi lexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b c d e f A Pallas nagy lexikona. (Hozzáférés: 2009. november 4.)
- ↑ a b Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]
- ↑ Erdélyi magyar szótörténeti tár, Bukarest: Kriterion, 1975-
- ↑ Netlexikon. (Hozzáférés: 2009. november 4.)[halott link]