Rákóczi János
| Rákóczi János | |
 | |
| Született | Rákóczi János 1897. szeptember 25. Dombóvár-Felsőleperdpuszta |
| Elhunyt | 1966. július 3. (68 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | nincs adat |
| Foglalkozása | cukrász, mesterszakács |
| Kitüntetései | aranyérem, Bécs - 1933; aranyplakett és díszoklevél, Berlin - 1936 |
| Sírhelye | Farkasréti temető (5-1-449)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rákóczi János (Dombóvár-Felsőleperdpuszta, 1897. szeptember 25. – Budapest, 1966. július 3.) cukrász, mesterszakács. A Gellért Szálló híres, Gundel-féle éttermének konyhafőnöke volt, annak fénykorában. Az Újdombóvár eszmei község[3] részét képező Felsőleperdpusztán született. A Rákóczi-túrós lepényként ismert süteményünk[4] nem a fejedelmi család nevéhez kötődik, ezt a gasztronómiai malőrt Gábor Sándor dombóvári cukrászmester is tisztázta.[5] De Rákóczi János nevéhez nemcsak desszert, hanem a borjúhátszínből készült Rákóczi- v. magyar rostélyosként ismert sült is hozzá tartozik.
Életútja
[szerkesztés]Szülei az 1890-es évek elején kerültek a Döry-féle bérleménybe Felsőleperden. Az ozorai születésű édesapja Ferenc, parádéskocsis volt, édesanyja Horváth Rozália, háztartásbeli. Elemi iskoláit Székesfehérváron végezte.[6] 1912-től szakácsinas a budapesti Nemzeti (Mágnás) Kaszinóban, majd 1920-tól már másodszakács Kedvessy Nándor mellett. Átkerül Horváth Nándor Haen-konyhájába, itt szakácsként dolgozott. Innen Párizsba vezetett az útja, ahol 1924-ben a Laure étteremben dolgozott. Itt ismerte meg a híres Escoffier mestert. 1926-ban hazatérését követően a Haen konyhafőnöke lesz. 1930-tól a Lillafüredi Nagyszálló majd 1933-tól a Gellért Szálló Gundel-féle éttermének konyhafőnöke, annak fénykorában, majd tovább is, összesen 20 évig. 1953-ban áthelyezték konyhafőnöknek a Duna (volt Bristol) Szállóba. Innen ment nyugdíjba 1961-ben. 1954-ben részt vett a londoni olimpiai csarnokban rendezett nemzetközi szakácsművészeti bemutatón és élelmiszer-kiállításon. 1956-ban jelen volt Frankfurtban a szakácsművészeti kiállításon, majd 1958-ban, a 200 napig tartó, Brüsszeli Világkiállítás magyar éttermének volt a konyhafőnöke.[7] Itt vált ismetté a Rákóczi-túrós desszert.[8] Rákóczi János 1966-ban szív- és vérkeringési betegségben hunyt el Budapesten.
Könyv
[szerkesztés]- Rákóczi János: Magyar Konyhaművészet c. 520 oldalas könyv (az első kiadás 50 ezer példányban jelent meg) - 1964
Díjak, elismerések
[szerkesztés]Szakácsművészeti kiállítások:
Sikerrel szerepelt bemutatókon: Londonban, Münchenben és Bonnban is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Múltunkból
- ↑ A sütemény története
- ↑ Villára való édes büszkeség
- ↑ Ebben az időszakban a nagybérlő Döry Vilmos nevét ménese és szimmentáli tehenészete határon belül és azon túl is híressé tette már. A kitűnő gazdászról gyakran írtak a korabeli mezőgazdasági szaklapok. A Döry lovakat kiváló vágta- és ugróképesség jellemezte. Sportlóként az Alagon megépített pályákon szerepelhettek a legtöbbet. Döry Vilmos 1899-ben bekövetkezett halála után özvegye folytatta a férje által megkezdett sikersorozatot. Egy-egy versenyre feltételezhetően parádés kocsisa, Rákóczi Ferenc kíséretében utazott. A fővárosközeli Alag pusztát a Magyar Lovasegylet 1889-ben vásárolta meg, és ott rögtön tréningtelepet és versenypályákat épített. A helyszín hamarosan a nagy országos lóversenyek hazája lett. Ezt a Pavilonnak is nevezett egységet bérlők üzemeltették, akik között a magyar szakácsművészet egyik igen neves tagjával, Kedvessy Nándorral (1869-1960) is találkozhatunk. Mindezekből adódik, ha Döry Vilmosné és Rákóczi Ferenc megfordultak Alagon, akkor akár a század elején ismerhették Kedvessyt, aki hatással lehetett Rákóczi János továbbtanulására. És adódik a végső következtetés, hogy Rákóczi János elindulásában, taníttatásában elsőként feltehetően maga Felsőleperd bérlője, Döry Vilmosné, a lovasélet, a kultúra nagy mecénása állhatott - támogató háttér nélkül nem juthatott volna a cselédfiú a magyar arisztokrácia közelébe, a Nemzeti Kaszinó konyhájáig.
- ↑ A magyar pavilon 500 fős étterme mind a 200 napon teltházzal üzemelt. A legnépszerűbb fogások a paprikás csirke, a borjúpörkölt, az erdélyi fatányéros, a lecsós szelet, a roston sült, balatoni süllő és a rétes voltak.
- ↑ Jellemzője: a túró réteget nem tészta, hanem keményre vert cukrozott tojáshab és lekvár borította.
Források
[szerkesztés]- Tolnai Népújság 2012. 10.10. 238.szám
- Tolnai Népújság 2015. 06.30. 151.szám
- Rákóczi János: Magyar Konyhaművészet c. könyv - 1964
További információk
[szerkesztés]- Rákóczi János (1897-1966) munkássága és a Rákóczi túrós
- Rákóczi János fogásai
- Dombopedia: Rákóczi János
- Életrajzi Lexikon
- A Rákóczi-túrós lepény eredeti receptje
- A Rákóczi-túrós lepény készítése - kisfilm
- A Rákóczi-túrós fagylalt
- Rákóczi-túrós túró-desszert