Pliva

Ez a szócikk a bosznia-hercegovinai folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: PLIVA (gyógyszergyár).

Pliva
Országok	Bosznia-Hercegovina
Földrajzi adatok
Hossz	33 km
Vízgyűjtő terület	768 km²
é. sz. 44° 14′ 24″, k. h. 17° 00′ 53″44.2399, 17.014744.239900°N 17.014700°E
Torkolat	Orbász
é. sz. 44° 20′ 15″, k. h. 17° 16′ 14″44.3376, 17.270644.337600°N 17.270600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pliva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Pliva folyó Bosznia-Hercegovina nyugati részén, az Orbász bal oldali mellékfolyója. Hossza 33 km, vízgyűjtő területe 768 km².^[1] A folyó mentén több látványosság és kikapcsolódási, túrázási lehetőség van, Jajca városánál pedig 22 méter magas vízeséssel csatlakozik az Orbászhoz.

Két forrásból, a Jastrebnjak és a Smiljevac hegyek lábánál ered, 483 méter magasan, a boszniai Szerb Köztársaság területén. Karsztforrásai(wd) Európa legnagyobb hozamú ivóvízforrásainak számítanak. A két ág 300 méter után egyesül, majd a folyó áthalad Šipovo városán, a Szerb Köztársaság és a Föderáció határán tavakká szélesedik, végül Jajcánál az Orbászba ömlik.^[2][3]

A tiszta és gyors vizű folyóban sebes pisztráng és pénzes pér él; a forrástól Šipovóig tartó nyolc kilométeres szakasz kiváló feltételeket biztosít a legyező horgászatra;^[2] horgász világbajnokságot is tartottak itt.^[4] A környék állatvilágára jellemző a vidra, hód, hiúz, az erdők pedig főleg bükkből, juharból, kőrisből, szilből állnak.^[2]

A Plivához hasonlóan látványos a Janj, egy jobb oldali mellékfolyó, mely 9 kilométerre a forrástól ömlik a Plivába. Szigetei (Janjske otoke), kis vízesései, mészkőkanyonjai népszerű túrázó, piknikező célponttá tették.^[2]

Bal oldali mellékfolyója a Sokočnica, mely mentén megtekinthető a Sokolačka barlang és Sokograd(wd) (Sólyomvár) romjai. A várat a középkorban építették, kezdetben a bosnyákok, 1463–1527 között a magyarok, ezután pedig a törökök használták. 1833-ban elhagyták és elpusztult.^[2]

Két tava a Nagy Pliva-tó (Veliko Plivsko) és a Kis Pliva-tó (Malo Plivsko). Az előbbi megnyúlt alakú, hossza 3,3 km, felülete 1,2 km², tengerszint feletti magassága 424 méter; az utóbbi hossza 1 km alatt van, felülete 0,2 km².^[5] Környékükön számos szálloda és panzió található: a tavak népszerűek a kikapcsolódni, csónakázni, úszni vágyók körében; a 2010-es években évi 150–200 ezer turista kereste fel őket.^[6]

Ezeket a természetes víztározókat, továbbá a folyó egyenletes hozamát kihasználva az osztrák–magyarok már az 1890-es években vízerőművet építettek a Plivára (Elektrobosna) – az első vízerőművet a Balkánon. A jelenlegi erőmű 1957-ből származik – a munkálatok és szabályozás eredményeként a tavak tovább duzzadtak és végül mesterséges tározóvá alakultak.^[7]

A két tó közötti mésztufagáton húsz régi vízimalom tekinthető meg, melyeket egykoron őrlésre és sajtolásra használtak. Vízimalmok már a 17. században is voltak a Pliván, és a 19. században száznál is több működött. Az 1980-as években a megmaradt malmokat összegyűjtötték, felújították, és jelenlegi helyükre (Mlinčići) szállították. A turisták számára sétányokat és parkolókat létesítettek.^[1]

A Pliva-vízesés(wd) (Plivski vodopad) Jajca látványossága; a város – és részben az ország – szimbóluma. 50 000 éve alakult ki, becslések szerint eredeti magassága 36 méter volt, de a földrengések, árvizek, vízerőművek építése, mederrendezés, szennyezés, háború következtében 22 méter magasságúvá zsugorodott.^[3] 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar is megfestette.^[8]

• 
  Az egyik karsztforrás
• 
  A Pliva
• 
  A Nagy Pliva-tó
• 
  Vízimalmok
• 
  A jajcai vízesés

• ↑ Krstić: Krstić et al. Šipovo – Eko zona. Šipovo: Turistička organizacija opštine Šipovo 
• ↑ Temimović: Temimović et al: The Pliva Lakes: Sustainable management and tourist valorization. Acta geographica Bosniae et Herzegovinae, 7. sz. (2017) ISSN 2303-7288^{[halott link]}