Pasching
Pasching | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Felső-Ausztria | ||
Járás | Linzvidéki járás | ||
Irányítószám | 4061 | ||
Körzethívószám | 07221, 07229 | ||
Forgalmi rendszám | LL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7552 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 295 m | ||
Terület | 12,47 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 15′ 32″, k. h. 14° 12′ 10″48.258889°N 14.202778°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 32″, k. h. 14° 12′ 10″48.258889°N 14.202778°E | |||
Pasching weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasching témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pasching osztrák község Felső-Ausztria Linzvidéki járásában. 2020 januárjában 7629 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Pasching a tartomány Traunviertel régiójában fekszik a Traun alsó szakaszának völgyében, a Grundbach patak mentén. Területének 5,6%-a erdő, 74,4% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 településrészt és falut egyesít: Aistental (10 lakos 2020-ban), Langholzfeld (3574), Pasching (2514), Thurnharting (481) és Wagram (1050).
A környező önkormányzatok: északra Wilhering, északkeletre Leonding, délkeletre Traun, délnyugatra Hörsching, nyugatra Kirchberg-Thening.
Története
[szerkesztés]A község területe az újkőkor óta lakott. A Bajor Hercegséghez tartozó régió a 12. században került Ausztriához.
Pasching községet a 18. század derekén hozták létre Mária Terézia utasítására a szórványosan lakott, jórészt erdős vidéken. Középkori temploma környékén 1755-ben még csak 40 házat számláltak össze. A napóleoni háborúk során a települést több alkalommal megszállták.
A köztársaság 1918-as megalakulása után Pasching Felső-Ausztria tartomány része lett. Miután a Német Birodalom 1938-ban annektálta Ausztriát, az Oberdonaui gauba sorolták be. A második világháború után az ország függetlenné válásával ismét Felső-Ausztriához került.
Lakosság
[szerkesztés]A paschingi önkormányzat területén 2020 januárjában 7629 fő élt. A lakosságszám a második világháború után ugrásszerűen megnőtt, amikor bácskai, bánáti, erdélyi német menekülteket telepítettek le a községben. A későbbiekben is jelentősen gyarapodott, a közeli Linzből kiköltözők miatt. 2018-ban az ittlakók 84,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,4% a régi (2004 előtti), 5,8% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 69,8%-a római katolikusnak, 9,2% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 3,8% mohamedánnak, 12,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 46 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (89,8%) mellett a törökök, a horvátok és a szerbek alkották 2,1-2,1-2,1%-kal.
A népesség változása:
2016 | 7 274
|
2018 | 7 552
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a későgótikus Keresztelő Szt. János-plébániatemplom jellegzetes, nyeregtetős tornyával.
Híres paschingiak
[szerkesztés]- Birgit Minichmayr (1977-) színésznő
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 41017 – Pasching Statistik Austria
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pasching című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.