Pach Zsigmond Pál

Pach Zsigmond Pál
Nem található szabad kép.(?)
	Új rektorunk Pach Zsigmond Pál. Közgazdász, 1963. szeptember 9.

Pach Zsigmond Pál (Budapest, 1919. október 4. – Budapest, 2001. szeptember 8.) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár.

1943–1948 között a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának tanára, közben munkaszolgálatos Kárpát-Ukrajnában (1944), ahonnan 1944 októberében megszökött. Középiskolai történelemórái hatására választotta a történészpályát.

1952-től 1992-ig a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem (majd: Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem) Gazdaságtörténeti Tanszékének professzora. 1963-tól 1967-ig az egyetem rektora. 1952-ben megszerezte a történettudomány kandidátusa (CSc), 1958-ban a történettudomány doktora (DSc) tudományos fokozatot. 1962-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1970-től rendes tagja, később az MTA alelnöki tisztét is betöltötte. Az MTA Történettudományi Intézetének egyik alapítója, igazgatóhelyettese, majd 1967-től 1985-ig igazgatója. 1978-tól a Nemzetközi Gazdaságtörténeti Társaság (International Economic History Association) elnöke.

Fő kutatási területe a XVI–XVII. századi gazdaságtörténet volt. Iskolateremtő tudós volt; leghíresebb tanítványai: Berend T. Iván és Ránki György.

• Kossuth-díj (1949)
• A Munka Érdemrend arany fokozata (1975)
• Állami Díj (1978) – több évtizedes oktatói, tudományos és tudományszervező tevékenységéért
• Akadémiai Aranyérem (1986)
• A Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem díszdoktora (1989)

• Pach Zsigmond Pál (1919–2001) 165 publikációjának az adatai. OSZK. Katalógus.^[1]
• Az Orczy-birtokok gazdálkodása a XVIII. század második felében. Egy. doktori értek. (Bp., 1943)
• Fejezetek az újabbkori diplomácia történetéből. (Bp., 1947)
• Gazdaságtörténet a feudalizmus hanyatlásáig. N. Kiss Istvánnal. (Bp., 1947 3. kiad. 1948)
• A tőkés termelés feltételei a magyar mezőgazdaságban, 1848-ban. (Társadalmi Szemle, 1948)
• Szempontok az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatához Magyarországon. 1–2. (Századok, 1948–1949)
• Magyar gazdaságtörténet. 1–3. Egy. jegyz. (Bp., 1949–1952 új átd. kiad. 1960 és 1968)
• Az eredeti tőkefelhalmozás gyarmati korlátai Magyarországon 1848 előtt. (A történettudomány kérdései. Bp., 1950)
• A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon. (Századok, 1951)
• II. Rákóczi Ferenc emlékiratai. Saint-Simon emlékirat-részleteivel. Ford. Vas István. Thaly Kálmán jegyzeteivel. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1951)
• Függetlenségi küzdelmeink a Habsburgok ellen a XVII. században. A Rákóczi-szabadságharc. (Bp., 1951)
• Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon. (Bp., 1952)
• A nemzeti összefogás kérdése a Rákóczi- szabadságharcban. (Századok, 1954)
• A dualizmus rendszerének első évei Magyarországon. (Századok, 1955)
• Tanulmányok a kapitalizmus történetéhez Magyarországon. Szerk. Sándor Pállal. (Bp., 1956)
• Kiadatlan Görgey-iratok 1849 augusztusából. (Századok, 1957)
• A tőkés földjáradék keletkezése a nyugat-európai agrárfejlődésben. – A magyarországi és oroszországi poroszutas agrárfejlődés egyező és eltérő vonásairól a XIX. század második felében. (Közgazdasági Szemle, 1958)
• A földesúri gazdaság „porosz utas” fejlődése Oroszországban a XIX. század második felében. (Századok, 1958)
• A magyarországi agrárfejlődés elkanyarodása a nyugat-európaitól. A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet magyarországi sajátosságainak kérdéséhez. (Agrártörténeti Szemle, 1961)
• Az ellenforradalmi történetszemlélet Szekfű Gyula Három nemzedékében. (Történelmi Szemle, 1962)
• Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. (Bp., 1963)
• Kilenced és földesúri dézsma a XVII. századi Magyarországon. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1963. jan. 21. megjelent: MTA Társadalmi-Történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1964)
• Die ungarische Agrarentwicklung im 16–17. Jahrhundert. Abbiegung vom westeuropäischen Entwicklungsgang. (Bp., 1964)
• Marxista történettudományunk fejlődésének problémái. (Századok, 1964)
• A nacionalizmus elleni harc történettudományunkban. (Történelmi Szemle, 1964)
• Optimizmus és objektivitás történetszemléletünkben. (Történelmi Szemle, 1966)
• A társadalomtudományok fejlődésének elvi kérdéseihez. (Társadalmi Szemle, 1968)
• A nemzetközi kereskedelmi útvonalak XV–XVII. századi áthelyeződésének kérdéséhez. (Századok, 1968)
• Közép- Kelet-Európa és a nemzetközi kereskedelem a XVI–XVII. században. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1970. jún. 1. megjelent: MTA Filozófiai és Történettudományi Osztálya Közleményei, 1970)
• Történettudomány. (Magyar Tudomány, 1970)
• Magyarország nyugati gyapjúszövet-behozatala a XV. és a XVI. század közepén. (Történelmi Szemle, 1971)
• Egy évszázados történelmi problémáról: áthaladt-e a levantei kereskedelem útja a középkori Magyarországon? (Századok, 1972)
• A középkori Levante-kereskedelem „sorsa” a XIX–XX. századi történetírásunkban. (Történelmi Szemle, 1972)
• Széchenyi és az Alduna- szabályozás. 1830–1832. (Történelmi Szemle, 1975)
• Tudománypolitikai kérdések a másfélszázados Akadémián. (Magyar Tudomány, 1975)
• A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala I. Lajos és Zsigmond korában. (Századok, 1975)
• A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. Főszerk. (Bp., 1975)
• Történetszemlélet és történettudomány. Cikkek, tanulmányok. (Bp., 1977)
• A Levante-kereskedelem erdélyi útvonala a XV–XVI. század fordulóján. (Századok, 1978)
• The Transsylvanian Route of Levant Trade at the Turn of the 15th and 16th Centuries. (Bp., 1980)
• A történetíró Molnár Erik. (Történelmi Szemle, 1981)
• East Central Europe and World Trade at the Dawn of Modern Times. (Bp., 1982)
• Közép-Európa és a világkereskedelem az újkor hajnalán. (Századok, 1982)
• Üzleti szellem és magyar nemzeti jellem. (Történelmi Szemle, 1982)
• A marxi államelmélet kialakulásához. Marx és Engels az abszolút monarchiáról. (Világosság, 1983)
• Nemzeti fejlődés, nemzeti öntudat. (Társadalmi Szemle, 1983)
• Mohácstól Buda visszavívásáig. A XVI–XVII. század problémái történetírásunkban. (Kortárs, 1985)
• A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet megkésettségének egyik problémája a magyar fejlődésben. (Világtörténet, 1985)
• Európa a 16–17. században. (Magyarország története. III. köt. Bp., 1985)
• Business Mentality and Hungarian National Character. (Bp., 1985)
• Mohácstól Buda visszavívásáig. Magyarország történeti útjának nemzetközi háttere. (Századok, 1986)
• A nemzettudatról napjainkban. (Társadalmi Szemle, 1986)
• Magyarország és a levantei kereskedelem a XIV–XVII. században. (Előadások a Történettudományi Intézetben. 4. Bp., 1986)
• A békeeszme történetéből. Comenius Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1987)
• Történelem és nemzettudat. Cikkek és előadások. (Bp., 1987)
• Von der Schlacht bei Mohács bis zur Rückeroberung Budas. (Bp., 1988)
• Lenin az államapparátus működéséről. 1919. nov. – 1921. márc. (Világosság, 1989)
• A NEP bevezetésének előzményei Lenin írásaiban. (Magyar Tudomány, 1989)
• Magyarország a kora újkori világgazdaságban. (Társadalmi Szemle, 1990)
• A harmincadvám eredete. Értekezések, emlékezések. Akadémiai Kiadó, (Budapest, 1990)
• Széchenyi, Metternich és az Alduna-szabályozás 1833–1834-ben. (Magyar Tudomány, 1991)
• A közép-kelet-európai régió az újkor kezdetén. (Bp., 1991)
• A Levante-történetírás fordulata 1879 és 1918 között. (Századok, 1993)
• Hungary and the European Economy in Early Modern Times. Collected Studies. (Aldershot, 1994)
• The Oldest Guild Privilege of Clothmakers in Hungary. (Bp., 1995)
• A debreceni posztószövők legrégibb céhszabadalma. (Századok, 1995)
• Az európai régió változó kapcsolata a XIV–XVIII. században. (Klió, 1995)
• A közép-kelet-európai régió és Csehország. Kora újkori előzmények. (Magyar Tudomány, 1995)
• Hogyan lett a harmincadvámból huszad? (Történelmi Szemle, 1995)
• The Transcarpathian Route of Levantine Trade in the Middle Ages. (Bp., 1996)
• Aba, kebe, igriz. Posztófajták a hódoltsági török vámnaplókban a 6. század derekán. (Történelmi Szemle, 1997)
• A harmincadvám Erdélyben és a Havasalföldön a 15. sz. első felében. (Történelmi Szemle, 1998)
• „Platea chapo ucza vocata.” A hazai posztóipar 16. századi történetéből. (Századok, 1998)
• A harmincadvám az Anjou-korban és a 14–15. sz. fordulóján. (Történelmi Szemle, 1999)
• „…stamina panni grossi, quae lodin apellantur.” Gyapjúszövőipar Kassán a XV–XVII. században. (Agrártörténeti Szemle, 2000)
• A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15–17. században. (Századok, 2001)
• A harmincadvám eredete. Az akadémiai székfoglaló átdolgozott változata. (Értekezések–emlékezések. Bp., 1999)
• Szürkeposztó, szűrposztó, szűr. Sajtó alá rend. Csató Tamás. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 2003).

• Közgazdász. MKKE lapja. 1963. 13. Új rektorunk Pach Zsigmond Pál.
• Gőzgazdász Beszélgetés Pach Zsigmond Pállal az MKKE rektorával, 1963.
• Közgazdász. MKKE lapja. 1975. 7. Kitüntetettjeink. Pach Zsigmond Pál az MTA Történelemtudományi Intézet igazgatója a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta.
• Közgazdász. MKKE lapja. 1978. 8. Pach Zsigmond Pál Állami díjat kapott.
• Közgazdász. MKKE lapja. 1978. 9. Az új időszámítás lendítő erejével. Beszélgetés az Állami díjas Pach Zsigmond Pállal.
• Közgazdász. MKKE lapja. 1984. 1. Neves oktatóink. Arcképcsarnok. Fényképek: Pach Zsigmond Pál akadémikus, a gazdaságtörténet professzora
• Közgazdász. MKKE lapja. 1988. 19. Pach Zsigmond Pál: Alapvető probléma volt a dogmatikus marxizmus levetkőzése. Nándorfi Géza. Beszélgetés Pach Zsigmond Pállal
• Közgazdász. MKKE lapja. 1989. 17. Egyetemünk díszdoktora lett Pach Zsigmond Pál
• Pach Zsigmond Pál: A harmincadvám az Anjou-korban és a 14–15. század fordulóján, Történelmi Szemle 1999. 3–4. szám
• Berend T. Iván: Pach Zsigmond Pál, Magyar Tudomány, 2002/1 123.
• Berend T. Iván: Pach tanár úr, in Glatz F. (szerk.): Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára, Budapest 1989
• Névpont

• Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19–20. században – nemzetközi kitekintéssel. Budapest, 2011, Osiris Kiadó.
• Budapesti Corvinus Egyetem Jubileumi Évkönyv. 2020. 143. Petschnig Mária Zita. Pénzügy szak. Felejthetetlenek voltak Mátyás Antal, Hagelmayer István, Berend T. Iván, Pach Zsigmond Pál, Nagy Tamás, Bertóti László, Riesz Miklós Csanádi György előadásai.^[2]