Paul Deschanel

Paul Deschanel
Franciaország elnöke Andorra társhercege
Hivatali idő 1920. január 17.[1] – 1920. szeptember 21.[1]
Előd	Raymond Poincaré
Utód	Alexandre Millerand
Született	1855. február 13. Brüsszel, Belgium
Elhunyt	1922. április 28. (67 évesen) Párizs, Franciaország
Sírhely	Montparnasse-i temető
Párt	Democratic Republican Alliance
Szülei	Émile Deschanel
Házastársa	Germaine Deschanel (1901. február 13. – 1922. április 28.)
Gyermekei	Jean Deschanel Louis-Paul Deschanel
Foglalkozás	politikus újságíró író
Iskolái	Lycée Condorcet Lycée Louis-le-Grand Lycée Michelet, Vanves
Halál oka	mellhártyagyulladás
Díjak	a francia Becsületrend nagykeresztje Francia Köztársaság Becsületrendjének nagymestere Knight Grand Cross of the Order of Saints Maurice and Lazarus Collar of the Order of Charles III (1905. október 19.) Royal Order of the Seraphim (1920. április 17.) Order of the Most Holy Annunciation 1st class, Order of the Medjidie Grand Cross with Collar of the Order of the White Rose of Finland (1920. április 19.)
Paul Deschanel aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Deschanel témájú médiaállományokat.

Paul Deschanel (Brüsszel, 1855. február 13. – Párizs, 1922. április 28.) francia író, az Francia Akadémia tagja, politikus és az első világháborút követően a Harmadik Francia Köztársaság 10. elnöke volt. Elnöksége alatt írta alá a magyar fél a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.

Paul Deschanel 1855. február 13-án született Brüsszelben. Tanulmányai során kiváló érzékről tett tanúságot a filozófia, a jog és az irodalom terén. Pályafutásának az újságírást és a politikát választotta. Tanulmányai befejezése után rövid ideig adminisztratív munkát végzett, majd 1885-ben megválasztották Eure-et-Loir megye képviselőjének.^[2]

A Haladó Köztársasági Párt (RP) színeiben a szociális kérdésekre és a külügyekre összpontosította energiáját. 1898-ban megválasztották az Académie Française tagjának és egész életében folytatta a politikai és irodalmi témájú könyvek írását. Ezek közül a jelentősebbek a La Question sociale (1898), az Orateurs et hommes d'état (1888), az Essai de philosophie politique (1899), valamint a Gambetta (1920) voltak.^[2]

Deschanel két ülésszakon keresztül töltötte be a képviselőház elnöki tisztségét (1898–1902; 1912–20). Mikor elnökké választották ő volt az első személy, akinek nem volt előzetes miniszteri tapasztalata. Rövid elnökségét a miniszteri instabilitás jellemezte, miközben egészségi állapota rohamosan romlott. Utóbbi következtében alig hét hónap után lemondásra kényszerült. 1922. április 28-án hunyt el Párizsban.^[2]

Elnöksége alatt, 1920. június 4-én írta alá a magyar küldöttség a trianoni békeszerződést a franciaországi Nagy-Trianon-kastélyban.^[1][3]

1. ↑ ^{a b c} E-Chronologie.org:Les présidents de la République française (francia nyelven). (Hozzáférés: 2009. november 20.)
2. ↑ ^{a b c} Encyclopedia Britannica:Paul Deschanel (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. szeptember 15.)
3. ↑ Magyar Virtuális Enciklopédia: Trianoni békeszerződés (magyar nyelven). [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 20.)

• Encyclopedia Britannica: Paul Deschanel(angolul)
• E-Chronologie.org: Les présidents de la République française(franciául)
• Magyar Virtuális Enciklopédia: Trianoni békeszerződés

• Franciaország elnökeinek listája

Elődje: Raymond Poincaré

A Francia Köztársaság elnöke 1920

Utódja: Alexandre Millerand