Párbaj (rajzfilm)

Ez a szócikk Macskássy Gyula rajzfilmjéről szól. Hasonló címmel lásd még: Párbaj (egyértelműsítő lap).

Párbaj
1960-as magyar animációs rövidfilm
Rendező	Macskássy Gyula
Forgatókönyvíró	Macskássy Gyula Várnai György
Főszerepben	Tudós Mars
Zene	Ilosvay Gusztáv
Operatőr	Harsági István Neményi Mária
Hangmérnök	Bélai István
Gyártásvezető	Bártfai Miklós
Gyártás
Gyártó	Pannónia Filmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	9 perc
Képarány	1,37:1
Forgalmazás
Bemutató	1960.
Eredeti magyar adó	MTV / MTV-1, Duna TV
Díj(ak)	zsűri külödíja, Cannes(1961) Legjobb rövidfilm Oberhausen(1961)
Korhatár
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

A Párbaj 1960-ban bemutatott magyar rajzfilm, amelyet Macskássy Gyula rendezett. A forgatókönyvet Várnai György írta, a zenéjét Ilosvay Gusztáv szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, forgalmazója a MOKÉP volt.

A történet egy laborban kezdődik, ahol egy tudós számításokat végez. Az egyik képlet majdnem leszalad a lapról erre lepkehálóval utána fut és elkapja. A mellette lévő gépből sok villogás, zaj után végül kiugrik egy stilizált, mosolygós arcú atompályamodell. A tudós kézen fogja és körbe járja vele a várost. Ami régi, ócska tárgyhoz hozzáérinti az atomot az megújul. Világítani kezd a régi lámpa, a füstöt okádó gyár helyett modern üzem jelenik meg. Meglátja mindezt Mars hadisten-akit a rajzfilm régi ókori görög páncélban, nagy szakállal ábrázol- husángot ragad, majd leüti vele a tudóst. Az atom az ő kezében kénytelen ágyúkat és bombákat gyártani mindenből a régi vaskályhától elkezdve a virágokig és az almákig. Mars egyszer ijed meg az almafánál, amikor az átváltozott bombák az ölébe potyogtatja. Közben a tudós magához tér és megtalálja Mars óriásira nőtt főhadiszállását. Egy libikókát rajzol ötven kilós súllyal, így sikerül bejutnia az erődbe. Amíg a hadisten hódító terveiről ábrándozik elemeli az atomot. Először az ágyúkat változtatja át látcsővé, daruvá majd az utolsót kályhává. Mars mindezt észreveszi majd megtámadja a tudóst először az átváltoztatott virágokat vágja hozzá, amik egy csokorban változnak vissza. Később a többi kis tárgy is visszanyeri eredeti külsejét. A tudós kimenekül Mars utána. A párbaj innentől az atom nélkül folytatódik. Mars karddal támad a tudós ceruzával védekezik, közben kigondolja a víz képletét abban reménykedve, hátha berozsdásodik ellenfele páncélja, de végül csak a H₂SO₄nel, vagyis kénsavval ér célt. Mars kardja megsemmisül őt magát először a 10 hatványaival támadják, majd egy képletbe zárják. Végül onnan is kiemelik a végállomás egy madárijesztő.^[1]

• Rendezte: Macskássy Gyula
• Írta: Macskássy Gyula, Várnai György
• Zenéjét szerezte: Ilosvay Gusztáv
• Operatőr: Harsági István, Neményi Mária
• Hangmérnök: Bélai István
• Tervezte: Várnai György
• Háttér: Molnár László
• Rajzolták: Bátai Éva, Cseh András, Egresi Erzsébet, Kiss Bea, Máday Gréte, Mata János, Spitzer Kati, Szabó Szabolcs, Szemenyei András, Török László, Vörös Gizella
• Vágó: Czipauer János
• Asszisztensek: Henrik Irén, László Andor, Paál Klári
• Gyártásvezető: Bártfai Miklós

A Párbaj volt az első magyar rövidfilm, ami Cannesben díjat nyert.(1961) Még ugyanebben az évben Oberhausenben Legjobb rövidfilmnek választották. Ma a negyedik legnépszerűbb rajzrövidfilm eddig 56 ország vette meg a sugárzási jogát.^[2]

• Párbaj a Hungarian Movie Database oldalon (magyarul)
• Párbaj a PORT.hu-n (magyarul)
• Párbaj az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Párbaj a Box Office Mojón (angolul)

• Dizseri Eszter:Kockáról-kockára:A magyar animáció krónikája, Balassi, 1998