Szomatosztatin

A szomatosztatin vagy növekedésihormon-gátló hormon egy peptidhormon, amelynek fő funkciója, hogy gátolja az agyalapi mirigy és az emésztőrendszer által kibocsátott hormonok (mint pl. az inzulin és a glukagon) termelődését.^[1]

A szervezeten belül két aktív formája létezik: egy 14 és egy 28 aminosavas verzió, amelyek alternatív hasítással jönnek létre egy prekurzor fehérjéből.^[2]

Az embernek egy szomatosztatingénje van a 3. kromoszómán (SST), de a gerincesek között a gén hat változata létezik és például a zebradánió mind a hat verzióval rendelkezik,^[3] amelyeknek mind külön receptora is van. A feltételezések szerint ez a hat gén a törzsfejlődés során három különálló teljes genomduplikációval jött létre.

A szomatosztatin az emésztőszervekben és az agyban termelődik. Az emésztőrendszerben a gyomorkapu, a patkóbél és a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek delta-sejtjei (vagy D-sejtjei) szintetizálják.^[4] A gyomorban termelt szomatosztatin a vénás vérbe kerül, ahol a szíven keresztülhaladva a vérkeringéssel jut azokhoz a szervekhez, ahol kifejtheti hatását. Ezenkívül parakrin módon a delta-sejteket körülvevő szövetekre is hatással van: a gyomorban például közvetlenül csökkenti a parietális sejtek gyomorsavtermelését.^[4] A szomatosztatin a savtermelést közvetetten, a gasztrin-, szekretin- és hisztamintermelés gátlásával is képes visszafogni.

Az agyban a hipotalamusz ventromediális magjának neuroendokrin idegsejtei is szintetizálnak szomatosztatint. Innen az agyalapi mirigy elülső lebenyébe kerül, ahol meggátolja a növekedési hormon szekrécióját. A szomatosztatint termelő sejtek képesek érzékelni a vér növekedési hormon-koncentrációját és ha az túl magasra nő, negatív visszacsatolás révén megemelik a szomatosztatin-kibocsátásokat.

A hormon kisebb mértékben az agy egyéb sejtjeiben is szintetizálódik és a receptora is több egyéb területen megtalálható.

A szomatosztatin a szervezet több részén is hat, jellemzően más hormonok termelését gátolja.

• gátolja a növekedési hormon kibocsátását^[5] (vagyis ellenkező hatású, mint a növekedésihormon-felszabadító hormon)
• gátolja a tireotropin (pajzsmirigyserkentő hormon) kibocsátását^[6]
• gátolja a prolaktin kibocsátását

• gátolja a következő hormonok szekrécióját:
  • gasztrin
  • kolecisztokinin
  • szekretin
  • motilin
  • vazoaktív intesztinális peptid
  • gasztrikus gátló polipeptid
  • glukagon
  • inzulin
  • enteroglukagon
• ezenkívül gátolja a parietális sejtek gyomorsavszekrécióját
• visszafogja a gyomor ürülését, csökkenti a belek simaizommozgását és vérellátását^[5]
• gátolja a szénhidrátok, aminosavak, zsírok felszívódását.

Általánosságban visszafogja az emésztőrendszer működését.

Az oktreotid (Szandosztatin) egy nyolc aminosavból álló peptid, amelynek hatása nagyon hasonlít a szomatosztatinéhoz, de intenzívebben képes gátolni a növekedési hormon, a glukagon és az inzulin kibocsátását és jelentősen stabilabb is (féléletideje a vérben 90 perc szemben a természetes szomatosztatin 2-3 percével). Mivel a bélből rosszul szívódik fel, többnyire injekcióval adják be. Többek között a karcinoid szindróma és az akromegália tüneti kezelésére alkalmazzák.

Hasonló hatóanyag a szintén oligopeptid szerkezetű szomatosztatin-analóg, a lanreotid (Szomatulin); indikációja is hasonló.

• What Does Somatostatin Do? Hormone Health Network
• Herszényi Károly, Mihály Emese, Tulassay Zsolt:A szomatosztatin és az emésztőrendszer

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Somatostatin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.