Szojuz T–7

Szojuz T–7
Szaljut-program
Ország	Szovjetunió
Űrügynökség	Szovjet űrprogram
Hordozórakéta	Szojuz–U
Start	1982. augusztus 19.
Starthely	Bajkonuri űrrepülőtér
A Wikimédia Commons tartalmaz Szojuz T–7 témájú médiaállományokat.

Szojuz T–7 háromszemélyes szovjet szállító űrhajó (T = oroszul: transzportnij [szállító]), COSPAR-azonosítója 1982-080A.^[1] Az űrhajót háromfőnyi személyzettel 1982. augusztus 19-én 17:11:52 UTC-kor indították Bajkonurból a Szaljut–7 űrállomásra és kétfőnyi személyzettel ért földet Zsezkazgantól 190 km-re keletre 1982. augusztus 27-én 15:04 UTC-kor.^[2] Az űrállomáshoz 1982. augusztus 20-án 18:32 UTC-kor dokkolt .

1982. augusztus 19-én a Jurij Gagarin űrbázisról háromfős legénységgel indították a Szaljut–7 űrállomásra. A személyzet kutatóűrhajós tagja, Szvetlana Jevgenyjevna Szavickaja, közel 20 év után Valentyina Vlagyimirovna Tyereskovát követve lett a második nő a világűrben.

A fenti személyzet 1982. december 10-én a Szojuz T–5 fedélzetén érkezett vissza a Földre. 7 napot, 21 órát és 52 percet töltöttek a világűrben.

Az űrhajó Földre visszatérő személyzete az addig az űrállomáson tartózkodó Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev űrhajósokból állt, akik hosszútávú (211 napos) űrrepülésükből tértek vissza a Szojuz T–7-tel.

• Leonyid Ivanovics Popov parancsnok
• Alekszandr Szerebrov fedélzeti mérnök
• Szvetlana Szavickaja kutatóűrhajós

• Vlagyimir Vlagyimirovics Vaszjutyin (parancsnok)
• Viktor Szavinih (fedélzeti mérnök)
• Irina Rudolfovna Pronyina (kutatóűrhajós) képezte

• Anatolij Nyikolajevics Berezovoj parancsnok
• Valentyin Vitaljevics Lebegyev fedélzeti mérnök