Sztruma
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Sztruma | |
Közigazgatás | |
Országok | Bulgária, Görögország |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 415 km |
Forrásszint | 2 180 m |
Vízhozam | 76 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 10 797 km² |
Forrás | Vitosa |
é. sz. 42° 32′ 34″, k. h. 23° 17′ 36″42.542889°N 23.293194°E | |
Torkolat | Égei-tenger |
é. sz. 40° 47′ 09″, k. h. 23° 50′ 56″40.785833°N 23.848889°E | |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztruma témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Sztruma (bolgárul Струма [Sztruma], görögül Στρυμόνας [Sztrimonasz], törökül Karasu (am. fekete víz), ógörögül Sztrümón) folyó Bulgária és Görögország területén.
Földrajzi adatok
[szerkesztés]A Vitosa déli lejtőjén ered, 2180 m magasan, Bulgáriában, Szófiától 30 km-re délre. Nagyobbrészt délnek folyik és Szalonikitől 75 km-re keletre torkollik az Égei-tengerbe. A folyó bulgáriai vízgyűjtő területe 10 797 km². Hossza 415 km, ebből a Görögországra eső rész 104 km. Közepes vízhozama a bolgár-görög határnál, Marino Pole helységnél 76 m³ másodpercenként. A bulgáriai szakaszon a folyó esése 2120 m, míg a görögországin 60 m. Mellékfolyói a Rilszka és Sztrumica.
Rajta található Bulgáriában a Sztudena- és a Pcselina-vízározó, Görögországban pedig a Kerkini-víztározó.
Jelentős városok a folyó mentén: Pernik, Blagoevgrad és Szandanszki.
Egyéb
[szerkesztés]- A Sztruma deltájában épült Amphipolisz ókori athéni gyarmatváros Kr. e. 437-ben. 1014-ben a folyó és a Belasica hegység között zajló kleidioni csatában a görögök tönkreverték a bolgár hadsereget.
- A strúma nevű pajzsmirigybetegség a Sztruma folyóról kapta a nevét, mert a folyó mentén a betegség különösen gyakori volt.