Sumen

Sumen (Шумен)
A sumeni katonai kaszinó
Sumen címere Sumen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Bulgária
Megye	Sumen
Polgármester	Kraszimir Kosztov
Irányítószám	9700
Körzethívószám	054
Testvértelepülései	Lista Debrecen Csengcsou Mâcon Adapazarı Herszon Podolszk Tulcsa Brăila Ternopil
Népesség
Teljes népesség	94 103 fő (2024. jún. 15.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	184 m
Terület	136,358 km²
Időzóna	EET, EEST
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 16′ 29″, k. h. 26° 56′ 05″43.274585, 26.9348643.274585°N 26.934860°EKoordináták: é. sz. 43° 16′ 29″, k. h. 26° 56′ 05″43.274585, 26.9348643.274585°N 26.934860°E
Sumen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sumen témájú médiaállományokat.

Sumen (bolgárul Шумен, törökül Şumla vagy Şumnu) Bulgária tizedik legnagyobb városa az ország északkeleti részén. A hasonló nevű tartomány székvárosa. 1950 és 1965 között Kolarovgradnak (Коларовград) hívták. 103 016 lakosa van^{[forrás?][mikor?]}.

„A 19. század legnagyobb hatású magyar politikusa, Kossuth Lajos csupán négy hónapot töltött a nagy bolgár uralkodóról, Nagy Simeonról elnevezett városban, mégis szobor őrzi az emlékét a főtéren, egykori lakóháza pedig több mint ötven esztendeje emlékmúzeum.”^[2]

A város már minden bizonnyal létezett 811 előtt, mikor Niképhorosz ostromolta. Nagy Simeon alatt élte világkorát 866 és 927 között, mikor kereskedelmi és vallási központ volt. 1388-ban lett az Oszmán Birodalom része. Erődítményeit a 17. században kezdték építeni, ezeket 1768-ban Hasszan pasa nagyvezír kibővíttette. Az 1774-ben Rumjanzov, 1810-ben Kamenszkoi és 1828-ban Wittgenstein vezérlete alatt álló orosz hadak hiába ostromolták, ezért 1829-ben Diebics megkerülte. Az 1877-78-as török háborúban az orosz csapatok csak a béke megkötése után, 1878. július 23-án szállták meg, ekkor lett az újdonsült Bulgária része.

Egy Sumen feletti hegyen áll az 1300 éves bolgár történelem gigantikus emlékműve. A városban a várfalak, a Tombul mecset, a katonai kaszinó és a Kossuth-ház a fő turisztikai érdekességek.

A város közelében található a madarai lovas, Bulgária talán legkülönlegesebb világörökségi helyszíne.

„Hunyadi János 1444. évi hadjárata során a keresztesek sikeresen megostromolták, tehát el is foglalták az erősséget, melyet rendkívüli elszántsággal védelmeztek a törökök. A győzelemnek nagy ára lett: a keresztesek jelentős veszteségeket szenvedtek el, hétszázan lelték halálukat a falak alatt. Hunyadi a sikeres ostrom után leromboltatta az erődítményt, hogy többé török kézre ne kerülhessen. Maga a város nem sokáig maradt keresztény irányítás alatt, hiszen 1444. november 10-én a keresztes hadak döntő vereséget szenvedtek II. Murád szultán seregétől.”^[3] Hunyadi harci sikerére várjátékkal emlékeznek, melyen a Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete is részt vett.

Sumen talán leghíresebb magyar lakója Kossuth Lajos volt, aki "a szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült. Útjának első állomása a Török Birodalom volt, ahol két évet, ebből négy hónapot, 1849. november 21-től 1850. február 26-ig Sumlában (Sumenben) töltött. Sumeni lakóháza immár 50 éve emlékmúzeum. Ebben 2006-ban nyílt meg a Magyar Nemzeti Múzeum új állandó kiállítása. A 19. századi bolgár épületnek bejárati szintjén Kossuth Lajos életútját mutatjuk be térképpel, képekkel. A következő egység a polgári forradalom és szabadságharc eseményeit ismerte-ti a látogatókkal. Utána jutunk be Kossuth Lajos sumeni hálószobájába, ahol a nagy politikus néhány személyes tárgyán túl az emigránsok sumeni életébe tekinthetünk be."^[4] Kossuth Sumlából Kütahya városába költözött.

A harmadik magyar vonatkozás pedig az, hogy Sumen Debrecen testvérvárosa.

Debrecen, Magyarország

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X