Közönséges strucc

Közönséges strucc
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Struccalakúak (Struthioniformes) Család: Struccfélék (Struthionidae) Nem: Struthio (Linnaeus, 1758) Faj: S. camelus
Tudományos név
Struthio camelus (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
Afrikai strucc
Elterjedés
A három alfaj és a másik faj elterjedési területe: narancssárga = észak-afrikai strucc türkizkék = szomáliai strucc citromsárga = maszáj strucc piros = dél-afrikai strucc
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Közönséges strucc témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges strucc témájú médiaállományokat és Közönséges strucc témájú kategóriát.

A közönséges strucc (Struthio camelus) a madarak (Aves) osztályának struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, ezen belül a struccfélék (Struthionidae) családjába tartozó Struthio nem két élő faja közül az egyik. A legnagyobb testű ma is élő madárfaj.

Legközelebbi élő rokona a 2014-ig alfajként számon tartott szomáliai strucc (Struthio molybdophanes).

A közönséges strucc korábban megtalálható volt az Afrikában a Szahara északi és déli részein, az esőerdőövtől délre fekvő régiókban, Kelet-Afrikában és a Közel-Kelet nagy részén.^[1] Napjainkban inkább a nyílt területeken található meg Afrika szavannai területein, a Száhel-övben és az egyenlítői erdőzónától északra és délre fekvő területeken.^[2] Délnyugat-Afrikában a sivatagokban és félsivatagokban él. Ausztráliában a tenyésztett struccok már elvadult populációkat alakítottak ki.^[3][4] Az arab strucc a Közel-Keleten élt, ahol a 20. század közepén a kihalásig vadászták. A közönséges strucc Izraelbe való visszatelepítésére irányuló kísérletek kudarcot vallottak.^[5] Néha látni szokták a Vörös-tengeren fekvő Dahlak-szigeteken, melyek közigazgatásilag Eritreához tartoznak.

2017-ben a Birbal Sahni Paleobotanikai Intézet felfedezte, hogy a strucc kb. 25 ezer évvel ezelőtt jelen volt Indiában. A Rádzsasztán, Gudzsarát és Madhja Prades 8 régészeti lelőhelyén fellelt mintegy 11 strucctojáshéjból kivont DNS-minták alapján a tojáshéjak az észak-afrikai strucc genetikai állományával 92%-ban megegyeznek.^[6][7]

A struccot Ausztráliában telepekben tenyésztik. Azonban sok egyed kiszabadult és elvadulva Outback vadonjába kóborolnak.^[8] Telepeken más kontinenseken is tenyésztik; néhány ilyen telep már Magyarországon is van.

• dél-afrikai strucc (Struthio camelus australis)
• észak-afrikai strucc (Struthio camelus camelus)
• maszáj strucc (Struthio camelus massaicus)
• arab strucc (Struthio camelus syriacus) †

A közönséges strucc a legnagyobb testű ma is élő madárfaj. A kakas 210-275 centiméter magasra nő meg; teste nagyjából 2 m hosszú, a tömege 100-156 kilogramm. A kisebb tojó 175-190 centiméteres magasságú és 90-110 kilogramm tömegű.

Szegycsontja lapos, pajzsformájú, taraj nélküli, mint általában a röpképtelen madaraké. Szárnya csökevényes, medencéje zárt. Lába hosszú, erős. A strucc az egyetlen olyan futómadár, amelynek lábán csak két ujj van (a többién három). A belső ujj erősebb és nagyobb, mint a külső. Az ujjak végén tompa karmokat visel, erős rúgása az oroszlánra is veszélyes. Feje és nyaka csupasz.

Csökevényes szárnyai a járásban, futásban nem segítik, csak a kakas szárnyát díszítő fénylő fehér dísztollaknak van szerepük a násztáncban. A kakas további ötven, ugyancsak fehér dísztollat a farka fölött hord. A nőstény szürkésbarna, piszkosfehér szárny- és farktollakkal. Csőre szarusárga, nyaka vörös, combja hússzínű – a strucc az egyetlen olyan futómadár, amelynek csupasz a combja.

Egy-egy krémszínű vagy fehér tojásának tömege eléri az 1,5 kilogrammot (ez a tyúktojás tömegének huszonötszöröse). A tojás héja olyan vastag, hogy feltöréséhez a fiókának különleges nyakizomra van szüksége.

A nyílt, belátható, füves szavannák, félsivatagok lakója. A száraz környezethez alkalmazkodva a szomjazást napokig bírja.

A homokban fürödve tisztálkodik. Jól fut, eközben négyméteres lépteivel a 70 km/h sebességet is eléri.

Egy kakasból és több tojóból álló csapatban keresgéli magokból, fűből, növényi részekből és kisebb állatokból álló táplálékát. Az emésztés elősegítése érdekében különböző tárgyakat, köveket nyel le. A jobb táplálék reményében vándorol; eközben gyakran csatlakozik a különféle antilop-, illetve zebracsordákhoz, hogy felkapkodja a legelő jószágok által felzavart rovarokat, hüllőket, kis rágcsálókat. A társulás a növényevőknek is előnyös, mert a jó szemű, magasra emelt fejű struccok hamarabb veszik észre a közelítő ragadozókat.

Természetes élőhelyén több mint 40 évig él, állatkertekben akár 50 évig is.

Udvarlási szertartása a dürgés. Látványos násztáncához a kakas felfújja csaknem teljesen csupasz nyakát, és dörgő hangon morog. Lépegetés közben hevesen csapkod szárnyával úgy, hogy a dísztollak szinte fehér gyűrűt vonnak fekete teste köré.

A kakas 3-4, a tojó 2 éves korában válik ivaréretté. A kakas köves vagy homokos magaslaton, gyakran bokor mellé vagy alá kaparja fészkét, amelynek átmérője a 3 métert is elérheti. Egy fészekbe több tojó is rak le tojást, és azokon felváltva kotlanak: nappal a domináns tojó, éjjel a hím: nappal a barna tollú nőstény olvad jobban környezetébe, éjszaka a fekete kakas szinte láthatatlan. Még a fejét is lehajtja – ezért terjedt el az a téves nézet, hogy a strucc homokba dugja a fejét.

A szülők negyven napig kotlanak. A kb. 30 cm magas fiókák fészekhagyók, kikelésük után röviddel már együtt szaladnak szüleikkel, akik 4-5 hónapig gondozzák utódaikat. Ez alatt a fiatalok testmagassága eléri az 1,5 m-t.

A középkorban kiváltképp a hímet dísztollaiért vadászták: a strucctoll sokáig volt divatban. Ma elsősorban húsáért tenyésztik, de a strucctojás is keresett élelmi cikk. A vastag héjú tojásokból régebben előszeretettel készítettek ivóedényeket – ilyenek Szíriában már ötezer éves sírokból is kerültek elő.

A struccot, mint háziállatot, eredeti élőhelyén kívül is sok helyen tartják. Szinte minden állatkertben élnek struccok.

Magyarországon struccokat a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban, a Debreceni Állatkertben és a Kecskeméti Vadaskertben tartanak.

A felsoroltakon kívül még számos kisebb állatbemutatóban, cirkuszban, sőt magánszemélyeknél is találkozhatunk struccokkal Magyarországon.

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 22.)
• Brehm: Az állatok világa
• Képek és videók a struccról
• Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 34–35.

1. ↑ Davies, S.J.J.F..szerk.: Hutchins, Michael: Birds I Tinamous and Ratites to Hoatzins, Grzimek's Animal Life Encyclopedia 8, 2nd, Farmington Hills, MI: Gale Group, 99–101. o. (2003). ISBN 978-0-7876-5784-0 
2. ↑ Donegan, Keenan: Struthio camelus. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology, 2002
3. ↑ BirdLife International: 'Struthio camelus', 2018. (Hozzáférés: 2022. április 21.)
4. ↑ Ostriches in Australia – and near my home. trevorsbirding.com (13 September 2007)
5. ↑ Rinat, Zafrir. „The Bitter Fate of Ostriches in the Wild”, Haaretz , 2007. december 25. (Hozzáférés: 2017. január 10.) 
6. ↑ Prasad, R.. „Ostriches lived in India once”, The Hindu (Hozzáférés: 2017. március 10.) (angol nyelvű) 
7. ↑ „Ostriches lived in India 25,000 yrs ago: BSIP study - Times of India”, The Times of India (Hozzáférés: 2017. március 10.) 
8. ↑ The outback ostriches — Australia's loneliest birds, 2018. szeptember 1.

• Képek az interneten a fajról
• Strucc fiókák^{[halott link]}
• Strucc.lap.hu - linkgyűjtemény

Ez a szócikk részben vagy egészben a Common ostrich című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.