Agyi érkatasztrófa

Agyi érkatasztrófa
Akut középső agyi artériakárosodást (arteria cerebri media, artériaelzáródást) elszenvedett ember boncolásából származó agyszelet
Szinonimák	Cerebrovaszkuláris történés („baleset”), sztrók
Angolul	Stroke
Osztályozás
BNO-10	163
Epidemiológia
Halálozási arány
Magyarországon	41,65/37,09 férfiak/nők 1990-ben
Európában	36,68 (átlag)
Világszerte	10% (rövidebb átlagéletkor és statisztikai hiányosságok miatt)
Leírás
Érintett szervek	a központi idegrendszer a keringés szervrendszerén keresztül és a beidegzett szervek
Etiológia	az agyi erek elváltozásai, magas vérnyomás, hirtelen fizikai megterhelés
Kockázati tényezők	magas vérnyomás, idős életkor, helytelen táplálkozási szokások
Főbb tünetek	hirtelen kezdet, beszédzavar, bénulások, látáskiesés
Diagnosztika	neurológiai vizsgálat a szükségesnek talált kiegészítő vizsgálatokkal
Szövődmények	bénulások, szellemi teljesítmény csökkenése, halál
Kezelés	változatos, a konkrét állapottól függő; eredményesség ma még nem kifejezetten jó, de az érkatéteres és vérrögoldó kezeléseknek köszönhetően gyors az előrehaladás
Kórjóslat	súlyossági foktól, életkortól és a gyors, szakszerű terápiás beavatkozástól függ
Megelőzés	vérnyomás karbantartása, szív- és érrendszeri gondozás, időskorúak általános gondozása, helyes életmód és étkezés, hirtelen testi megerőltetések kerülése
Adatbázisok
OMIM	601367
DiseasesDB	2247
MedlinePlus	000726
eMedicine	neuro/9  emerg/558 emerg/557 pmr/187
MeSH ID	D020521
MeSH Name	Stroke
A Wikimédia Commons tartalmaz Agyi érkatasztrófa témájú médiaállományokat.

Az akut agyi érkatasztrófa, a köznapi nyelvben gutaütés, szélütés, sztrók az agy – oxigéndús vérrel való ellátásának (sokszor katasztrofális) lelassulásából (iszkémia) eredő – működészavara, ami a vérellátó erek „atherosclerosis”, vagyis érelmeszesedés okozta eldugulásának, vagy az ezáltal megkeményedett véredényfal megreped(ez)ésének következményeként állhat elő. A gyors beavatkozás nélkül akár bénuláshoz vagy halálhoz is vezető tünetegyüttesnek két fő fajtáját különböztetjük meg: az első – és gyakoribb – lehetőség az agyat oxigéndús vérrel ellátó véredény eldugulása például trombózis vagy verőér-embolizáció következtében, a másik lehetséges ok pedig érfalrepedés okozta vérzés.^[2] Az eltérő okok közötti különbségtételhez szükséges pontos orvosi diagnózis vagy differenciáldiagnózis. Eredményére azonban egy érkatasztrófa tünetei (vagyis mozgás- vagy érzésképtelenség a test egyik oldalán, beszédzavar, értelemzavar, szédülés, látásvesztés stb.) megjelenése esetén nem várhatunk, mert a bénulás vagy a halál bekövetkezésének elkerülése céljából minden perc számít. A betegnek sürgős orvosi beavatkozásra van szüksége, ami 3-4 óránál tovább nem várhat. A legfontosabb teendő – a beteg nyugalmi helyzetbe tételével egyidejűleg – a mentők értesítése, hogy a beteg a lehető leghamarabb megfelelő kórházi ellátásban részesülhessen. A hirtelen beállott balesetet, amit a köznapi nyelvben agyszélhűdés, agyinfarktus, agyvérzés néven, vagy angol eredetű szóval (stroke) sztrókként is ismernek, késedelem nélkül kezelni kell, mert ezzel az érkatasztrófa túlélési esélyét javíthatjuk.

Lásd még: Agyi keringés

Az agyat és az agytörzset a belső fejverőerek (arteria carotis interna) és a gerinc menti verőerek (arteria vertebralis) látják el artériás vérrel. A nagy artériás törzsek a koponyába belépés után az agyalapon összekötő ágak közvetítésével egy artériás anasztomózis gyűrűt alakítanak ki: Willis-féle circulus arteriosus. Ebből erednek a különböző területeket ellátó nagyobb ágak. Az agykérget ellátó nagyobb artériák között még vannak összeköttetések, de az agy állományába belépő ágak már végartériák. Az agy vénás vérét a belső és felszíni vénák és a vénás öblök (sinus durae matris) gyűjtik össze. Ezekből a vér a belső nyaki visszereken vezetődik el.

Bővebben: A központi idegrendszer vérellátása

Az akut agyi érkatasztrófa legtöbbször a reggeli-délelőtti órákban alakul ki, az esetek többségében a következő fenyegető tünetei és előjelei lehetnek:^[3]

• átmeneti látásvesztés az egyik szemen,^[4]
• kettős látás, látótérkiesés,^[4]
• beszédmegértési zavarok,^[5]
• szóformálási nehézségek (afázia),^[5]
• zavartság, szédülés, fejfájás,^[5]
• hirtelen fellépő eszméletvesztés.^[5]

Ezek a tünetek lehetnek múló jellegűek vagy maradandóak, és együtt vagy külön-külön is előfordulhatnak.

A tünetek észlelésétől az akut ellátásig:^[5]

Az esetek egy részében az akut agyi érkatasztrófa bizonyos előjelekkel^[6] jelentkezik, ilyen például rövid, átmeneti agyi működészavar. A már bekövetkezett katasztrófa tüneteiből következtetni lehet, hogy az agy mely része károsodott, ezért különösen fontos, hogy a veszélyeztetettek ismerjék és felismerjék ezeket, és a tünetekről mindenképpen tájékoztassák a kezelőorvost.^[5]

Az akut agyi érkatasztrófa utáni első órák a túlélés és a maradandó károsodások elkerülése szempontjából kritikusak, ezért már a katasztrófa gyanúja esetén is azonnal mentőt kell hívni. Minél előbb kórházba kerül a beteg, annál nagyobb esélye van a túlélésre és arra, hogy a lehető legkevesebb maradványtünettel gyógyuljon fel a betegségből.^[7]

Az akut agyi érkatasztrófa tünetei – már a beteg megtekintése és fizikális vizsgálata során^[8] – nagyon sok fontos információval szolgálhatnak a kezelőorvosnak, hiszen ezek alapján könnyebb behatárolni az agy érintett részét és megállapítani azt, hogy melyik ér záródott el vagy sérült meg. A kezelőorvos ezt követően a beteg részletes testi és szellemi állapotfelmérését végzi el, majd részletes laboratóriumi vizsgálatok és EEG, esetleg MRI-vizsgálat készül.^[9]

Az agyat ellátó ereket ultrahang-berendezéssel (Doppler-ultrahang) vizsgálják. A vizsgálat során mérik az erekben a véráram sebességét, illetve mód nyílik az erek belső felszínén létrejött felrakódások („érelmeszesedéses plakk”) vizsgálatára.

A szívüregek, illetve a szívbillentyűk állapotát ultrahangos, echokardiográfiás^[10] vizsgálattal mérik fel, amely a mellkason keresztül és szükség szerint a nyelőcsövön keresztül történik, ennek során a billentyűk meszes lerakódásait, záródási rendellenességüket, esetleges szívüregben található rögöket és a szív teljesítményét tudják felmérni.

A keringészavar következtében létrejött agyállomány-sérülés képi megjelenítése számítógépes rétegvizsgálattal (CT),^[11] illetve mágneses magrezonanciás (MRI)^[12] vizsgálattal lehetséges. Az esetek nagy részében a károsodott terület kimutatható és nagysága jól becsülhető, valamint a kóreredetre (érelzáródásos vagy vérzéses) is fontos információkat nyerhetünk. Ez utóbbi vizsgálat segítségével az agyi nagyerek feltérképezése is elvégezhető (MR angiográfia=katéter nélküli érfestés)^[12] Az akut időszak után több esetben az agyerek betegségének további tisztázására digitális angiográfiát^[13] (katéter felvezetése perifériás éren keresztül) végeznek.

Az akut agyi érkatasztrófát (stroke) szenvedett betegeket erre a célra kialakított sztrókosztályon vagy szükség szerint sztrók intenzív osztályon látják el.^[5] A betegeknél állandóan ellenőrzik a vérnyomást, a pulzusszámot, a légzésszámot és a folyadék-ion háztartást. A betegek agyi keringésjavító infúziós, illetve agyi infarktus esetében véralvadásgátló kezelésben részesülnek. Néhány esetben sebészi beavatkozással távolítják el a vért, illetve a vérbomlási termékeket, emellett, ha a nyaki nagyereken jött létre súlyos szűkület, ennek megoldása is sebészeti úton lehetséges.^[4]

Életkor, magas vérnyomás, dohányzás, mozgásszegény életmód, cukorbetegség, táplálkozási vagy életmód anomáliák. Fejlődő országokban előfordulásának gyakorisága nagyobb.^[14]

Az agyon nyugalomban a vér nyugalmi perctérfogatának mintegy 15 százaléka áramlik át.^[5] Ez fiatal felnőttben, nyugalomban 54 ml/100 g/perc, a teljes agytömegre számítva ez mintegy 756 ml/perc. Az agy oxigénfogyasztása átlagosan 3,5 milliliter 100 gramm agyszövetre percenként, ami 49 ml/perc az egész agyat tekintve.^[15] Az artériás vér az agyat a két belső fejverőéren (arteria carotis interna) és a két gerinc menti verőéren (artéria vertebralis) keresztül éri el. Ez a két páros verőér az agy és a kisagy fő artériás vérellátója. A koponyába belépő artériák az agyalapon egy artériás anasztomózis gyűrűt (circulus Willisi)^[1] hoznak létre. Az elosztó artériák, az elülső középső és hátsó agyi artériák ebből a gyűrűből erednek, kifutnak az agy külső felszínére és anasztomozálnak egymással. A belőlük kiinduló ágak merőlegesen hatolnak be az agyba. Az agyállományban tovább ágazódnak, azonban itt már további anasztomózisok nincsenek (vagyis ezek már végartériák). Az agy felszínén lévő^[16] anasztomózisok azok, amelyek azt a kollaterális keringést biztosítják, ami életfontosságú, ha az artériák egyike betegség következtében elzáródik. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkent a cerebrovaszkuláris megbetegedések gyakorisága, ami a magas vérkoleszterolszint kezelésének és a magas vérnyomás igen erőteljes és hatásos kezelésének eredménye, mégis úgy becsülik, hogy az agyi érrendszer betegségei még mindig 50 százalékban felelősek a felnőtt korúak ideggyógyászati (neurológiai) osztályokra kerüléséért.

Az agyi vérkeringés leállása agyi vértelenséget (agyi iszkémia) okoz.^[17] Amennyiben az agyi vérkeringés teljesen leáll, 5–10 másodpercen belül eszméletvesztés következik be. A visszafordíthatatlan agykárosodás az idegszövet pusztulásával gyorsan követi az agyi vérkeringés leállását. Azt állapították meg, hogy a neuronális működés körülbelül egy perc eltelte után megszűnik, és körülbelül négy perc múlva visszafordíthatatlan változások kezdődnek, bár ez az idő lehet hosszabb, ha a páciens teste lehűlt. A szívkoszorúér-elzáródás, szívinfarktus okozta szívmegállás a leggyakoribb oka ennek az állapotnak.^[18]

Az agyi erek károsodásai igen gyakoriak^[19] a szív- és érrendszeri betegségekben, és a létrejövő idegrendszeri károsodás függ az elzáródott artéria méretétől, a kollaterális keringés állapotától és az érintett agyi területtől. A klinikai tanulmányok és anyagok halál utáni vizsgálata a figyelem középpontjába állították a közös fejverőér (arteria carotis communis), a belső fejverőér (carotis interna)^[20] és a gerinc menti verőér (arteria vertebralis) nyaki szakasza károsodásainak nagy gyakoriságát.^[16]

Ha az elülső agyi verőér (arteria cerebri anterior) elzáródás az elülső összekötő artériát (arteria communicans anterior) megelőző szakaszon következik be, a kollaterális keringés általában megfelelő a keringés fenntartásához. Az elülső összekötő artéria utáni szakaszon létrejövő elzáródások a következő panaszokat és tüneteket idézhetik elő:

• Ellenoldali testfél gyengesége (hemiparesis)^[21] és féloldali érzéskiesés (hemianaesthesia), amely főleg a lábszáron és a lábon jelentkezik (paracentralis agykérgi lebenyke).
• A tárgyak helyes azonosítására való képtelenség,^[22] és személyiségváltozások.^[23]

A középső agyi artéria (arteria cerebri media)^[1] elzáródása a következő panaszokat és tüneteket válthatja ki, de a klinikai kép változik az elzáródás helyének és a kollaterális (a fő érszakasszal egy irányba futó, annak felsőbb és alsóbb szakaszait összekötő mellékágak)^[16] mennyiségének megfelelően:

• Ellenoldali testfél gyengesége (hemiparesis)^[21] és féloldali érzéskiesés (hemianesztézia), amely főleg az arcot és a kart érinti gyrus praecentralis et postcentralis^[16]
• Beszédképtelenség,^[24] ha a bal agyfélteke érintett (ritkán, ha a jobb agyfélteke érintett).
• Ellenoldali látótérfelek kiesése (a látósugárzás (radiatio optica) károsodása).
• Az éntudat zavara, ha a jobb agyfélteke érintett (ritkán, ha a bal agyfélteke érintett).^[5]

A hátsó agyi verőér (arteria cerebri posterior)^[1] elzáródás a következő panaszokat és tüneteket okozhatja, de a klinikai kép változik az elzáródás helyétől és a meglévő kollaterális anasztomózisoknak megfelelően:

• Az ellen oldali látótérfelek kiesése a maculáris látás bizonyos mértékű megkíméltsége mellett^[21] (a károsodást a madársarkantyú-barázdával (fissura calcarina) határos kéreg vérellátásának kiesése okozza, ugyanakkor a macularis látás bizonyos megkíméltségét az, hogy a nyakszirti (occipitalis) pólusok kollaterális vérellátást is kap a középső agyi verőérből).
• A látottak felismerésének zavara^[25] (a bal nyakszirti lebeny vértelensége (iszkémia) miatt).
• Az emlékezet romlása^[26] (valószínűleg a halántéklebeny (lobus temporalis) mediális részének károsodása miatt).

A belső fejverőér (arteria carotis interna)^[1] elzáródás bekövetkezhet úgy, hogy panaszokat vagy tüneteket nem okoz, vagy pedig nagyfokú agyi iszkémiát okoz, a kollaterális keringés fejlettségétől függően. A panaszok és a tünetek azonosak a középső agyi artéria elzáródásánál előfordulókkal, beleértve az ellenoldali testfél gyengeségét (hemiparesis)^[21] és érzéskiesését (hemianesztézia). Részleges vagy teljes látáskiesés jelentkezik az azonos oldalon, de a maradandó látáskiesés ritka (ha a vérrög (embolus) levált részei a belső fejverőérből elérik a retinát a szem verőerén (arteria ophtalmica) keresztül).

Az arteria vertebralisok és az arteria basilaris a központi idegrendszernek minden hátsó koponyagödörben elhelyezkedő részét ellátják, és az arteria cerebri posteriorokon keresztül ellátják a mindkét oldali látókérget. A panaszok és a klinikai tünetek rendkívül változatosak, és az alábbiakra terjedhetnek ki:

• Azonos oldali fájdalom és a hőérzés kiesés az arcon és ellenoldali fájdalom és hőérzés kiesés a testen
• Féloldali látáskiesési rohamok vagy teljes kérgi vakság.^[24]
• A garatreflex kiesése az azonos oldalon, nyelési zavar és rekedtség a nucleus nervi glossopharyngei [IX.] és a nucleus nervi vagi [X.] léziói következtében
• Szédülés, szemtekerezgés, émelygés, hányás
• Azonos oldali Horner-szindróma^[27] (szemhéjcsüngés, pupillaszűkület, beesett szem; BNO: G9020)
• Azonos oldali mozgászavar (ataxia)^[28] és más kisagyi tünetek
• Egyoldali vagy kétoldali gyengeség (hemiparesis/kétoldali paresis)^[21]
• Kóma.^[29]

Az agyi vérkeringés zavarait rendkívül nagyszámú körülmény okozhatja, és a legfontosabb körülmények a következő címek alatt tárgyalhatók:

1. a vérnyomás változásait kiváltó betegségek
2. az artériák falának betegségei, és
3. az artériák lumenének elzáródását okozó betegségek
4. a vénák ill. vénás öblök lumenének elzáródását okozó betegségek
5. a koponyaűri nyomásfokozódást okozó betegségek

Bővebben: Agyhártyák

Koponyaűri vérzést eredményezhet trauma vagy agyi érkárosodás.

Bővebben: Agyhártyák

Az agyi vénák betegségeit nem soroljuk a klasszikus sztrókhoz, de az agyi érbetegségekről szólva nem mellőzhetőek. Gyakoriságuk viszonylag alacsony (1%) alatt van. Megnő a veszélyük terhesség alatt, (11,4/100 000 terhesség). Leginkább a felső nagy vénás öbölben keletkező vérrög fordul elő. Következménye a megnövekedett koponyaűri nyomásfokozódás miatt végzetes lehet.^[30] A spontán vagy erőbehatás okozta (traumás) vérzések az Agyhártyák szócikkben szerepelnek.

Az agyi érkatasztrófát túlélt páciensek 75%-ánál marad vissza olyan funkciózavar, amely a munkaképesség csökkenésével jár.^[31] Az agyi érkatasztrófa a pácienseket fizikálisan, mentálisan és érzelmileg befolyásolhatja, illetve a három tényező kombináltan is megjelenhet.

Bővebben: Agyi érkatasztrófa következményei

Az agyi érkatasztrófa válhat hamarosan az általános vezető halálokká világszerte.^[32] Jelenleg a második leggyakoribb halálok a nyugati világban, a szívbetegségek után a rákot megelőzve,^[4] világszerte az elhalálozások 10%-ában ez a halálok.^[33]

Bővebben: Agyi érkatasztrófa epidemiológiája

A pitvarfibrilláció megszüntetése, a vérnyomás rendszeres ellenőrzése és karbantartása,^[34] a cukorbetegség kezelése, a dohányzás mellőzése,^[35] az érfalakat támogató, koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek, a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése. Sok zöldséget, gyümölcsöt és teljes kiőrlésű gabonakenyeret tartalmazó étrend, esetleg napi egy pohár jó minőségű vörösbor (tömény italok mellőzendők!),^[36] szükség szerint vitaminpótlás, folyamatos (ellenőrzött!) véralvadásgátló kezelés, hirtelen testi megerőltetések kerülése, rendszeres kimért testmozgás (séta),^[37] kánikulai időszakban hűvös helyiségben tartózkodás, nyári napsütés szigorú kerülése, rendszeres életvitel. Értágítás gyógyszeresen és/vagy érkatéteren keresztül.

A vérrög oldása gyógyszeresen (trombolízis),^[38] illetve eltávolítása/átjárhatóságának biztosítása érkatéteren keresztül vagy feltárással végzett műtéttel,^[39] a beszűkült érszakasz áthidalása saját szervezetből kivett ér vagy mesterséges érpótlás beültetésével.^[40] A következmények gyógyszeres és fizioterápiás kezelése. Értágítás gyógyszeresen vagy érkatéteren keresztül.

• Stroke pictures slideshow.^[41]

Főbb források

• ↑ Donáth 2005: Donáth Tibor. Anatómiai nevek: anatómiai, szövet- és fejlődéstani terminológia, 6. kiad. (magyar nyelven), Budapest: Medicina (2005). ISBN 963-242-178-7 
• ↑ Gray Anatomy: Henry Gray. Anatomy of the human body (angol nyelven). Batleby.com; Great Books Online 
• ↑ Kiss 1967: szerk.: Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan [egyetemi tankönyv], 6. átd. kiad (magyar nyelven), Budapest: Medicina (1967) 
• ↑ Lenhossék 1924: Lenhossék Mihály. Az ember anatómiája: 3. kötet Középponti idegrendszer - peripheriás idegrendszer - érzékszervek (magyar nyelven). Budapest: Pantheon (1924) 
• ↑ Snell 2006: Snell, Richard S. Clinical neuroanatomy, 6. ed (angol nyelven), Philadelphia: Lippincott Williams & Wilkins, 478-485. o. (2006). ISBN 978-963-226-293-2  (Klinikai neuroanatómia)
• ↑ Szentágothai & Réthelyi 1989: Szentágothai János, Réthelyi Miklós. Funkcionális anatómia: Az ember anatómiája, fejlődéstana, szövettana és tájanatómiája : [Egyetemi tankönyv], 5. átd. kiad (magyar nyelven), Budapest: Medicina (1989). ISBN 963-241-789-5 

További felhasznált források

• ↑ About.com Vega: Hemiparesis, 2008. március 9. [2011. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 26.) és Jose Vega további Stroke témájú cikkei az About.com-on: What Is Stroke Archiválva 2011. október 22-i dátummal a Wayback Machine-ben, Symptoms, Diagnosis, Treatment, Life After Stroke. (angolul)
• ↑ Aek-radiologia.hu Angiografia: „Angiográfia (érfestés), DSA - digitális szubtrakciós angiográfia, Invazív radiológiai műtétek”, angiográfia, Honvédkórház. [2011. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 2.) (magyar nyelvű) 
• ↑ Beers Agyi bénulás: szerk.: Mark H. Beers: Agyi bénulás: féloldali végtaggyengeség, bénulás, MSD Orvosi kézikönyv a családban (magyar nyelven) 
• ↑ Beers Kézikönyv: főszerk. Mark H. Beers. 77. fejezet – Az agy, a gerincvelő és a perifériás idegrendszeri kórképek diagnózisa, MSD Orvosi kézikönyv a családban (magyar nyelven). Budapest: Melania (1998). ISBN 963-91-0619-4 
• ↑ Betegszoba Stroke: „Szív- és érrendszeri betegségek; Agyi érbetegségek, stroke (agyembólia, agytrombózis, agyvérzés, agyérgörcs)BETEGSZOBA” (magyar nyelven). BETEGSZOBA, Kiadó: betegszoba. (Hozzáférés: 2011. október 4.) 
• ↑ Carotid artery: What Is Carotid Artery Disease? (angol nyelven). National Heart Lung and Blood Institute People Science Health. (Hozzáférés: 2011. október 25.)
• ↑ Coffey Ät al. 2000: Coffey C. Edward, Cummings Jeffrey L, Starkstein Sergio, Robinson Robert. Stroke - the American Psychiatric Press Textbook of Geriatric Neuropsychiatry, Second, Washington DC: American Psychiatric Press, 601–617. o. (2000) 
• ↑ Content.nejm.org 2008: The European Cooperative Acute Stroke Study (ECASS), (2008). „Thrombolysis with Alteplase 3 to 4.5 Hours after Acute Ischemic Stroke”. New England Journal of Medicine 359 (13), 1317–1329. o. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1056/NEJMoa0804656. PMID 18815396. (Hozzáférés: 2011. november 1.) 
• ↑ Derdeyn & Chimowitz 2007: Derdeyn CP, Chimowitz MI (2007. August). „Angioplasty and stenting for atherosclerotic intracranial stenosis: rationale for a randomized clinical trial”. Neuroimaging Clin. N. Am. 17 (3), 355–63, viii–ix. o. DOI:10.1016/j.nic.2007.05.001. PMID 17826637. PMC 2040119. 
• ↑ Donnan & al. 2008: Donnan GA, Fisher M, Macleod M, Davis SM (2008. May). „Stroke” (angol nyelven). Lancet 371 (9624), 1612–23. o. DOI:10.1016/S0140-6736(08)60694-7. PMID 18468545. 
• ↑ DrInfo Beszédképtelenség: „Beszédképtelenség” (magyar nyelven). DrInfo. (Hozzáférés: 2011. október 4.) 
• ↑ DrInfo Kóma: „Kóma” (magyar nyelven). DrInfo. (Hozzáférés: 2011. október 4.) 
• ↑ Drdiag.hu Horner-trias: Horner-szindróma (magyar nyelven). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
• ↑ Elmedoktor.hu Személyiségváltozások: Elmedoktor.hu. „Személyiségváltozások”, Az elérhető pszichiátria (magyar nyelvű) 
• ↑ Ezekowitz et al. 2003: Ezekowitz JA, Straus SE, Majumdar SR, McAlister FA (2003. December). „Stroke: strategies for primary prevention”. American Family Physician 68 (12), 2379–86. o. PMID 14705756. 
• ↑ FarlexMed Prodroma: „Prodroma: any symptom that signals the impending onset of a disease” (angol nyelven). The free Dictionary by Farlex Med. 
• ↑ Feigin 2005: Feigin VL (2005). „Stroke epidemiology in the developing world” (angol nyelven). Lancet 365 (9478), 2160–1. o. DOI:10.1016/S0140-6736(05)66755-4. PMID 15978910. 
• ↑ Flint et al. 2007: Flint AC, Duckwiler GR, Budzik RF, Liebeskind DS, Smith WS (2007). „Mechanical thrombectomy of intracranial internal carotid occlusion: pooled results of the MERCI and Multi MERCI Part I trials”. Stroke 38 (4), 1274–80. o. DOI:10.1161/01.STR.0000260187.33864.a7. PMID 17332445. 
• ↑ Ganong 1990: Ganong, William F.. Az orvosi élettan alapjai (magyar nyelven). Budapest: Medicina (1990). ISBN 963 241 783 6 
• ↑ Google.co.uk Apátia: Apátia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. október 4.)
• ↑ Gorelick 1987: Gorelick PB (1987). „"Alcohol and stroke"”. Stroke: a Journal of Cerebral Circulation 18 (1), 268–71. o. PMID 3810763. ^{[halott link]}
• ↑ Hanacek Pathophysiology: Hanáček J. Pathopysiology of cerebral ischemia (PPT) (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2011. október 26. ^{[halott link]} (vértelenség)
• ↑ Hankey 1999: Hankey GJ (1999. August). „Smoking and risk of stroke”. Journal of Cardiovascular Risk 6 (4), 207–11. o. PMID 10501270. 
• ↑ Hazipatika.com Agnózia: Agnózia (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. október 4.)
• ↑ Hazipatika.com Stroke: Sztrók (magyar nyelven)
• ↑ Jegyzetek Agnosia: Jegyzetek medikusoknak/Neurológia/Agnosia definíciója és formái - Wikikönyvek (magyarul)
• ↑ Johnston & Hill 2004: Dean C. C. Johnston - Michael D. Hill (2004). „The patient with transient cerebral ischemia: a golden opportunity for stroke prevention” (angol nyelven). CMAJ 170 (4), Kiadó: Canadian Medical Assotiation. DOI:10.1503/cmaj.1021148. 
• ↑ Kak & Slaney 1988: A. C. Kak and Malcolm Slaney. Principles of Computerized Tomographic Imaging (angol nyelven). IEEE Press (1988) 
• ↑ Kastler & Patay 1993: Kastler Bruno - Patay Zoltán. MRI orvosoknak (magyar nyelven). Budapest: Folia Neuroradiologica, 252. o. (1993). ISBN 88-85980-14-7 
• ↑ Leel-Őssy 1989: Leel-Őssy Lóránt. Agyi érbetegségek : : Diagnosztika és kezelés (magyar nyelven). Budapest: Medicina (1989). ISBN 963-241-345-8 
• ↑ Mágneses magrezonancia: Magnetic resonance imaging of the head (A fej MRI vizsgálata) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. október 2.)
• ↑ MRC 1985: Medical Research Council (1985. July). „"MRC trial of treatment of mild hypertension: principal results. Medical Research Council Working Party"”. British Medical Journal 291 (6488), 97–104. o. DOI:10.1136/bmj.291.6488.97. PMID 2861880. PMC 1416260. 
• ↑ Macnaip Ataxia: Trisha Macnaip. „Ataxia”, BBC Health (Hozzáférés: 2011. november 5.) (angol nyelvű) 
• ↑ Marler et al. 2011: J.R. Marler, B.C. Tilley, M. Lu, T.G. Brott, P.C. Lyden, J.C. Grotta, J.P. Broderick, S.R. Levine, M.P. Frankel, S.H. Horowitz, E.C. Haley Jr., C.A. Lewandowski, T.P. Kwiatkowski, and for the NINDS rt-PA Stroke Study Group (2011. September 27). „Early stroke treatment associated with better outcome” (angol nyelven). Neurology 27 (77), Kiadó: American Academy of Neurology. 
• ↑ MedicineNet.com Atheroma: „Atheroma” (magyar nyelven). MedicineNet.com. 
• ↑ MedicineNet.com Slideshow: „"Slideshow"” (angol nyelven). MedicineNet.com. 
• ↑ Mozgás: „A mozgás jó az emlékezetromlás ellen” (Hozzáférés: 2011. október 6.) (magyar nyelvű) 
• ↑ Murray & Lopez 1997: Murray CJ, Lopez AD (1997). „Mortality by cause for eight regions of the world: Global Burden of Disease Study”. Lancet 349 (9061), 1269–76. o. DOI:10.1016/S0140-6736(96)07493-4. PMID 9142060. 
• ↑ Patient.co.uk Echocardiography: (2009) „Echocardiography” (angol nyelven). Patient. [2012. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. 2086. (Hozzáférés: 2011. október 26.) 
• ↑ Reynolds et al. 2003: Reynolds K, Lewis B, Nolen JD, et al. (2003. February). „"Alcohol consumption and risk of stroke: a meta-analysis"”. JAMA 289 (5), 579–88. o. DOI:10.1001/jama.289.5.579. PMID 12578491. 
• ↑ Saver 2006: Saver JL (2006). „Time is brain - quantified”. Stroke 37 (37), 263–6. o. [2011. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1161/01.STR.0000196957.55928.ab. PMID 16339467. (Hozzáférés: 2011. november 1.) 
• ↑ Sims & Muyderman 2009: Neil R. Sims, Hakan Muyderman (2009. September). „Mitochondria, oxidative metabolism and cell death in stroke” (angol nyelven). Biochimica et Biophysica Acta 1802 (1), 80–91. o. DOI:10.1016/j.bbadis.2009.09.003. PMID 19751827. 
• ↑ Skinsite.com Érdaganat: Érdaganat (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. október 6.)
• ↑ Sobotta 1994: Sobotta, Johannes, szerk. R. Putz és R. Pabst ; ford. Hadházy Csaba, Lévai Géza és Módis László ; a szómagyarázatokat kész. Székely György. Az ember anatómiájának atlasza (magyar nyelven). Budapest: Semmelweis (cop. 1994). ISBN 963-8154-27-6 
• ↑ Solomon, Schmidt & Adragna 1990: Eldra P. Solomon - Richard R. Schmidt - Peter J. Adragna. Human anatomy & physiology ed. 2nd (angol nyelven). Sunders College Publishing, Philadelphia, 682. o. (1990). ISBN 0-03-011914-6 
• ↑ Stroke Konferencia 1995: „Konszenzus a cerebrovascularis betegségek ellátásában (Megelőzés, diagnosztika és akut ellátás, korai rehabilitáció)”, Stroke Társaság Konferencia, A Magyar Stroke Társaság Konszenzus Konferenciájának anyaga (Hozzáférés: 2011. október 2.) (magyar nyelvű) 
• ↑ Szirmai 2007: Szirmai Imre. Neurológia; Egyetemi tankönyv (magyar nyelven). Budapest: Medicina. ISBN 9632424255; 9632429346 (2007) 
• ↑ Thomson 2009: Thomson R (2009). „Evidence based implementation of complex interventions”. BMJ 339, b3124. o. DOI:10.1136/bmj.b3124. PMID 19675081. 
• ↑ Vitalitas.hu Bódis: Bódis József. „"Agyi (sinus) thrombosis terhesség alatt és gyermekágyban"” (magyar nyelven). vitalitás betegségenciklopédia. [2012. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.) 
• ↑ Wannamethee et al. 1995: Wannamethee SG, Shaper AG, Whincup PH, Walker M (1995. July). „Smoking cessation and the risk of stroke in middle-aged men”. JAMA 274 (2), 155–60. o. DOI:10.1001/jama.274.2.155. PMID 7596004. 
• ↑ Wardlaw 2009: Wardlaw, JM, Murray, V, Berge, E, Del Zoppo, GJ (2009. október 7.). „Thrombolysis for acute ischaemic stroke.”. Cochrane database of systematic reviews (Online) (4), CD000213. o. DOI:10.1002/14651858.CD000213.pub2. PMID 19821269. 
• ↑ Went 1962: Went István. "Élettan" (magyar nyelven). Budapest: Medicina (1962)) 
• ↑ Who.int 2004: The World health report 2004. Annex Table 2: Deaths by cause, sex and mortality stratum in WHO regions, estimates for 2002. (PDF), Geneva: World Health Organization (2004) 

• J. P. Mohr, Dennis Choi, James Grotta, Philip Wolf. Online Computer Library Center (OCLC) = 50477349 52990861 Stroke: Pathophysiology, Diagnosis, and Management (angol nyelven). New York: Churchill Livingstone (2004). ISBN 0-443-06600-0 
• Charles P. Warlow, Jan van Gijn, Martin S. Dennis, Joanna M. Wardlaw, John M. Bamford, Graeme J. Hankey, Peter A. G. Sandercock, Gabriel Rinkel, Peter Langhorne, Cathie Sudlow, Peter Rothwell. Stroke: Practical Management, 3rd, Wiley-Blackwell (2008). ISBN 1-4051-2766-X 
• Stroke: Előzzük meg - cikk
• Strokeinfó Alapítvány
• Magyar Stroke Társaság
• Stroke.lap.hu - linkgyűjtemény
• Imaging CVA (CT, MR, Angiográfia)
• Veszélyes a margarin? - cikk
• Egy stroke túlélő blogja

• A központi idegrendszer vérellátása
• Agyhártyák
• Emberi idegrendszer
• Vérkeringés
• Agyi keringés
• Bénulás

Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.