Staatliches Museum Ägyptischer Kunst
| Staatliches Museum Ägyptischer Kunst | |
 | |
| Elhelyezkedés | Maxvorstadt Németország |
| Alapítva | 1966 |
| Megnyílt | 1966 |
| Igazgató |
|
| Fenntartó | Bajorország |
| Elhelyezkedése | |
 Staatliches Museum Ägyptischer Kunst
Pozíció München térképén
| |
 é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 11° 34′ 07″48.147300°N 11.568500°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 50″, k. h. 11° 34′ 07″48.147300°N 11.568500°E | |
 | |
| A Staatliches Museum Ägyptischer Kunst weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Staatliches Museum Ägyptischer Kunst témájú médiaállományokat. | |
A müncheni Staatliches Museum Ägyptischer Kunst (Az egyiptomi művészet állami múzeuma) Németország egyik legnagyobb egyiptológiai gyűjteménye (a berlini Neues Museum egyiptomi gyűjteménye és a hildesheimi Roemer- und Pelizaeus-Museum mellett) a Kunstareal múzeumi negyedben, Maxvorstadt városrészben. Gyűjteménye az ókori Egyiptom minden korszakából, valamint a szomszédos Núbia, Asszíria és Babilon területéről tartalmaz műtárgyakat egészen a kopt kereszténység idejéig.
Az 1966-ban alapított múzeum 2013-ban költözött jelenlegi helyére, a Peter Böhm által tervezett ultramodern épületbe, aminek felső szintjein a Hochschule für Fernsehen und Film München (Müncheni Televíziós és Filmművészeti Főiskola) kapott helyet. A múzeum tulajdonosa a bajor állam, igazgatója 2017-ben Dr. Sylvia Schoske.
Története
[szerkesztés]A gyűjtemény eredete a bajor uralkodók óegyiptomi gyűjteményeire megy vissza. Többek között V. Albert bajor herceg a 16. század második felében és Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem az Antiquariumban, I. Lajos bajor király pedig a Glyptothekban alakított ki óegyiptomi művészeti gybűjteményeket. Lajos 1816-ban Párizsban Napóleontól vásárolt egyiptomi műkincseket. A 19. században a Bajor Tudományos Akadémia is vásárolt jelentős egyiptomi tárgyakat. A 20. század elején polgári mecénások, tudósok és intézmények is hozzájárultak a gyűjtemény fejlesztéséhez, például Friedrich Wilhelm von Bissing egyiptológus.[1] A múzeum azóa is rendszeresen fejleszti gyűjteményét, állami vásárlások illetve a múzeum 1976-ban alapított baráti körének adományai révén.[2]
A mai múzeumi gyűjtemény megalapozásának dátuma 1966, amikor hivatalosan létrehozták a bajor állam egyiptológiai gyűjteményét („Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates“). A gyűjtemény egy részét annak az évnek a nyarán a Münchner Haus der Kulturinstitute épületében, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt korábbi müncheni székhelyén mutatták be.[1] 1970 júliusától a gyűjtemény nagy része a Münchner Residenz egyes termeiben kapott helyet. A múzeum saját modern épülete végül 2013 június 11-én nyílt meg az Alte Pinakothek épületével szemben.[3]
A múzeum épülete és a kiállítás szerkezete
[szerkesztés]
Az épületnek a múzeumi célra szolgáló része a térszín alatt helyezkedik el és egy széles lépcsőn közelíthető meg. A bejárat egy hatalmas, előreugró betonfal tövében van, ami a kolosszális óegyiptomi építményekre emlékezteti a látogatót. A bejárati csarnokból a gyűjtemények felé egy további lejtős rámpán vezet az út.
A kiállítás két fő részből áll. Az első rész az egyiptomi szobrok művészetét mutatja be, nem időrendben, hanem a művészi kifejezés megoldásai szerint csoportosítva. A kiállításnak erre a részére eljut a külső természetes fény. A kiállításnak ezt a szakaszát Titus Sextius Africanus 5,80 méter magas obeliszkje zárja. Az obeliszk középső része i. sz. 50-ből származik, többi részét később ismételten átdolgozták.
A gyűjtemény időrendi, tematikus része áttekintést nyújt az 5000 éves egyiptomi művészetről. Kisebb termekben mutatják be a tematikailag összetartozó tárgyakat, például a vallás és a túlvilágba vetett hit témáját, az írás és a szövegek kultúráját, a kézműipar fejlődését. A kiállításnak ez a szakasza a korabeli Egyiptommal szomszédos államokból származó tárgyak bemutatásával zárul.
A kiállítás tájékoztató feliratokban gazdag, modern multimédia-felületek, hatalmas érintő-képernyők teszik lehetővé a további tájékozódást. A bejáratnál tablet számítógépek kölcsönözhetők, amikről a látogatás során kiegészítő információkat lehet leolvasni. Különleges megoldással mutatják be a Halottak Könyvét: a hosszan kibontott tekercs előtt sínen mozgatható képernyőn lehet tanulmányozni az adott szakasz hieroglifáit, együtt a német fordítással. Számos kiállított tárgy előtt Braille-írással rögzített információkat is elhelyeztek.
A 2017 júniusától 2018 januárjáig terjedő időszakban az egyiptomi szobrok között összehasonlításképpen, élénkítésül, kiállították Isolde Frepoli szobrász hasonló hatást keltő modern terrakotta alkotásait.
Kiemelkedő műalkotások
[szerkesztés]
- Egyiptomi predinasztikus kor és a korai dinasztiák
- Sírleletek Minschat Abu Omar lelőhelyről
- Egyiptomi Óbirodalom i. e. 2707–2216
- Usébti viaszfigura
- Egyiptomi Középbirodalom i. e. 2010–1793
- III. Amenemhat több szobra, Szobek, a krokodil-isten képmása, egyiptomi fajanszból készült víziló stilizált vízinövényekkel, III. Szenuszert szfinxfigurája, egy magas rangú tisztviselő szobra
- Szitdzsehuti királyné halotti maszkja
- Egyiptomi Újbirodalom i. e. 1532–1070
- II. Ramszesz, III. Thotmesz, Ehnaton és Hatsepszut szobrai, oroszlánfej mészkőből, II. Amenhotep szfinx-feje, Szenenmut szobra, Tije királyné aranyfigurája, III. Thotmesz kelyhe nevének feliratával - a világ legrégibb üvegedénye (i. e. 1450).
- Harmadik átmeneti kor
- Múmiák, szarkofágok
- Egyiptomi későkor
- egy pap szobra a perzsa uralom idejéből (i. e. 500 lörül), szobrok a Ptolemaida-dinasztia idejéből és a görög-római korból, köztük egy Ozirisz bronzcsoport, egy szeleukida uralkodó fejszobra gránitból és Antinous torzója a római korból
- Núbiai művészet
- későkori aranykincs Amanisakheto núbiai királynő sírjából
- Kopt művészet
- festett kerámia, üveg; szövetek
- Asszíriai művészet
- Asszír domborművek II. Assur-nászir-apli palotájából, Kalhu városából (I. Lajos bajor király vásárolta Londonban)
- Babiloni művészet
- Lépő oroszlán fényezett csempén a babiloni Istár-kapuról (i. e. 570 körül), a berlini Pergamonmuseum közel-keleti gyűjteményének ajándéka
- A gyűjteményben található még tizenegy olyan tárgy is, amelyeket a 18. század második felében alkottak egyiptomi stílusban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Die Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates. (németül) Szerk. Ägyptische Sammlung des Bayerischen Staates. München: (kiadó nélkül). 1966.
- ↑ Erwerbungen.[halott link] In: Staatliches Museum Ägyptischer Kunst, aufgerufen am 3. August 2013.
- ↑ Nun geht es hinunter zum Licht. Archiválva 2013. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben In: FAZ vom 14. Juni 2013, Seite 34, Artikelanfang.
- ↑ Alfred Grimm: Aegyptiaca aus dem Königlichen Antiquarium. 45 (németül) 1994. 7–64. o. = Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst,
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Staatliches Museum Ägyptischer Kunst című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
