Stutensee

Stutensee
Stutensee címere
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Baden-Württemberg
Járás	Karlsruhe járás
Polgármester	Petra Becker
Irányítószám	76297
Körzethívószám	0721 07244 07249
Rendszám	KA
Testvérvárosok	Lista Saint-Riquier Tolna
Népesség
Teljes népesség	25 204 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	514 fő/km2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	114 m
Terület	45,67km2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″49.064722222222, 8.471666666666749.064722°N 8.471667°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 53″, k. h. 8° 28′ 18″49.064722222222, 8.471666666666749.064722°N 8.471667°E
Stutensee Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Karlsruhe járás térképén
Stutensee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stutensee témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Stutensee város Németország délnyugati részén, Baden-Württemberg tartományban, a Rajna (Rhein) mellett. A település több mint 22 000 főt számlál. Összesen öt településből, Blankenlochból, Friedrichstalból, Spöckből, Staffortból és Büchigből áll. Ezek közül Blankenloch a legnagyobb, ami meghaladja a 10 000 főt.

Stutensee-t az önkormányzati reform hozta létre az 1970-es években, pontosan 1975 január elsején, öt településből: Blankenlochból, Friedrichstalból, Spockból, Staffordból és Büchigből. Spöck-ot először 865-ben említik, mint Specchaa, Staffortot 1110-ben mint Stafphort, Blankenloch-ot 1337-ben mint Blankelach, Büchiget pedig 1373-ban mint Buchech. Friedrichstalt viszont vallási menekültek (hugenották) alapították, akik Észak-Franciaországból, Belgiumból és Svájcból jöttek. 1699-ben létrejött a Hardtwald. Mind az öt falu a Baden-Durlach-i grófság része volt.

A város a környező területekkel együtt eredetileg a Speyeri Egyházmegyéhez tartozott. Politikailag az egész környéken a reformáció terjedt el (evangélikus vallás). Ezért ez a környék évszázadokon keresztül protestáns maradt, ezért csak három plébánia volt: a Blankenlochi, a Spöcki és a Friedrichstali. Először a XX. században létesült önálló plébánia Büchigen (Szent Lélek plébánia). Ezenkívül Stutensee különféle közösségeknek, szabad egyházaknak is otthont nyújt. Ilyenek a baptisták, az Egyesült metodista egyház Blankenloch-ban, valamint két Liebenzeller közösség (Blankenloch és Staffort). Napjainkban mind az öt településen egy evangélikus és egy katolikus templom található.

• 1975: Hubert Hornung
• 1975-1991: Richard Recht
• 1991-2018: Klaus Demal
• 2018-tól: Petra Becker

• Saint-Riquier (Franciaország), 1982
• Tolna (Magyarország), 1990

Stutensee-ben a következő iskolák üzemelnek: Erich Kästner Reáliskola, Thomas Mann Főiskola, Pestalozzi Általános-és Középiskola, ezek Blankenlochban. A Theodor-Heuss Iskola Büchigben, Friedrichstalban a Friedrich-Magnus Alap-és Középfokú Iskola. Spöckben pedig a Richard Hecht Általános Iskola és Főiskola, Staffortban pedig a Drais Általános Iskola található. Emellett 6 protestáns és három római katolikus óvoda üzemel.

• Hugenotta Múzeum
• Településmúzeumok (Kerns-Max-ház, Blankenloch; Büchig; Friedrichstal)

• Stutensee-i vár

• Michaelis templom, Blankenloch
• Friedrichstali evangélikus templom
• Spöcki evangélikus templom
• Evangélikus egyház, Staffort

• Szent József templom, Blankenloch
• Szent Erzsébet templom, Friedrichstal
• Szent György templom, Spöck
• Szent Wolfgang templom, Staffort
• Szentlélek templom, Büchig

• 
  A stafforti evangélikus templom
• 
  A blankenlochi Hermannshaus a blankenlochi templommal
• 
  Hanza házak
• 
  A friedrichstali evangélikus templom

• Heinz Bender: Vergangenheit und Zeitgeschehen: Eine Chronik. Blankenloch/Büchig/Schloss Stutensee. Gemeinde, Stutensee 1995.
• Konrad Dussel: Staffort 1110 bis 2010; Streifzüge durch 900 Jahre Geschichte; Verlag Regionalkultur Heidelberg, Ubstadt-Weiher, Basel 2010 ISBN 978-3-89735-622-1
• Wilhelm Hauck: Staffort – Schloß und Dorf an der steten Furt. Geschichte und Geschichten. Gemeinde, Stutensee 1993 (Ortschronik).
• Artur Hauer: Das Hardtdorf Spöck. Seine politische, kirchliche und wirtschaftliche Geschichte. Bürgermeisteramt, Spöck 1965 (Ortschronik).
• Dieter H. Hengst: Die alten Straßen noch… Bildband „Alt Friedrichsthal“. 2. Auflage. Heimat- und Hugenottenmuseum „Alt Friedrichsthal“, Friedrichstal 2000.
• Moritz Hecht: Drei Dörfer der badischen Hardt. Eine wirtschaftliche und sociale Studie. Leipzig 1895 (Über Hagsfeld, Blankenloch und Friedrichstal).
• Hanna Heidt: Erinnerungen an die Vergangenheit. Eigenverlag, Schwanen Stutensee-Staffort 2003
• Pia Hendel: Stutensee – Bilder einer Stadt. Hrsg.: Stadt Stutensee. verlag regionalkultur, Ubstadt-Weiher 2006, ISBN 978-3-89735-430-2.
• Heiner Joswig: Als unsere Kirche stehen blieb Stadt Stutensee 2004
• Manfred G. Raupp: Die Stafforter Geschlechter 1669–1975; Sippenbuch Manuskript hinterlegt im Stafforter Bürgerbüro und in der Evangelischen Kirchengemeinde Staffort
• derselbe: Was der Großvater schon wusste – Gedanken zur Entwicklung der Landwirtschaft in Staffort; verfasst zum Andenken an Gustav W. Raupp (1905–1985). Eigenverlag, Lörrach und Stutensee-Staffort 2005
• derselbe: 4000 Jahre Stete Furt und 350 Jahre Kirchenbuchaufzeichnungen; Stutensee-Staffort 2010.
• derselbe: Ortsfamilienbuch Staffort, Herausgeber Stadt Stutensee, Verlag Gesowip Basel 2010, ISBN 978-3-906129-64-8
• Walter August Scheidle: Ortssippenbuch Blankenloch-Büchig und dem Stutensee – 1672 bis 1920. 2001, ISBN 3-00-008164-X.
• derselbe: Ortssippenbuch Spöck / Baden 1667–1920, Band 124 der Badischen Ortssippenbücher Lahr-Dinglingen 2008 ISBN 978-3-00-024233-5.