SpaceX

Space Exploration Technologies
Jelmondat	"Revolutionizing access to space" (Az űrhöz való hozzáférés forradalmasítása)
Típus	repülőgépgyár launch service provider
Alapítva	2002
Székhely	Hawthorne, Los Angeles, Kalifornia
Vezetők	Elon Musk, Gwynne Shotwell, Tom Mueller
Alapító	Elon Musk
Iparág	Űrkutatás
Tulajdonos	Elon Musk (nem ismert)
Forma	Delaware corporation
Termékek	drónhajó Draco Dragon Falcon Kestrel Merlin Octagrabber Raptor Starhopper SuperDraco
Szolgáltatások	műholdak alacsony Föld körüli és geoszinkron pályára állítása, ellátmány szállítása a Nemzetközi Űrállomásra
Alkalmazottak száma	12 000 (2022. április)
Space Exploration Technologies Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 33° 55′ 14″, ny. h. 118° 19′ 40″33.9207, -118.327833.920700°N 118.327800°WKoordináták: é. sz. 33° 55′ 14″, ny. h. 118° 19′ 40″33.9207, -118.327833.920700°N 118.327800°W
A Space Exploration Technologies weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Space Exploration Technologies témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Space Exploration Technologies vagy röviden SpaceX amerikai űrkutatási vállalat, amelynek központja a kaliforniai Hawthorne-ban található. 2002-ben alapította a dél-afrikai származású Elon Musk, akinek a nevéhez a PayPal és a Tesla, Inc. (korábbi nevén Tesla Motors) megalapítása is fűződik.^[1]

Elon Musk célja a SpaceX alapításával a kezdetektől fogva az űrrepülés költségeinek leszorítása, valamint a Mars kolonizálásának lehetővé tétele, ezzel a multiplanetáris élet lehetővé tétele.^[2]

A cég fejlesztette ki a Falcon 1, a Falcon 9 és a Falcon Heavy rakétákat, a Dragon űrhajót és fejleszti a Starship rakétarendszert.^[2]

Ugyancsak a SpaceX indította el a Starlink globális műholdas közvetlen elérésű internetszolgáltató projektjét, amelynek keretében 2020. április 22.-ig a SpaceX 422 db Starlink műholdat indított el, már elkezdve a kísérleti szolgáltatást.

Számos történelmi jelentőségű eredmény fűződik a SpaceX nevéhez, így első rakétájuk, a Falcon 1 volt az első magántőkéből megvalósult folyékony üzemanyagú rakéta, amely elérte a világűrt (2008. szeptember 28-án); az első magánvállalat, amely saját fejlesztésű űrhajóját, a Dragon űrhajót sikeresen Föld körüli pályára állította, majd sikeresen vissza is juttatta azt a Földre (2010. december 9.); az első magánvállalat, amely űrhajót (Dragon) küldött a Nemzetközi Űrállomáshoz (2012. május 25.); az első magánvállalat, amely sikeresen állított műholdat geoszinkron pályára (2013. december 3.); a világon elsőként a Falcon 9 rakéta landolt sikeresen, miután Föld körüli pályára állított egy műholdat (2015. december 16.); a világon elsőként a Falcon 9 rakéta repült újra sikeresen (2017. március 31.).

Minőség-ellenőrzési és költséghatékonysági okokból a SpaceX az eszközeinek többségét maga fejleszti és gyártja, ide értve a Draco, a Merlin, a Kestrel és a Raptor hajtóműveket, valamint a Dragon űrhajót. 2006-ban a NASA szerződést kötött a céggel egy teherűrhajó fejlesztésére és megépítésére, amely képes a Nemzetközi Űrállomást elérni. Mindez lehetővé teszi a SpaceX számára, hogy az iparág legalacsonyabb árait kínálja ügyfeleinek, valamint, hogy az űripar más szereplőihez képest lényegesen rövidebb idő alatt fejlessze ki űreszközeit.

2006-ban a NASA szerződést kötött a céggel egy olyan rendszer kifejlesztésére és demonstrációs célú fellövésére, amelynek célja a Nemzetközi Űrállomás működtetéséhez szükséges ellátmány biztosítása. A SpaceX a szerződés megkötése óta eltelt idő alatt tizenöt alkalommal juttatott sikerrel célba ellátmányt a Nemzetközi Űrállomásra.

A NASA szerződést kötött a vállalattal személyszállításra alkalmas űrhajó kifejlesztésére is, amelynek célja, hogy az USA az űrsikló aktív szolgálatból való visszavonását követően saját eszközeivel küldhessen asztronautákat a Nemzetközi Űrállomásra. A SpaceX az első személyszállító Dragon űrhajó indítását 2019-re tervezte. Ez rendelkezett egy olyan biztonsági rendszerrel, amely a fellövés bármely pillanatában lehetővé teszi a legénység számára az esetlegesen veszélyessé váló rakéta másodperceken belüli elhagyását és a felszínre való biztonságos visszaereszkedést.

A NASAval kötött szerződései mellett a cég számos szerződést kötött magánvállalatokkal, nem amerikai kormányzati szervekkel, valamint az amerikai hadsereggel, eszközök Föld körüli pályára állítására.

A SpaceX tervei között szerepel a Starship rakétarendszer megalkotása, valamint egy új típusú, folyékony metán üzemanyagot használó rakétahajtómű rendszerbe állítása. A Starship az egyik legnagyobb teljesítményű rakétarendszer lesz, amely a Saturn V rakétánál is nagyobb tolóerőt képes kifejteni. Teljesítménye lehetővé teszi majd ember vezette űrhajók Hold körüli pályára állítását, vagy akár utántöltés után a Marsra küldését. Musk kijelentette, hogy cégével szeretne hozzájárulni az állandó emberi jelenlét megteremtéséhez a Marson.

Bővebben: Falcon 1

A Falcon 1 a világ első magánfinanszírozású űrhajózási hordozórakétája. Első sikeres indítása 2008. szeptember 29-én történt.

Bővebben: Falcon 9

Bővebben: Falcon Heavy

A Falcon Heavy 3 Falcon 9 rakétából álló rendszer, amely nagy tömeget (63 tonnát) képes alacsony Föld körüli pályára juttatni, illetve akár Hold vagy Mars küldetésekre is használható lesz.

A rakéta tesztrepülésére többszöri halasztás után 2018 február 6-án került sor.^[3]

Bővebben: Dragon (űrhajó)

A Dragon egy részben újrafelhasználható űrhajó, amely Falcon 9 rakétával juttatható föld körüli pályára. 2012 októbere óta szolgál teherszállítóként a Nemzetközi Űrállomáshoz. A személyszállító változat első próbarepülésére 2019 márciusában került sor.^[4]

2020. május 30-án a Falcon 9-es rakétával fellőtt SpaceX Crew Dragon űrhajóval kilenc év után az USA ismét embert küldött az űrbe, a Nemzetközi Űrállomásra.^[5]

2020. november 16-án került sor a SpaceX Crew–1 jelű, első üzemszerű, kereskedelmi repülésére, amelynek során egy Falcon-9 hordozórakéta sikeresen felbocsátotta a Dragon Crew űrhajót, amely 2 nap, 8 óra 47 perces repülést követően sikeresen dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz, négy űrhajóssal a fedélzetén.^[6]

Bővebben: Merlin (rakétahajtómű)

A Merlin egy rakétahajtómű-család amelyet a Falcon 1, Falcon 9 és Falcon Heavy-n való használatra fejlesztettek ki.

Bővebben: Raptor (rakétahajtómű)

A Raptor a Starship-en használt újrafelhasználható, teljes áramlású, szakaszos égésű, metán-üzemű rakétahajtómű. Az első tesztrepülésére 2019. júliusában került sor.

Bővebben: Draco (rakétahajtómű)

A Draco a SpaceX űrhajóin használt helyzetváltoztató fúvóka család. Eddig két típus készült Draco és SuperDraco.

Bővebben: Starship (rakétarendszer)

2019. szeptember 29-én mutatta be Elon Musk a Starship teljes méretű mintapéldányát a texasi Boca Chica (SpaceX) telephelyen. A fejlesztés a texasi Boca Chica telephelyen és a floridai Cocoa Beach telephelyen párhuzamosan kezdődött el.^[7]

Bővebben: Starlink (műholdprojekt)

A kaliforniai Hawthorne-ban található központ mellett ugyanott található a Falcon-9 és Falcon Heavy gyártó és szerelőbázisa. A SpaceX kormányzati információs és engedélyezési csapata Washington DC-ben található.

A Spacex Merlin és Raptor és más rakétahajtóműveinek fejlesztését a Texas állambeli McGregorban található fejlesztési bázisán végzik.

AZ USA keleti parti részén a SpaceX floridai Kennedy Űrközpont (KSC) melletti telephelye az első kísérleti repülések és a Falcon-9 rakétára alapozott kereskedelmi szállítások egyik bázisa, ahol a Spacex 2014-ben bérbe vette a NASA történelmi LC-39A indítókomplexumát (innen indították az 1960-as években az Apolló űrhajókat, később pedig az űrsiklókat) A másik floridai kereskedelmi telephelyet és indítóbázist "Space Launch Complex 40 (SLC-40)" néven a Cape Canaveral-i légierő bázis ("Cape Canaveral Air Force Station (CCAFS)") területén üzemelteti a SpaceX. Az USA nyugati partján, a kaliforniai Vandenberg légibázis területén üzemeltet egy Falcon indítóbázist, " Space Launch Complex 4 East (SLC-4E)" néven.^[8]

Bővebben: Boca Chica (SpaceX)

2017 végén kezdte el kiépíteni a Starship fejlesztésére és gyártására, valamint felbocsátására szolgáló létesítményeit a Texas déli határa közelében lévő Boca Chica-i telephelyén, ahol 2020-ban három elkülönült telep található:

• Gyártó- és szerelőüzem
• Rakéta tesztelő és indító bázis
• Repülésirányító és kommunikációs bázis

A Starship fejlesztése párhuzamosan a floridai Cocoa Beach melletti telephelyen is elkezdődött 2018-ban, ám ezzel néhány kísérleti szegmens, orrkúp darab elkészülte után felhagytak. A tervek szerint a szállítmányok integrálása az űrhajóba a Boca Chica-i telephely mellett a floridai Kennedy Űrközpont LC-39A indítókomplexumnál fog történni.^[2]

A SpaceX tengeri flottája^[9] a kiszolgáló hajók mellett a Falcon-9 hordozórakéták tengeri leszállását önjáró drónhajók biztosítják, ezek neve:

• Of Course I Still Love You (OCISLY)
• Just Read The Instructions (JRTI)
• A Shortfall Of Gravitas (ASOG)

A drónhajókon kívül elkezdte a SpaceX a szupernehéz űrhajók (Falcon Heavy, Starship, Superheavy) indítására és fogadására alkalmas úszó űrkikötők fejlesztését is, a Hold, Mars elérésére és a Föld-Föld űrszállítási rendszer kiszolgálására.^[10]

Ebből a célból egy, a SpaceX-hez köthető vállalkozás 2 db használaton kívüli olajfúró platformot vásárolt,^[11] amelyeket Phobos és a Deimos névre kereszteltek el, a Mars két holdja után.^[12]

• A SpaceX weboldala

• Ez a szócikk részben vagy egészben a SpaceX című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.