Siegen (Németország)

	Siegen
; Siegen címere	; Siegen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Járás	Siegen-Wittgenstein
Polgármester	Steffen Mues (2007–)
Irányítószám	57072-57080
Körzethívószám	0271
Rendszám	SI
Testvérvárosok	Lista Spandau; Plauen; Katwijk; Leeds (1966. július 16. – ); Ypres; Zakopane; City of Leeds (1966. július 16. – );
	Népesség
Teljes népesség	102 114 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	890,35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	267 m
Terület	114,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875556°N 8.016667°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 32″, k. h. 8° 01′ 00″50.875556°N 8.016667°E
	Elhelyezkedése térképén
	Siegen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Siegen témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Siegen (egyértelműsítő lap).

Siegen város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában. Itt található az egykori nassau-siegeni fejedelmek két kastélya, és – 1892 óta – Vilmos császárnak Reusch által mintázott lovasszobra.

Fekvése

Kölntől keletre, a Sieg(wd) partján, a Rothaar-hegység(wd) délnyugati nyúlványainál fekvő település.

Történelme

A város a sok völgy szabdalta Siegerland(wd) székhelye, melyet „hét dombra épült város”-nak is neveznek. A város a folyó völgyének ipari és kereskedelmi központja.

A Westerwald(wd) és Rothhaargebirge közt fekvő vidék egykoron Siegen fejedelemség volt, amely 1255-től a nassaui hercegi családnak volt a tulajdona. 1607-től külön szakadt Nassautól és 1806-ban Berg nagyhercegséghez csatolták. 1813-ban az orániai hercegnek itélték oda, aki 1815-ben átadta Poroszországnak.^[2]

A város a 19. század közepétől indult erőteljes fejlődésnek, elsősorban a környék gazdag érclelőhelyei következtében. A második világháborúig jelentős vasércbányászata és kohóipara volt, amely azonban a háború következtében 80%-ban elpusztult. A háború után leginkább a vasfeldolgozó ipara fejlődött.

A város legérdekesebb látnivalója a Nassau-Sieben grófok kastélya. A Felső-kastélyban (Oberes Schloss) 1623-tól, a dinasztia kettészakadásától a katolikus ág, míg az Alsó-kastélyban (Unteres Schloss) a protestáns ág lakott. Itt található a család látványos sírboltja is. A 16.–18. században épült Felső-kastély a város fölé magasodó Sieberg csúcsán áll, teraszáról szép kilátás van a városra. A kastélyban elhelyezett Siegerland múzeumban látható néhány szép Rubens festmény is. Rubens szüleit ugyanis Siegenbe száműzték, a nagy németalföldi festő itt született 1577-ben. Születésének dátumát a Városházán emléktábla örökítette meg.

Templomai közül a kupolával fedett, hatszögletű, román stílusú Miklós templom a 13. századból való. Késő gótikus tornya 1455–1464 között épült. A Márton-templom a 13.–16. század között épült, benne ezeréves mozaikpadló látható.