[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Sankt Stefan im Rosental

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sankt Stefan im Rosental
A Szt. István-plébániatemplom
A Szt. István-plébániatemplom
Sankt Stefan im Rosental címere
Sankt Stefan im Rosental címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásSüdoststeiermark járás
Irányítószám8083, 8082, 8091, 8324, 8341, 8421
Körzethívószám+43 3116
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség3947 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület43,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 54′ 08″, k. h. 15° 42′ 42″46.902344°N 15.711781°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 08″, k. h. 15° 42′ 42″46.902344°N 15.711781°E
Sankt Stefan im Rosental weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Stefan im Rosental témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sankt Stefan im Rosental osztrák mezőváros Stájerország Délkelet-stájerországi járásában. 2017 januárjában 3966 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Sankt Stefan im Rosental a Délkelet-stájerországi járásban
Szt. Notburga szobra

Sankt Stefan im Rosental a Kelet-Stájerország régióban, a Kelet-stájer dombságon fekszik, kb. 27 km-re délkeletre Graztól. Az önkormányzat 6 katasztrális községre osztva (Aschau, Glojach, Krottendorf, Lichtenegg, St. Stefan im Rosental, Trössengraben,) két települést egyesít: Glojach (228 lakos) és Sankt Stefan im Rosental (3770 lakos).

A környező önkormányzatok: nyugatra Kirchbach-Zerlach, északra Kirchberg an der Raab, keletre Paldau, délkeletre Gnas, délre Jagerberg, délnyugatra Schwarzautal.

Története

[szerkesztés]

Rosental területe már az ókorban is lakott volt, a temetők és a mintegy 50 római pénzérme arról tanúskodik, hogy kelták és rómaiak egyaránt éltek itt. A népvándorlás végén szlávok, a 8. században pedig bajorok települtek meg a térségben, ám a magyar honfoglalás után Kelet-Stájerország határvidékké vált, amelynek a gyakori portyázások miatt lakossága jelentősen visszaesett. Csak akkor vált lehetővé a lakosok visszatelepülése, miután III. Henrik 1042-1044 között véglegesen birodalmához csatolta a régiót. Rosental a nevét a legenda szerint egy Rosa nevű nő után kapta, aki végakaratában az egyházra hagyta a földbirtokát. Egy másik legenda arról mesél, hogy a Greinerkogel tetején épült vár ura foglyokat tartott a tömlöcében. Lánya nem szenvedhette azok szenvedéseit és titokban ételt hordott nekik. A várúr egy napon rajtakapta és megkérdezte, mi van a kötényében. A lány azt felelte, hogy rózsák, és amikor apja leellenőrizte, az étel valóban rózsákká változott.

1248-ban Fülöp salzburgi érsek a seckaui apátságnak adományozta Sankt Georgen an der Stiefing egyházközségét: ehhez tartozott ekkor St. Stefan. 1256-ban elzálogosították Gundacker von Gleitsaunak, majd 1269-ben Seckau visszaváltotta. Utóbbi oklevélben említik először a település nevét. Az apátság 1406-os urbáriuma szerint az akkori St. Stefan egyházközséghez tartozó 13 faluban összesen 141 ház volt. A falvak közvetlen birtokosa mintegy kétszáz éven át a Hagegk-nemzetség volt, amely 1450-ben kihalt és utánuk a grazi Thomann Rottaler szerezte meg a birtokot.

Sankt Stefan 1964-ben kapta meg a mezővárosi státuszt. 2004-ben sikeretlenül pályáztak a városi rangra. 2015-ben a stájerországi közigazgatási reform során a szomszédos Glojach községet az önkormányzathoz csatolták.

Sankt Stefan im Rosental látképe

Lakosság

[szerkesztés]

A Sankt Stefan im Rosental-i önkormányzat területén 2017 januárjában 3966 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte a csúcsát 4074 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a lakosok 96,5%-a római katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 1,9% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 9 magyar élt a mezővárosban.

Látnivalók

[szerkesztés]
A glojachi Szentháromság-kápolna
  • a Szt. István-plébániatemplom mai formájában 1660-ban készült el.
  • a glojachi Szentháromság-kápolna
  • Szt. Notburga szobra a 18. század második feléből származik
  • az 1730-ban felállított Szt. Lénárd-szobor

Híres Sankt Stefan im Rosental-iak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Stefan im Rosental című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.