[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Nyitragaráb

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyitragaráb (Chrabrany)
Nyitragaráb címere
Nyitragaráb címere		 Nyitragaráb zászlaja
Nyitragaráb zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásNagytapolcsányi
Rangközség
Első írásos említés1291
PolgármesterJana Macková
Irányítószám955 01
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámTO
Népesség
Teljes népesség850 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség99 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület7,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 08′ 30″48.533333°N 18.141667°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 60″, k. h. 18° 08′ 30″48.533333°N 18.141667°E
Nyitragaráb weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragaráb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nyitragaráb (1899-ig Chrábor, szlovákul Chrabrany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagytapolcsánytól 3 km-re délnyugatra, a Nyitra jobb partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban emberi település volt a területén. A régészek a volútai kultúra maradványait és a hallstatti kultúra urnás sírjait tárták fel itt. A régészeti kutatások szerint helyén a 9. században korai szláv település állt.

A mai falut 1291-ben "Hrabor" néven említik először. 1326-ban a király megerősítette a nyitrai káptalan itteni birtoklását.[2] 1335-től a Ludányi nemzetség garábi ágának birtoka volt. 1687-ben az Erdődyek lettek a földesurai. 1869-ben a Strummer család szerezte meg. 1715-ben 19 adózó háztartása volt. 1753-ban 67 család élt itt. 1787-ben 48 házában 383 lakos élt. 1828-ban 59 háza volt 416 lakossal, akik mezőgazdasággal, főként cukorrépa termesztéssel foglalkoztak, mások a közeli nagybirtokokon dolgoztak. 1902-ben a falu egy nagy tűzvészben leégett.

Fényes Elek szerint "Chrabor, tót falu, Nyitra vgyében, Tapolcsán mellett: 438 kath., 13 zsidó lak. – Van termékeny földe; sok és jó réte. F. u. Jezerniczky, sat."[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 656, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 773 lakosából 758 szlovák volt.

2011-ben 763 lakosából 741 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Joachim és Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1718-ban épült. Építtetője Erdődy József és felesége voltak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Györffy György 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 390; Vágner: Nyitrai káptalan, 387.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Chrabrany
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitragaráb témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitragaráb&oldid=26714806”