Niels Gade

Niels Gade
Életrajzi adatok
Születési név	Niels Wilhelm Gade
Született	1817. február 22.[1][2][3][4][5] Koppenhága
Elhunyt	1890. december 21. (73 évesen)[1][2][3][4][5] Koppenhága
Sírhely	Holmens Kirke
Pályafutás
Műfajok	szimfónia
Hangszer	hegedű orgona orgona
Díjak	A művészetek és a tudományok érdemrendje Pour le Mérite Dannebrog-rend
Tevékenység	zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Niels Gade témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Niels Wilhelm Gade (Koppenhága, 1817. február 22. – Koppenhága, 1890. december 21.) dán zeneszerző.

Hangszerkészítő fiaként született. Zenei tanulmányai csak a hegedű-, gitár- és zongorajáték elsajátításáig terjedtek, igen későn kezdett az elmélettel foglalkozni. A hangszerelés mesterévé pedig csak hallás utján, mint az udvari zenekar tagja nevelte magát. Már első műve is meglepte a világot: Nachklänge aus Ossian c. zenekari mű, melyet a koppenhágai zeneegyesület pályázatán 1841-ben Schneider Fr. és Spohr bírák az első díjjal tüntettek ki. Erre királyi ösztöndíjjal 1843-ban Mendelssohnhoz Lipcsébe ment, Schumannal is megbarátkozott s az első mellett, majd (1847 novemberében) utóda gyanánt, a híressé vált Gewandhaus-hangversenyek karnagya lett. 1848 tavaszán a schleswig-holsteini háború kitörtével hazasietett Koppenhágába, ahol orgonás és a zeneegyesület karnagya lett, az egyetem pedig tiszteletbeli bölcselettudorrá avatta. Szerzeményeinek mindenikét érdekessé teszik a nemzeti, skandináv melódika, összhang és ritmika sajátosságai, de amelyek nem uralkodnak műveiben, inkább csak fűszerezik kozmopolita jellegű, csendesebb, merengő zenéjét.

Mintegy 60 műve közül kiválik 8 szimfóniája (csak a 2. (E), a 4. (B) és 7. (F)-dúr, a többi (C, A, D, G, H)-moll); 5 nyitány Fennsíkon, Hamlet, Michel Angelo); hegedűversenyek, szonáták, vonósötös, hatos, nyolcas; néhány zongoramű; kantáták; kórusművek

• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

• Zenetörténet