Napenergia Magyarországon

Magyarországon - a világ többi országához hasonlóan - egyre nagyobb teret hódit a Napból származó energia közvetlen energiatermelésre történő felhasználása. A napelemeket háztartási vagy ipari mértékű elektromos áram termelésére, a napkollektorokat pedig többnyire a lakossági felhasználású forróvíz (fűtésre vagy tisztálkodáshoz) előállítására használják.

A napenergia korábban csupán kisebb hányadát tette ki a magyar megújuló áramtermelésnek, a fejlődése töretlen.^[1] 2015-ben a bruttó magyar villamosenergia termelés 10,5%-a (3159 gigawattóra) származott megújuló forrásból, ennek azonban csak 3%-a volt napenergia. (52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia aránya)^[2] Az áramtermelés lényegében kizárólag a fotovillamosság elvén működő naperőművekkel történik. Az áramtermelés mellett a napkollektorokkal való hőtermelés is jelen van az országban.

A napenergia terjedése 2014-et követően felgyorsult, mind a háztartási kiserőművek, mind a nagyobb napelemparkok tekintetében. Egyre jelentősebb rekordok dőlnek meg, 2020 április 5-én például rövid ideig a napenergia Magyarország teljes áramtermelésének 27,3 százalékát adta.^[3]

2022 áprilisára a hazai fotovoltatikus naperőművek összesített beépített termelése átlépte a 3000 MW teljesítményt, ami a Nemzeti Energiastratégia 2030 6500 MW kapacitású célkitűzésének a felét érte el. (Az országos 3400 MW teljesítményből a főváros aránya 100 MW-ot tett ki.^[4]) Ezzel júliusra a magyarországi nappali villamosenergia fogyasztás 37%-át sikerült fedezni.^[5][6][7]

A magyar fotovillamos erőművek többsége kezdetben háztartási méretű kiserőmű volt. (rövidítve: HMKE)^[14][15] Ezeket tipikusan családi házak és más épületek tetőzetén helyezik el, ellátva a tulajdonos áramfogyasztását. Az erőművek többsége ugyanakkor a villamos hálózatra van csatlakoztatva, így a felesleges áramot más fogyasztók is felhasználhatják. (Éjszaka, illetve amikor az időjárás miatt gyengébben süt a nap, az erőmű tulajdonosa a hálózatról kap áramot. A megfelelő árú és teljesítményű akkumulátorok elterjedéséig a naperőművek változó teljesítménye – a szélerőművekhez hasonlóan – komoly kihívást jelent.) 2014 végéig 8829 háztartási méretű naperőművet jelentettek be, 68,13 MW csúcsteljesítménnyel.^[16]

2016 decemberében több mint 2000, többnyire kiserőmű építésére irányuló kérelem érkezett Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH), ami a magyar napenergia teljesítmények gyors növekedését eredményezte.^[17] 2017 végén a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) csúcsteljesítménye elérte a 239 960 kW-ot.^[18] Ez 2023 tavaszára 1700 MW-ra nőtt.^[19] 2024 januárjára pedig elérte a 255 ezret.^[20]

A kiserőművek mellett több nagyobb teljesítményű naperőmű is épült Magyarországon, részben magán, részben állami és uniós forrásból. Ezek az erőművek azonban csak magyar viszonylatban számítanak nagynak, hiszen a legnagyobb, a kaposvári naperőmű (100 MW) csúcsteljesítménye is jóval elmaradt a világ más részein található legjelentősebb, 500 MW feletti csúcsteljesítményű óriás naperőművekénél (Longyangxia Dam, Solar Star, Charanka).

• Mezőcsáti naperőmű 250 MW (2023)^[21]
• Kiskunhalasi napelempark 48 MW (2023)^[22]
• Inárcsi napelempark 132 MW (2023)^[23]
• Lumen Park Szolnok 138 MW (2022)^[24]
• Lumen park Szászberek 68 MW (2024)
• Buzsáki napelempark 77 MW (2022)^[25]
• Tázlári napelempark 63 MW (2022)^[26]
• Gerjeni napelempark 48,5 MW - 51 MW (2022)^[27]
• Söjtöri napelempark 45 MW (2022)^[28]
• Kaposvári napelempark 100 MW (2021)^[29]
• Kabai napelempark 42,7 MW (2020)^[30]
• Paksi naperőmű 20,6 MW (2019)
• Mátrai naperőmű (Bükkábrány) 20 MW (2019)^[31]
• Felsőzsolcai naperőmű 20 MW (2018) ^[32]
• Százhalombattai naperőmű 17,6 MW (2018)^[33][34]
• Mátrai naperőmű (Visonta) 16 MW (2015)^[35]
• Pécsi naperőmű 10 MW (2016)^[36]
• Csepregi naperőmű 5,5 MW (2018)
• Vépi naperőmű 4,5 MW (2018)
• Békéscsabai naperőmű 1,3MW (2021)
• Sajóbábonyi naperőmű 0,5 MW (2016)^[37]
• Bojti naperőmű 0,499 MW (2015)^[38]
• Sellyei naperőmű 0,499 MW (2013)^[39]
• Szombathelyi naperőmű 0,385 MW (2016)^[40]

Nógrád megyében Szügy településen 16,5 MWp csúcsteljesítményű napelempark,^[41] 2019-ben Pellérden egy 18,2 MWp csúcsteljesítményű naperőmű,^[42] Győr-Moson-Sopron megyében Und és Pusztacsalád településen 2-2 darab egyenként 0,572 MWp csúcsteljesítményű naperőmű épült.^[43]

Míg a kisméretű napelemes erőműveket tipikusan épületek tetejére, addig a nagy PV-erőműveket rendszerint a talajra telepítik, de napjainkban akadnak példák víz felszínén lebegő naperőművekre is.^[44][45][46]

A napelemparkok területigényével kapcsolatos hazai kutatások szerint a fajlagos fotovoltaikus kapacitás telepítéséhez szükséges földterület nagysága megawattonként átlagosan 2,4-2,6 hektár. Túlbecsléssel számolva, ha a napelem modulokkal fedett terület csupán negyedét teszi ki a teljes napelempark területének, akkor a fotovoltaikus kiserőművekre ezidáig kiadott engedélyek alapján a napelemparkok fajlagos kapacitásának területigénye hazánkban megawattonként átlagosan 2,4 hektár. Ezen számítások alapján 3000 és 7000 megawatt közötti PV-kapacitás kiépítéséhez közel 7000 és 17000 hektárnyi földterületre lenne szükség hazánkban, ami például Magyarország teljes területének csupán a 0,08-0,18%-át jelenti, de az összes termőterület, mezőgazdasági terület vagy szántóföld esetében is csak minimális (0,1-0,39% közötti) hányadot képvisel.^[47] Napelemek telepítésére közel 405000 hektárnyi kedvezően beépíthető felület található Magyarországon.^[48] Jellemzően a nagyobb napelemparkok fajlagos területfelhasználása a kisméretű napelemes erőművekhez képest kedvezőbben alakul.

Bár a napelemek alatt természetesen lehet gyep, ami jóval kevesebb szén-dioxidot von ki a légkörből, mint amennyit az adott területre esetlegesen telepíthető erdő tudna, ugyanakkor a különféle energiatermelési módok közül a karbonsemleges technológiák – például a napelemparkok – környezetbarát villamosenergia-termelése képes közvetetten csökkenti a teljes hazai szén-dioxid- és egyéb károsanyag-kibocsátást, ami környezeti hatását tekintve erdők telepítésével egyenértékű. A globális éghajlatvédelem érdekében az Európai Bizottság szektorális megközelítést alkalmaz, melynek lényege, hogy minden energiaigényes ágazat meghatározott mértékben fokozatosan mérsékelje kibocsátását. Ennek eszközeként 7 fő stratégiai építőkövet (1. energiahatékonyság, 2. megújuló energiaforrások, 3. tiszta közlekedés, 4. versenyképes, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság, 5. intelligens hálózati infrastruktúra, 6. körforgásos biogazdaság és szénelnyelők, 7. szén-dioxid-leválasztás és -tárolás) határoz meg, amelyek komplex alkalmazásával kerülhetünk a legközelebb a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdasághoz.^[49]

Nemzetközi szinten a növénytakaróval nem fedett területek (pl. sivatagok) energetikai célú hasznosítása jelenthet megoldást, de ez Magyarország esetében nem releváns. Hazánkban a nyíltszíni bányászati területekre vagy meddőhányókra telepítés egy lehetséges – nem kizárólagos – alternatíva a PV-beruházásoknak. Ugyanakkor figyelmet érdemelnek a mezőgazdasági területek agrofotovoltaikus hasznosítása kapcsán elvégzett kísérletek is, melyek a komplex területhasznosítási megoldásokban rejlő pozitív lehetőségeket veszik górcső alá.^[50][51]

• Scully, Jules: Hungary’s first city-owned smart grid project to feature 1.2MW / 2.4MWh of battery storage (amerikai angol nyelven). Energy-Storage.News, 2020. augusztus 27. (Hozzáférés: 2023. július 18.)

• Magyarországi szélerőművek listája
• Magyarország villamosenergia-átviteli hálózata

• Tenczer Gábor - Csatlakozási stopot hirdettek a naperőművekre, nincs kapacitás (Telex.hu, 2022.05.10. / Ez a HMKE-re nem vonatkozik.)
• Hogyan lehet napelem-boom Magyarországon, ha egyszer megtiltották a betáplálást? (g7.hu, 2023.04.19.)