Német kiejtés

A német nyelv írása nem fonetikus, mint a magyar nyelvé, bár kétségtelenül közelebb van ehhez, mint pl. az angol vagy a francia nyelv. Ez azt jelenti, hogy több betűhöz tartozhat ugyanolyan kiejtés, illetve egy betűt többféleképpen is ejtenek, melynek szabályai a következőkben olvashatók.

A magánhangzók

A német magánhangzók a következők:

	elöl képzett				középen képzett		hátul képzett
	ajakkerekítés nélküli		ajakkerekítéses		középen képzett		hátul képzett
	rövid	hosszú	rövid	hosszú	rövid	hosszú	rövid	hosszú
zárt		[iː]		[yː]				[uː]
majdnem zárt	[ɪ]		[ʏ]				[ʊ]
félzárt		[eː]		[øː]				[oː]
középső					[ə]
félnyílt	[ɛ]	[ɛː]	[œ]				[ɔ]
majdnem nyílt					[ɐ]
nyílt					[a]	[aː]

A helyesíráshoz kapcsolódva a következő szabályok vannak:

Általában hosszú a magánhangzó, ha hangsúlyos és nyílt szótagban van (sa-gen), illetve maximum egy mássalhangzó áll mögötte (kam).
Hosszú a hang, ha néma h áll mögötte (zehn)
Szintén hosszú, ha – a, e, o esetében – kettőzve van (Saat), illetve – i esetében – e áll mögötte (Fried)
A hangsúlytalan hangok minden esetben rövidek (geben)
Kettőzött mássalhangzó előtt a hangsúlyos hangok is rövidek lesznek (Kamm)
A rövid hangok mindig nyíltabbak, mint hosszú változataik

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes magánhangzót jelölő betűk kiejtései. A „röviden” és „hosszan” értelmezése a fenti felsoroláson alapul.

Betű	Hang		Példa
a	röviden	[a]	Mann [man]
a	hosszan	[aː]	Tat [taːt]
aa	mindig hosszú	[aː]	Aal [aːl]
ah	mindig hosszú	[aː]	Hahn [haːn]
ä	röviden	[ɛ]	Bäcker [ˈbɛkɐ]
ä	hosszan	[ɛː]	Bären [ˈbɛːʁən]
äh	mindig hosszú	[ɛː]	Hähne ['hɛːnə]
e	röviden	[ɛ]	letzt [lɛt͡st]
	hosszan	[eː]	leren [ˈleːrən]
	szó végi -er szótagban	[ɐ]	Kegler [ˈkeːglɐ]
	hangsúlytalanul, általában utolsó szótagban, igekötőkben	[ə]	essen [ˈɛsən]
ee	mindig hosszú	[eː]	See [zeː]
eh	mindig hosszú	[eː]	mehr [meːɐ]
é	csak francia eredetű szavakban, mindig hosszú	[eː]	Café [kaˈfeː]
i	röviden	[ɪ]	Kind [kɪnt]
i	hosszan	[iː]	wir [viːɐ]
ie	szó végén hangsúlytalanul, illetve többes számban két szótagban ejtjük	[ɪ.ə] [iː.ə]	Familie [faˈmiːlɪ.ə] Knie (tbsz.) [ˈkniː.ə]
ie	más esetben mindig hosszú	[iː]	viel [fiːl]
ieh	mindig hosszú	[iː]	sieht [ziːt]
ih	mindig hosszú	[iː]	Ihr [iːɐ]
o	röviden	[ɔ]	Trotz [tʁɔt͡s]
o	hosszan	[oː]	rot [ʁoːt]
oe	röviden	[œ]	Doern [dœɐn]
oe	hosszan	[øː]	Roemer [ˈʁøːmɐ]
oh	mindig hosszú	[oː]	Mohr [moːɐ]
oo	mindig hosszú	[oː]	Boot [boːt]
ow	szó végén szláv eredetű nevekben	[oː]	Pankow [ˈpaŋkoː]
ö	röviden	[œ]	plötzlich [ˈplœt͡slɪç]
ö	hosszan	[øː]	blöd [bløːt]
öh	mindig hosszú	[øː]	Möhre [ˈmøːʁə]
u	röviden	[ʊ]	Schutz [ʃʊt͡s]
u	hosszan	[uː]	Blut [bluːt]
ue	röviden	[ʏ]	Mueller [ˈmʏlɐ]
ue	hosszan	[yː]	Tuer [tyːɐ]
uh	mindig hosszú	[uː]	Uhr [uːɐ]
ü	röviden	[ʏ]	hübsch [hʏpʃ]
ü	hosszan	[yː]	Düne [ˈdyːnə]
üh	mindig hosszú	[yː]	Hühner [ˈhyːnɐ]
y	idegen eredetű szavakban magánhangzók előtt	[j]	Yard [jaɐt]
	idegen eredetű szavakban máskor	[ɪ]	Pyjama [pɪˈd͡ʒaːma]
	meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben röviden	[ʏ]	System [zʏsˈteːm]
	meghonosodott görög/latin eredetű szavakban és régies helyesírású nevekben hosszan	[yː]	Ysop [ˈyːzɔp]

Megjegyzések:

A szó végi -el, -em, -en szótagokban az e [ə] hangot teljesen elnyelhetik: essen [ˈɛsn̩].
Manapság egyre gyakoribb, hogy az [ɛː] hangot a zártabb [eː] hanggal cserélik le, így nem téve különbséget olyan szavak között, mint Ähre és Ehre.
Településnevekben akadnak a fentiektől eltérő kiejtési formációk, pl.: Moischt [mœʃt], Bad Oldesloe [ˌbatˀɔldəsˈloː], Bad Oeynhausen [ba:t'ʔø:nhaʊzn] stb.
Az esetleges, a fenti szabályoktól eltérő szavak kiejtését lásd itt!

Kettőshangzók

Betű	Hang	Példa
ai	[ae]	Haider [ˈhaedɐ]
au	[aʊ]	Haus [haʊs]
äu	[ɔø]	träumen [ˈtʁɔømən]
ay	[ae]	Mayer [maeɐ]
ei	[ae]	Eis [aes]
eu	[ɔø]	Kreuz [krɔøt͡s]
ey	[ae]	Geyer [gaeɐ]
oi	[ɔø]	Boiler [ˈbɔølɐ]
oy	[ɔø]	Oybin [ˈɔøbɪn]

Megjegyzés:

Nyelvjárásonként ezek a kettőshangzók kismértékben eltérőek lehetnek. Az egyes változatok a következők lehetnek: [ae] → [aɪ], [aʊ] → [au] / [ao], [ɔø] → [ɔʏ] / [ɔɪ] / [ɔe].

Mássalhangzók

A német mássalhangzók a következők:

	Bilabiális	Labiodentális	Alveoláris	Posztalveoláris	Palatális	Veláris	Uvuláris	Glottális
Plozíva	p b		t d			k ɡ		ʔ
Affrikáta		p͡f	t͡s	t͡ʃ d͡ʒ
Frikatíva		f v	s z	ʃ ʒ	ç	x	ʁ	h
Nazális	m		n			ŋ
Approximáns			l		j
Pergőhang			r				ʀ

Az alábbi táblázatban láthatók az egyes mássalhangzót jelölő betűk kiejtései.

Betű	Hang		Példa
b	szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt	[p]	Job [d͡ʒo:p] Ybbs [ɪps]
b	más helyzetben	[b]	Brot [bʁoːt]
c	ä, e, i, ö, ü, y előtt	[t͡s]	Celle [ˈt͡sɛlə]
c	egyéb esetekben	[k]	Coburg [ˈkoːbʊɐk]
ch	ä, e, i, ö, ü, y mellett	[ç]	China [ˈçiːna]
ch	más esetekben	[x]	Bach [bax]
chs	amennyiben egy tőhöz tartozik	[ks]	Lachs [laks]
chs	egyébként	[çs] [xs]	Stichs [ʃtɪçs] suchst [zʊxst]
ck		[k]	Lack [lak]
d	szó végén, zöngétlen mássalhangzók előtt	[t]	Tod [toːt] Stadt [ʃtat]
d	más helyzetben	[d]	Deich [daeç]
dch		[c]	Mädchen [ˈmɛːcn̩]
dsch		[d͡ʒ]	Dschungel [ˈd͡ʒʊŋəl]
f		[f]	fast [fast]
g	az -ig határozóképzőben szó végén vagy mássalhangzó előtt	[ç]	zwanzig [ˈt͡svant͡sɪç] am häufigsten [amˈhɔøfɪçstən]
	az -ig határozóképzőben a -lich képző előtt szó végén más helyzetben	[k]	ewiglich [ˈeːvɪklɪç] Burg [bʊɐk]
	máskor	[g]	Gunst [gʊnst] häufiger [ˈhɔøfɪgɐ]
h	nyújtó h-ként diftongus és hangsúlytalan i, u között	[-]	kühl [kyːl] Verzeihung [fɐˈt͡sae.ʊŋ]
h	máskor	[h]	hart [haɐt]
j		[j]	ja [jaː]
k		[k]	Kunst [kʊnst]
l		[l]	Leim [laem]
m		[m]	mein [maen]
n	c, k, q, x előtt	[ŋ]	Bank [baŋk]
n	más helyzetben	[n]	nö [nø:]
ng		[ŋ]	lang [laŋ]
p		[p]	Pein [paen]
ph		[f]	Phase [ˈfaːzə]
qu		[kv]/[kw]	quick [kvɪk]/[kwɪk]
r	szó elején és magánhangzók előtt	[ʁ]	Reim [ʁaem]
r	más helyzetben	[ɐ]	Kur [ku:ɐ]
rh		[ʁ]	Rhein [ʁaen]
s	magánhangzó előtt szó elején két magánhangzó között	[z]	Salz [zalt͡s] Hase [ˈhaːzə]
	szó elején p, t előtt	[ʃ]	Stein [ʃtaen]
	máskor	[s]	Gast [gast]
sch	a -chen kicsinyítőképző részeként	[sç]	Mäuschen [ˈmɔøsçən]
sch	más esetben	[ʃ]	waschen [ˈvaʃn̩]
ss	minden esetben	[s]	dass [das]
ß	(csak kisbetűként, nagybetűs formában SS-ként írandó!)	[s]	saßen [ˈzaːsn̩]
t	a -tia, -tial, -tiär, -tiell, -tio, -tion végződésekben	[t͡s]	Lektion [ˈlɛkt͡sɪ.ɔn]
t	más helyzetben	[t]	Tal [taːl]
th		[t]	Theme [ˈteːmə]
tch		[c]	Brötchen [ˈbrøːcn̩]
tsch		[t͡ʃ]	deutsch [dɔøt͡ʃ]
tz		[t͡s]	letzt [lɛt͡st]
tzsch		[t͡ʃ]	Witzsch [vɪt͡ʃ]
v	idegen eredetű szavakban	[v]	Vase [ˈvaːzə]
v	más helyzetben	[f]	vor [fɔɐ]
w		[v]	was [vas]
x		[ks] [gz]	xerophil [ˈkseːrɔfɪl] Examen [ɛgˈzaːmən]
z		[t͡s]	Zahl [ˈt͡saːl]
zsch		[t͡ʃ]	Zschopau [ˈt͡ʃoːpaʊ]

Megjegyzések:

A kettőzött illetve hármas mássalhangzókat nem ejtjük hosszan.
A [k], [p], [t] hangokat általában hehezettel ejtjük, ami hangsúlyos szótagban erősebb, mint hangsúlytalanban. Egyes nyelvjárásokban ez a hehezet elmaradhat.
Északon a szó eleji magánhangzók előtt egy [ʔ]-t ejtenek.
Mivel a [d͡ʒ] hang eredetileg nem volt meg a németben, ezért gyakran [t͡ʃ]-nek ejtik: Dschungel [ˈt͡ʃʊŋəl].
Dél-Németországban gyakori a -g [x] ejtés helyett a [k] ejtés: Burg [bʊrk].
Az r kiejtése területenként változik, lehet [r], [ʀ], [ʁ], [ɐ] is.
Ausztriában szó elején [s]-nek ejtik az s betűt: Salz [salt͡s].
A svájci német helyesírása nem használja az ß betűt, helyette mindig ss-t írnak.

Szabálytalan kiejtésű szavak

Mivel az évek során a német számos idegen szót kölcsönzött a szomszédos nyelvektől, és ezek helyesírását általában nem illesztették a német helyesíráshoz, ezért ezek a szavak kiejtése szabálytalan.

A főbb ilyen szavak listáját lásd itt: Szabálytalan kiejtésű német szavak listája.

Források

Dr. Pátrovics Péter: A német nyelvtan alapjai

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Sablon:Germán nyelvek m v sz Germán nyelvek
Északi germán nyelvek	óészaki* dán feröeri gotlandi† grönlandi norvég† izlandi norn† norvég svéd
Nyugati germán nyelvek	ófelnémet* német hutterita jiddis longobárd† luxemburgi pennsylvaniai német sziléziai német ószász* alnémet erdélyi szász ófrank* holland afrikaans óangol* angol scots yola† ófríz* fríz wilamowicei
Keleti germán nyelvek†	burgund† gepida† gót† herul† vandál†
A † a leszármazott nélkül kihalt nyelveket, a a modern nyelvek őseit, korábbi nyelvállapotait jelöli.*