[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Muraszentes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Muraszentes (Satahovci)
A Szentlélek-kápolna.
A Szentlélek-kápolna.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségMuraszombat
Rangfalu
Alapítás éve1365
PolgármesterAnton Štihec
Irányítószám9000
Körzethívószám02
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség290 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság192 m
Terület3,64 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 07′ 02″46.631944°N 16.117222°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 55″, k. h. 16° 07′ 02″46.631944°N 16.117222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Muraszentes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Muraszentes (korábban Szvetahócz, szlovénül: Satahovci, vendül Svetahovci) falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Muraszombat városi községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 3 km-re délnyugatra a Mura bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1365-ben "Zetekolcz" alakban említik először. Ekkor Széchy Péter fia Miklós dalmát-horvát bán és testvére Domonkos erdélyi püspök kapták királyi adományul illetve cserében a Borsod vármegyei Éleskőért, Miskolcért és tartozékaikért Felsőlendvát és tartozékait, mint a magban szakadt Amadéfi János birtokát. A település a későbbi századokon át is birtokában maradt a családnak. Az 1366-os beiktatás alkalmával részletesebben kerületenként is felsorolják az ide tartozó birtokokat, melyek között a falu "Zuethehouch in districtu Beelmura" alakban szerepel.[2] A felsőlendvai uradalom belmurai kerületéhez tartozott. 1687-ben a Széchy család fiági kihalása után Kéry Ferencné Széchy Julianna grófnő a Szapáry családnak adta el, akik a 20. századig birtokolták.

Vályi András szerint " SVETAHÓCZ. Vas Várm. földgye jó, réttye, legelője hasznos, fája, szőleje is van."[3]

Fényes Elek szerint " Szvetabócz, vindus falu, Vas vmegyében, a muraszombati uradalomban, ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint " Mura-Szentes, 45 házzal és 283 vend lakossal. Vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. Postája és távírója Muraszombat. A község a stájer határszélen fekszik."[5]

A század második feléig Szvetahócz néven szerepelt a térképeken, majd magyarosították Szentes-re, utána Muraszentes-re. A nevét a faluban emelt Szentlélek-kápolna után kapta.

1910-ben 292, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott. 1919-ben átmenetileg a Vendvidéki Köztársasághoz tartozott. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, de 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. 2002-ben 310 lakosa volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája 1852-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye