Miesbach
Miesbach | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Járás | Miesbach járás | ||
Irányítószám | 83714 | ||
Körzethívószám | 08025 | ||
Rendszám | MB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 109 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 373,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 697 m | ||
Terület | 32,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 21″, k. h. 11° 50′ 02″47.789031°N 11.833819°E | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Miesbach weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Miesbach témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Miesbach település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 109 fő (2023. december 31.).[1] Miesbach Weyarn és Irschenberg községekkel határos.
Népesség
[szerkesztés]A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
Lakosok száma | 1988 | 5170 | 5314 | 9571 | 11 027 | 11 241 | 11 414 | 11 477 | 11 469 | 12 109 |
1875 | 1950 | 1975 | 1987 | 2012 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 | 2023 |
Fekvése
[szerkesztés]Története
[szerkesztés]Miesbach a Hohenwaldeck birodalmi grófság területének központja. Ez a terület csak 1734 óta tartozik Bajorországhoz. A Waldeck grófok birtokaik függetlenségét elkeseredett harcokban igyekeztek megvédeni. Utoljára 1705-ben, a München alatti Sendlingben megvívott csatába küldte el a terület minden falva legalább tíz legbátrabb fiát - és szenvedett véres vereséget. A Hohenwaldeck birtok egykori határát nagyjából nyugat felől a Schlierach-patak és a Schliersee nevű tó, délről a tiroli hegyek, kelet felől pedig a Leitzbach-patak jelölik.
A Schlierach-patak 700 méter magas fennsíkján fekvő Miesbach régebben tarka teheneiről volt nevezetes, ma kisebb iparváros, és egyben üdülőhely is. Lakosainak különösen szép népviseletét ma a legjellegzetesebb alpesi bajor viseletként tartják számon.
A Waldek grófok kastélya (Burg Waldeck) fennmaradt ugyan, de művészettörténeti szempontból érdektelen. A várkastély egyik szárnyában helytörténeti múzeumot (Heinmatmuseum) rendeztek be. A városban lévő plébániatemplom (Pfarrkirche Maria Himmelfahrt) késő gótikus épülete leégett; 1783-1786 között építették újjá. Ez időből származtik a főoltáron a Roman Anton Boos által faragott feszület. Ettől mintegy száz évvel korábbi a Fájdalmas anya, melyet Johann Millauer faragott.
A községnek van szabadstrandja és műjégpályája is.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Burg Waldeck - a Waldeck grófok egykori kastélya. Ma helytörténeti múzeum van benne.
- Pfarrkirche Maria Himmelfahrt plébániatemplom
Itt születtek, itt éltek
[szerkesztés]Galéria
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (német)
Források
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)