Michel Tournier

Michel Tournier
Élete
Született	1924. december 19. Párizs
Elhunyt	2016. január 18. (91 évesen) Choisel, Franciaország
Sírhely	Choisel
Nemzetiség	francia
Szülei	Alphonse Tournier
Kitüntetései	Goncourt-díj (The Erl-King, 1970) Baden-Württemberg Tartomány Érdemrendje a Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában (Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke, 1967) Goethe-érem (1993) Grinzane Cavour irodalmi díj (1991) Premio Malaparte (1993) a francia Becsületrend parancsnoka (2015) Commander's Grand Cross of the Order of the Gediminas (1998) National Order of the Cedar (2002) a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének főtisztje
A Wikimédia Commons tartalmaz Michel Tournier témájú médiaállományokat.

Michel Tournier (Párizs, 1924. december 19. – Choisel, 2016. január 18.^[1]) francia író. 1967-ben elnyerte a Francia Akadémia irodalmi nagydíját, a Grand Prix du romant, a Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke című regényéért, majd 1970-ben a legnevesebb francia díjat, a Goncourt-díjat is A rémkirály (Le Roi des aulnes) című könyvéért. 1972-ben a Goncourt Akadémia tagjává választották.

Tanulmányait meghatározta a német kultúra, a zene és a katolicizmus. Később felfedezte a filozófus, Gaston Bachelard eszméit. Az elkövetkezendő húsz évben sokféle állást vállalt: 1956-1968-ig egy kiadónál fordított német nyelvről (ha nem is túl sok sikerrel) franciára, majd újságíróként dolgozott.

Élete utolsó éveiben egy kis faluban lakott (Choisel) a helyi régi plébánia épületében. Franciaország második legjelentősebb független kiadójánál, a Gallimard-nál az olvasási bizottság tagja.

Tournier ma már klasszikusnak számít, szerte a világban olvassák műveit. Regényes univerzuma, amelyet emberevő óriások, ogrék, androgének népesítenek be, és amelyet áthat a befelé fordulás témája, a realizmus és a fantasztikum között helyezkedik el. Az őt ért kritikák ellenére, az ő eredeti előadásában a történelem, a mítoszok és a vallások új színezetet kaptak, amely hasznos volt az 1970-es évek irodalma számára.

• Péntek vagy a Csendes-óceán végvidéke ("Vendredi ou les Limbes du Pacifique") (1967)
• A rémkirály (Le Roi des aulnes, 1970)
• Vendredi ou la Vie sauvage (1971)
• Les Météores (1975)
• Le Vent Paraclet (1977)
• A Vörös Törpe: Elbeszélések (Le Coq de la bruyère) (1978)
• Gáspár, Menyhért, Boldizsár (Gaspard, Melchior et Balthazar) (1980)
• A vámpír röpte: Műelemzés és műkritika a Trisztántól Grassig (Le Vol du vampire) (1981)
• Gilles et Jeanne (1983)
• La Goutte d'or (1986)
• Kispróza (Petites Proses) (1986)
• Le Medianoche amoureux (1989)
• La Couleuvrine (1994)
• Le Miroir des idées (1994)
• Eleázár avagy a forrás és a csipkebokor (Éléazar ou La Source et le Buisson) (1996)
• Célébrations (1999)
• Boldogság Németországban? (Le bonheur en Allemagne ?) (2004)
• Péntek, vagy a vad élet – Vendredi ou la vie sauvage (1985, Folio junior)

• Péntek vagy A Csendes-óceán végvidéke; ford. Szávai János; Magvető, Bp., 1981 (Világkönyvtár)
• A Rémkirály; ford., utószó Barta András; Európa, Bp., 1983
• Gáspár, Menyhért, Boldizsár; ford. Szabolcs Katalin; Magvető, Bp., 1989
• A Vörös Törpe. Elbeszélések; ford. Barta András; Európa, Bp., 1994 (Európa zsebkönyvek)
• Kispróza; ford. Szávai Dorottya; JAK–Jelenkor, Bp.–Pécs, 1995 (Műfordító füzetek)
• Eleázár avagy A forrás és a csipkebokor; ford. Bognár Róbert; Sík, Bp., 2000
• A vámpír röpte. Műelemzés és műkritika a Trisztántól Grassig; ford. N. Kiss Zsuzsa, szerk., jegyz. Gelléri Gábor; Napvilág, Bp., 2001 (Társtudomány)
• Boldogság Németországban?; ford. Jakabffy Imre, Jakabffy Éva; Háttér, Bp., 2007 (Háttér esszék)

• Wolfgang francia tanítómestere
• Életrajz franciául

• Francia irodalom