[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Merag

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Merag
Merag látképe a Meragi lyukkal.
Merag látképe a Meragi lyukkal.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségCres
Jogállásfalu
Irányítószám51557
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség22 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0 - 36 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 14° 26′ 35″44.976000°N 14.443000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 34″, k. h. 14° 26′ 35″44.976000°N 14.443000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Merag témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Merag (olaszul: Smergo) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Cres szigetének északkeleti részén, Cres városától 4 km-re északkeletre a sziget keleti partján fekszik. Kompjárat köti össze a Krk szigetén fekvő Valbiskával, a Krkről érkezők itt lépnek Cres szigetére.

Története

[szerkesztés]

A településről nyugatra a Szent Bertalan-dombon már a bronzkorban a liburnok erődített települése állt. Az erődítmény a római korban is fennmaradt, majd pásztorlakok álltak ezen a helyen. Később templom épült itt, melynek romjai ma is láthatók. A sziget többi részével együtt 1822-től osztrák uralom alatt állt, majd 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 22, 1910-ben 86 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben mindössze 9 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
22 22 51 42 64 86 0 0 106 84 50 2 0 0 3 9
A Jadrolinija komphajója a meragi kikötőben

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu mellett található a Meragi lyuk egy babérfákkal benőtt nagyméretű tektonikus eredetű üreg.
  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kis temploma a településtől nyugatra, közvetlenül a Meragi lyuk nyílása alatt található, mellette temető van.
  • Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt templomának[4] romjai a falutól nyugatra emelkedő 300 méteres magaslaton állnak. A lelőhely több rétegből áll, ahol az itteni település folytonosságát a bronzkortól és a vaskortól kezdve, a korai és késő ókori korszakokon keresztül lehet nyomon követni. Az őskori erődített település szabálytalan elliptikus alaprajzú, több különböző elrendezésű és irányú sánccal, száraz technika alkalmazásával rakott nagyobb kőtömbökkel. A települést a hellenizmus és az ókor időszakában is használták. Szent Bertalan kápolna egyhajós román stílusú kápolna, félköríves apszissal. Fennmaradt a templom egyik fala a boltív egy részével, amely későbbi gótikus csúcsíves boltozat része lett.
  • Egy 18. századi elhagyott pásztorlakásban található a Szent Vid-kápolna.[5] A kápolnát 1486-ban említik, de története során több átalakításon esett át. A nyugati homlokzati fal mellett egy melléképület található, amelyen fennmaradtak a régi konzolok és keskeny nyílások. A kápolna téglából épített dongaboltozattal rendelkezik, korszerűsítése során új tetőszerkezetet kapott. A félköríves szentély, mely egy régebbi, sokszögletű, nagyobb apszis alapjaira épült félkupolával boltozott. A belső térben megmaradt a rusztikus formájú kő keresztelőmedence és az stipese. Tekintettel a román kori apszis sokszögéletű alépítményére a kápolna kora a 6. századra tehető.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]