Megyer-Meyer Antal

Megyer-Meyer Antal
Született	1883. április 28. Budapest
Elhunyt	1948. július 8. (65 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	iparművész, pedagógus
Iskolái	Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde (–1906)
Sírhelye	Farkasréti temető (6/7-1-191)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Megyer-Meyer Antal (Budapest, 1883. április 28. – Budapest, 1948. július 8.)^[3] magyar iparművész, képzőművészeti főiskolai tanár.

Meyer Szervác és Rutska Mária fia. A Képzőművészeti Főiskolán szerzett oklevelet 1906-ban. Tanári működését a Székesfővárosi Iparrajziskolában kezdte, 1923-ban a Képzőművészeti Főiskola tanára lett, 1937-39 között rektora, 1939-41 között pedig prorektora volt.

Művészetpedagógiai munkássága mellett az alkalmazott grafika és az iparművészeti tervezés csaknem minden műfajában (bútor- és szőnyegtervezés, kovácsoltvas, ötvösség, díszítőfestészet stb.) kamatoztatta sokoldalúságát. Sajátos stílusát a modern vonalvezetés és a történeti stílusjegyek alkalmazásával alakította ki. Több évtizeden át foglalkozott sorozatgyártásra kerülő egyházi iparművészeti fölszerelési tárgyak, kegytárgyak tervezésével, melyeket az Oberbauer cég forgalmazott.

Művei rendszeresen szerepeltek egyházművészeti kiállításokon. Egyik legjelentősebb műve a 34. Eucharisztikus világkongresszus^[4] óriási monstranciája (1938).

Halálát szívkoszorúér-rögösödés, érelmeszesedés okozta. Felesége Kádár Lujza.

• 1934: a budafoki Péter-Pál kápolna kifestésének terve
• 1936: a Központi Papnevelő Intézet (KPI) kápolnájának ajtaja az ő rajzai alapján készült (12 apostol, ill. őskeresztény szimbólumok), freskója a kápolna hátsó falán (Papszentelés az őskeresztényeknél)
• 1941: az egri Angolkisasszonyok templomának falfestése^[5]
• 1941-1942: a mátraházai templom berendezése és kifestése

A Corvin-koszorú (1941) és több nemzetközi Grand Prix tulajdonosa.

Hagyatéka az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetébe került.^[6]

• Magyar katolikus lexikon
• Magyar életrajzi lexikon