Mezei futrinka
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Carabus granulatus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mezei futrinka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Mezei futrinka témájú médiaállományokat és Mezei futrinka témájú kategóriát. |
A mezei futrinka (Carabus granulatus) a rovarok (Insecta) osztályába a bogarak (Coleoptera) rendjébe és a futrinkafélék (Carabidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Magyarország egyik legelterjedettebb furtinkája.
Jellemzői
[szerkesztés]A zöldesen és bronzosan csillogó bogár szárnyfedőin hosszanti lefutású ép bordák, valamint láncszerűen tagolt kiemelkedések váltakoznak. Futólábai igen erőteljesek.
Életmódja
[szerkesztés]Élőhelyét elsősorban a vízparti ligeterdők (füzesek, nyárasok) képezik, de nedves réteken is előfordul. Ellentétben a legtöbb futrinkafajjal, a példányok egy része röpképes. A bogarak a legkülönbözőbb rovarokra vadásznak, közben a bokrokra is felmásznak. Főként éjszaka aktívak, napközben kövek alatt vagy az avarban húzódnak meg. A legtöbb futrinkafajhoz hasonlóan a fiatal bogarak telelnek át korhadó fatuskókban vagy moha alatt. Petéit a talaj felső rétegébe rakja, a lárvák nyáron kb. 8-10 hétig fejlődnek, ezalatt háromszor vedlenek. Ezt követően a földben bebábozódnak, a bábokból 2-3 héttel később bújnak ki a kész bogarak.
Források
[szerkesztés]- Állat- és növényhatározó természetjáróknak
- George C. McGavin: Rovarok és pókok
