[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Marianne Brandt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marianne Brandt
Született1893. október 1.[1][2][3][4][5]
Chemnitz
Elhunyt1983. június 18. (89 évesen)[1][6][2][3][4]
Kirchberg
Állampolgárságanémet[7][8]
Foglalkozása
  • szobrász
  • fotográfus
  • festőművész
  • egyetemi oktató
  • ipari formatervező
  • formatervező
  • művész
IskoláiBauhaus
A Wikimédia Commons tartalmaz Marianne Brandt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marianne Brandt (Chemnitz, 1893. október 1.Kirchberg, 1983. június 18.) fémtervező.

Életrajza

[szerkesztés]

Leánykori nevén Marianne Liebe, 1893-ban született Chemnitzben. 1911-1917 között a weimari Grossherzoglich-Sächsische Hochschule für Bildende Kunston tanult.

  • 1924 januárjától 1926 júliusáig volt a Bauhaus növendéke: Josef Albers és Moholy-Nagy László alapozó kurzusát látogatta. Tanult Paul Klee-nél és Kandinszkij-nál. Tanulmányokat folytatott a fémfeldolgozó műhelyben, majd tanulmányi szerződést kötött mint ezüstműves tanonc.
  • 1927 áprilisától a Bauhaus fémfeldolgozó műhelyének munkatársa, 1928 áprilisától 1929 szeptemberéig vezetőhelyettese.
  • 1929-ben Walter Gropius berlini építészeti irodájában dolgozott, bútorokat és berendezési tárgyakat készített, főként a karlsruhe-dammerstocki telep számára.
  • 1930-1933 között a gothai Ruppelwerk fémgyárban dolgozott.
  • 1933-ban munkanélküli lett, visszatért Chemnitzbe. Festészettel és szövéssel foglalkozott.
  • 1949-1951 között a drezdai Hochschule für Bildende Künste fa-, fém- és kerámiarészlegének docense.
  • 1951-1954 között a Mart Stam vezette berlin-weissenseei Hochschule für angewandte Kunst munkatársa, az Alkalmazott Művészeti Intézet ipari formatervezője és szakértője.
  • 1954-től Chemnitzben ismét szabadúszóként dolgozott.
  • 1983-bon halt meg a szászországi Kirchbergben

Jelentősége a Bauhaus programban

[szerkesztés]

Marianne Brandt a Bauhaus fémfeldolgozó műhelyének egyik legtehetségesebb munkatársa volt. Kiemelkedő korai darabok fűződnek a nevéhez, például kannák és ezüstkészletetek.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b KulturNav (angol, bokmål norvég, svéd, finn, dán és észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Nationalmuseum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 27.)
  8. Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)

Források

[szerkesztés]
  • Magdalena Droste: Bauhus 1919-1933 (Bauhaus Archiv) Taschen/Vince, 2003. ISBN 3-8228-2584-0
  • Magdalena Droste: Bauhaus 1919-1933. Reform und Avantgarde. Taschen, Köln, 2006. ISBN 3-8228-2222-1
  • Wend Fischer: Bau-Raum-Gerät (Der Kunst des 20. Jahrhunderts) R. Piper & Co. Verlag, München, 1957
  • M Wingler: Das Bauhaus 1962, Berlin
  • Esztétikai kislexikon. Főszerk. Szerdahelyi István, Zoltai Dénes. 2. bőv. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.