Make Mine Music
Make Mine Music | |
1946-os amerikai animációs film | |
Rendező | |
Producer | Walt Disney |
Vezető producer | Joe Grant |
Műfaj | musical |
Forgatókönyvíró |
|
Főszerepben |
|
Hang |
|
Narrátor |
|
Zene |
|
Gyártás | |
Gyártó | Walt Disney Productions |
Ország | USA |
Nyelv | angol |
Játékidő |
|
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | RKO Pictures |
Bemutató | 1946. augusztus 15. |
Kronológia | |
Előző | A három lovag |
Következő | Mickey egér, Donald kacsa és Goofy Csodaországban |
További információk | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Make Mine Music témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Make Mine Music 1946-ban bemutatott amerikai rajzfilm, amely a 8. Disney-film. A címe magyarul kb. Játssz nekem.[1] Spanyol verziója: Música Maestro címen készült, főként mexikói piacra. Az animációs játékfilm rendezői Jack Kinney, Clyde Geronimi, Hamilton Luske, Joshua Meador és Robert Cormack, a producere Walt Disney. A zenéjét Benny Goodman, Osvaldo Farrés, Ken Darby, Turner Layton, Charles Wolcott, Szergej Szergejevics Prokofjev, Allie Wrubel, Gaetano Donizetti és Gioachino Rossini szerezte. Műfaja: zenés film.
Amerikában 1946. augusztus 15-én mutatta be az RKO Radio Pictures.
Ez a nyolcadik egész estés animációs film a Walt Disney filmek listáján.[2] Sorrendben megelőzi a Bambi, de stílusa, műfaja a Fantasia közvetlen folytatása – igaz, ez már nem készült sztereo hanggal. A film sikerére alapozva az RKO Radio Pictures készített egy hasonló című filmet,[3] ezt azonban nem a Disney stúdió készítette.
A második világháború alatt a filmesek legtöbbjének be kellett vonulnia, így sok munkatársnak a Walt Disney stúdióból is. Ugyanakkor a kormányzat minél több háborús propaganda filmet kívánt. Ekkoriban terjedt el a többrészes filmek divatja (angolul: package film), amely több, neves szerző közreműködésével készült. Ebben az időszakban a Disney stúdió négy egész estés filmet volt képes készíteni. Ezek a Fantasia, a Saludos amigos, a Három lovag, és a Make Mine Music. A film részeit akkoriban segmentnek hívták, mai szóhasználattal ezeket klipeknek neveznénk. A film jellegzetes pasztell színekben készült, mert a Disney stúdió kerülni akarta a túl hivalkodó színek által okozott zavart[1]
Később a filmet nevezték 1946-ban a Cannes-i fesztiválon,[4] ahol díjat is nyert: Robert Cormack a legjobb animációs rendezésért és Walt Disney a fesztivál nagydíját nyerte el.[5]
A film fejezetei
[szerkesztés]Az angol szóhasználat szerint: segments. A film tíz ilyen részből áll. A főcím alatt azonos szavakkal kezdődő dalt hallunk:[6]
Make mine music and my heart sing. Make mine music and it's always spring
Játssz nekem, és dalol a szívem. Játssz nekem, és örökké tart a tavasz
The Martins and the Coys
[szerkesztés]„Martinék és a Coy család” (Coy nagyapó, Henry Coy és Grace Martin)
Címsor: King's Men sing ... a Rustic Ballad – The Martins and the Coys
Ezt a részt az akkoriban a rádióműsorokból igen népszerű King's Men énekegyüttes adta elő. A dal népmesei stílusban adja elő, hogy küzdött meg egymással fegyveresen a Hatfield és a McCoy család. A zene jellegzetes hillbilly. A két család közti perpatvar a polgárháború idejében dúlt különféle okokból, de leginkább Roseanna McCoynak a Hatfield családdal kapcsolatos szerelmi ügye miatt. A lövöldözős történetet nem találták megfelelőnek gyermekek számára; ezért később kivágták a videó változatból.
A történetben bosszú bosszút követ. A halottak a mennybe szállnak. De, mivel ott sem nyugodhatnak, hát két különböző felhőn tartják égi pihenőjüket. Még a mennykő is külön-külön csap le a földiekre. A happy end persze nem marad el: Henry és Grace összeházasodnak, és mindeni táncra perdül – igazi Disney módon[7]
Szerzők: Al Cameron és Ted Weems; Oliver Wallace feldolgozása.
Blue Bayou
[szerkesztés]Jelentése: Kék folyó. Így nevezik az Egyesült Államokban a síkvidéki, lassú folyású, kis esésű folyókat. Disney-re jellemző lírai filmrészlet. Két szín uralkodik: fehér madarak a kék folyó és a kék ég, mint háttér előtt.
Disney eredetileg Claude Debussy Clair de Lune (Holdfény) című zenekari művét szerette volna filmre vinni, s ez már a Fantázia készítésénél is felmerült. A Clair de Lune Paul Verlaine versének zenei megfogalmazása, a Suite Bergamasse harmadik tétele. Az Fantázia című filmben Leopold Stokowski vezénylésével zenekari változatban adták elő; a film azonban túl hosszúra nyúlt, ezért kihagyták belőle. Évtizedeken át elveszettnek hitték, de a század végén megtalálták az eredeti celluloid kópiát, és digitálisan felújították.[8] 1946-ban még megvolt a kópia, de a Disney stúdió úgy döntött, hogy a szimfonikus muzsika helyett populárisabb zenével hozzák forgalomba.[9] Így született meg a régebbi rajzfilm és a frissebb zene egyesítésvel az a változat, amely belekerült a Make Mine Music című filmbe a Ken Darby Singers (Ken Darby Chorus) által előadott Blue Bayou, Disney megfogalmazása szerint impresszionista Tone poem (hangköltemény).[10]
Szerzői: Bobby Worth és Ray Gilbert[11]
All the Cats Join In
[szerkesztés]All the cats join in caricature, Macskák karikatúrában.
A filmben lévő két Benny Goodman felvétel egyike, pontosabban: Benny Goodman and his Orchestra. A rajzoló ceruzája alatt táncot járnak a macskák. Ez a tánc aztán a negyvenes évek tinédzsereinek táncába megy át, meglepő hasonlatossággal a rock and rollhoz (ez az időszak volt a szvingkorszak csúcspontja).
Ének: Pied Pipers
Szerzők: Alec Wilder, Ray Gilbert és Eddie Sauter
Without You
[szerkesztés]I'm so lonely and blue When I'm without you
Oly magányos és szomorú vagyok így nélküled
G. Dénes György szövegével:
Csupa könny a szobám, ha nem vagy nálam...
A dalban szereplő személy szerelméhez énekel: Jöjj le a mennyből, és térj vissza hozzám. Énekli: Andy Russell.[12]
Szerzők: Osvaldo Farrés és Ray Gilbert
Casey at the Bat
[szerkesztés]Casey az 1880-as évek legendás, és kissé agresszív baseball-játékosa volt. Sok történet, és Thayer verse őrzi a nevét.[13][14]
A filmrészlet a következőket személyesíti meg: Casey, Cooney, Barrows, Jimmy Flynn, Blake, a direktor, a bíró, a dobó játékos. A jelenetet önállóan is kiadták 1954-ben: Casey bats again.
Szöveg: Ernest Lawrence Thayer humoros költeménye. Mesélő: Jerry Colonna, zene: Ken Darby. Érdekesség olvasható erről a részről az IMDB szerveren[15] Ennek értelmében a muzsikusok: tuba: Ward Kimball, harsona: Ollie Johnston, Dob: Frank Thomas, trombita: Marc Davis, fuvola: Walt Disney, triangulum: ismeretlen, valószínűleg Fred Moore.
Two Silhouettes
[szerkesztés]Két árnyék árnyjátéka
Ez a rész két valóságos, és különlegesen népszerű balett-táncos kettősén alapul: David Lichine (Давид Лишин)[16][17] és Tatjána Rjabusinszkaja (Татьяна Михайловна Рябушинская),[18] mindketten a párizsi orosz emigráció tagjai voltak (lásd: Szergej Pavlovics Gyagilev, Vaclav Nyizsinszkij). A filmen nem személyesen, hanem csak árnyékukkal szerepelnek. Táncukat mozgó hátterek és látványos képek kísérik.[19] A két monte-carlói táncosról készült mozgófilmet a mélységes titoktartás alatt, Disney által szabadalmaztatott eljárással, a Rotoscope-pal másolták át a rajzolók a lemezre.[20] Ez az eljárás azelőtt kissé darabossá tette az animációt. Ezért is döntöttek a táncosok rajza helyett a sziluettek megjelenítése mellett.
Dinah Shore énekli a háttérzenét.[21]
Zene: Charles Wolcott, szöveg: Ray Gilbert és Al Sack
Péter és a farkas
[szerkesztés]A Make Mine Music ezen része az azonos című, eredetileg tizenöt perces rövidfilm nyomán készült[22] Prokofjev: Péter és a farkas 1936-os művének dramatizált változata.
A történet szerint egy orosz kisfiú, Péter, nagyapja intelmei ellenére vadászni megy az erdőbe. Barátai, az állatok kísérik: Szása, a kismadár; Szonja, a kacsa és Iván, a macska. A rajzfilm karikaturisztikusan mutatja be a kis vadászt: dugós puskával megy vadászni.
Szerepek:
a kismadár | fuvola |
a kacsa | oboa |
a macska | klarinét |
a nagyapó | fagott |
a vadászok | üstdob |
Zene: Szergej Szergejevics Prokofjev. Mesélő: Sterling Holloway
Érdekesség: ennek a résznek a címe cirill betűkkel jelenik meg: Петя и волк
After You've Gone
[szerkesztés]Ha elmentél
Ebben a részben Benny Goodman kvartettje muzsikál, a képen a megszemélyesített hangszerek játékát látjuk.
A muzsikusok: Cozy Cole, Sid Weiss, Teddy Wilson és Benny Goodman[23][24]
Zene: Turner Layton, szöveg: Henry Creamer
Johnny Fedora and Alice Blue Bonnet
[szerkesztés]A címben kitalált nevek szerepelnek. A Fedora a negyvenes években divatos kalapforma volt, Bluebonnet a Texasban élő csillagfürt neve, illetve ennek színéről elnevezett puha anyagból készült női fejfedő.[25]
A címben szereplőket két kalap személyesíti meg. Egy üzlet kirakatában egy férfikalap (Johnny) és egy női kalap (Alice) nézi egymást vágyakozva. Alice-t eladják. Johnny elindul, hogy megtalálja őt, ezalatt mindketten rengeteg kalandon mennek keresztül. A történet csattanója: mindkét kalap egy-egy ló fején végzi.[26] Ezt a részt önállóan is bemutatták 1954. május 21-én.[27]
Az előadók: az Andrews Sísters.
Zene Allie Wrubel, szöveg: Wrubel és Ray Gilbert.
Willie The Operatic Whale
[szerkesztés]Willie, a cet, aki a Metropolitanban szeretett volna énekelni – Opera Pathetique
A történet megszemélyesítve mutatja be a következőket: Tetti Tatti impresszárió, Isolde és Whitey
A címszereplő egy ámbráscet, aki csodálatosan énekel, és minden vágya, hogy felléphessen az operaházban. Tetti-Tatti meg akarja szerezni színháza számára, és saját maga áll a szigonyágyú mögé, hogy elfoghassa ezt a csodálatos élőlényt. A matrózok azonban nem engedik, mert hallani akarják a cet gyönyörű énekét. Willie végül eljut a Metropolitanba, ahol bemutathatja adottságait, például egymaga énekli el a három férfihangot, a Gaetano Donizetti Lammermoori Lucia című darabjának szextettjét. Tetti-Tatti felkiált: ez a cet három énekest is lenyelt! Rövidesen halljuk Gioachino Rossini A sevillai borbély és Friedrich von Flotow Martha (sőt, Bajazzók, Trisztán és Izolda, Mefistofele) egy-egy részletét, mindet a cethal előadásában. Emellett még egy néger spirituálé is elhangzik: Shortnin' Bread:
Mammy's little baby loves short'nin', short'nin',
Mammy's little baby loves short'nin' bread
Anyuka kisbabája szereti a zsíros kenyeret
A szigonyágyú végül célba talál, Willie a mennyországba kerül, ő természetesen ott is énekel. És ott is megjelenik a felirat:
A jelenet érdekessége, hogy Nelson Eddy szopránt, tenort, baritont és basszust is énekel, sőt: triót is énekel önmagával.[23][28]
Szereplők
[szerkesztés]Színész | Szereplő |
---|---|
Benny Goodman | hangszeres muzsikus (All the Cats Join In és After You've Gone) |
David Lichine (Dávid Lisin) | táncos (Two Silhouettes) |
Tatjána Rjabusinszkaja | tánc (Two Silhouettes) |
Hang | Firkaszereplő |
Nelson Eddy | mesélő; ének (The Whale Who Wanted to Sing at the Met) |
Dinah Shore | ének (Two Silhouettes) |
The Andrews Sisters | énekesek (Johnny Fedora and Alice Bluebonnet) |
Jerry Colonna | mesélő (Casey At the Bat) |
Sterling Holloway | mesélő (Peter and the Wolf) |
Andy Russell | ének (Without You) |
The Pied Pipers | énekesek (All the cats join in) |
The King's Men | énekesek (The Martins and the Coys) |
The Ken Darby Chorus | énekesek (Blue Bayou) |
Video forgalmazás
[szerkesztés]A Make Mine Music először lézerlemezen és VHS kazettán került forgalomba 1985. október 21-én Japánban, majd DVD lemezen 2000. június 6-án, mint Walt Disney Gold Classic Collection. A The Martins and the Coys című részből a pisztolypárbajt kivágták, mint a gyermekekre káros tartalmat. Két része már előzőleg, önállóan is forgalomba került 1980 és 1990 között: Willie the Operatic Whale és a Péter és a farkas.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Schickel, Richard. Walt Disney története. Budapest: Gondolat Kiadó, 309. o. [1968] A fordító a film címét így adta meg: Muzsikálj nekem
- ↑ 1946 Make Mine Music. home.tiscali.nl, 2008. [2014. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ Make Mine Laughs (1949) - IMDb. imdb.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 3.)
- ↑ Festival de Cannes: Make Mine Music. festival-cannes.com. [2012. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
- ↑ Make Mine Music (1946) - Awards. imdb.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Make mine music laulun sanat. jusmir.com, 2007. [2009. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
- ↑ The Martins and the Coys Lyrics from Disney's Make Mine Music. disneyclips.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Cartoonz for U.: Blue Bayou vs. Claire de Lune. cartoonzforu.blogspot.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
- ↑ Fantasia (1940). filmsite.org, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 5.) „Bayou”
- ↑ Make Mine Music: Information from Answers.com. answers.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. február 27.)
- ↑ Reid, John Howard. Science Fiction & Fantasy Cinema. Classic films of horror, Sci-fi & The supernatural (2007). ISBN 978-1-4303-0113-4
- ↑ Without You Lyrics from Disney's Make Mine Music. disneyclips.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. február 26.) „Osvaldo Farrés and Ray Gilbert”
- ↑ Shepard, Aaron: Casey at the Bat (Ernest Lawrence Thayer). aaronshep.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
- ↑ Casey at the Bat. joslinhall.com, 2007. (Hozzáférés: 2012. március 1.) Thayer fényképével
- ↑ Casey at the Bat (1946) - Trivia. imdb.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 1.)
- ↑ Kathrine Sorley Walker, "Lichine, David," in International Dictionary of Ballet, edited by Martha Bremser (Detroit: St. James Press, 1993), vol. 2, pp. 852–53. Kronológiával.
- ↑ Anne Robinson, "The Work of the Dancer and Choreographer David Lichine (1910–1972): A Chronology of the Ballets with a Brief Critical Introduction," Journal of the Society for Dance Research (Edinburgh), vol. 19, no. 2 (Winter 2001), pp. 7-51. A név az eredeti Lichtenstein becézése
- ↑ Vicente García-Márques, "Riabouchinska, Tatiana," in International Dictionary of Ballet, edited by Martha Bremser (Detroit: St. James Press, 1990), vol. 2, pp. 1197–99. Részletes kronológiával a táncosnő szerepeiről.
- ↑ The Singing Critic: Disney Animation #8 – Make Mine Music (1946). thesingingcritic.blogspot.com, 2012 [last update]. [2012. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
- ↑ What is rotoscoping? - Definition from Whatis.com. searchcio-midmarket.techtarget.com, 2012. [2014. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 4.) A rajzfilm technikában celluloid lemezeket fektetnek egymásra. A Rotoscope eljárásnál köztük van maga a fénykép is. Ezek tartalmazzák a szereplőket és a hátteret, majd egymásra fektetve egyszerre fényképezik rá a filmre
- ↑ Two Silhouettes Lyrics from Disney's Make Mine Music. disneyclips.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Péter és a farkas (1946). imdb.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ a b Make Mine Music (1943). jeanetteandnelson.net, 2009. [2007. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 29.)
- ↑ Jazz Standards Songs and Instrumentals (After You've Gone). jazzstandards.com, 2012. (Hozzáférés: 2012. március 2.)
- ↑ Blue Bonnet, mint fejkendő
- ↑ Johnny Fedora and Alice Blue Bonnet, Lyrics from Disney's Make Mine Music. disneyclips.com, 2011. (Hozzáférés: 2012. február 26.)
- ↑ Johnny Fedora and Alice Blue Bonnet (francia nyelven). (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Családneve: Eddy, keresztneve: Nelson
Források
[szerkesztés]- Make Mine Music az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Make Mine Music a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Make Mine Music a Box Office Mojón (angolul)
- Make Mine Music a Metacritic oldalon (angolul)
- Make mine music Archiválva 2018. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben a TV Tropes oldalon (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Make Mine Music a tematikus Disney wikiben (angolul)