Magas-Tauern

Magas-Tauern (Hohe Tauern)
A Großglockner déli oldala
Magasság	3798 m
Hely	Ausztria  Olaszország
Hegység	Alpok
Legmagasabb pont	Großglockner (3798 m)
Típus	gyűrt hegység
Terület	1836 km2
Hosszúság	120 km
Szélesség	50 km
Kor	paleozoikumi
Elhelyezkedése
Magas-Tauern Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 10′, k. h. 12° 30′47.16666667, 12.547.166667°N 12.500000°EKoordináták: é. sz. 47° 10′, k. h. 12° 30′47.16666667, 12.547.166667°N 12.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Magas-Tauern témájú médiaállományokat.

A Magas-Tauern (németül Hohe Tauern) egy hegyvonulat a Keleti-Alpokban. Hozzá tartoznak a hegység Brenner-hágótól keletre eső legnagyobb csúcsai, köztük Ausztria legmagasabb hegycsúcsa, a 3798 méteres Großglockner. A hegység főleg Ausztria Salzburg, Karintia és Tirol tartományaira esik, de délnyugaton átnyúlik az olaszországi Dél-Tirolba is.

A Magas-Tauernt északon a Salzach folyó határolja el a Kitzbüheli-Alpoktól, keleten a Mura völgye az Alacsony-Tauerntől, délen a Dráva a Déli-Mészkőalpoktól, nyugaton pedig a Birnlücke-hágó a Zillertali-Alpoktól.

A hegyvonulat fontosabb csoportjai (az Alpok fő láncán nyugatról keletre haladva):

• Venediger-csoport (Großvenediger, 3666 m)
• Granatspitze-csoport (Großer Muntanitz, 3232 m)
• Glockner-csoport (Großglockner, 3798 m)
• Goldberg-csoport (Hoher Sonnblick, 3106 m)
• Ankogel-csoport (Hochalmspitze, 3360 m); ide tartozik a Hafner és Reißeck-csoport

A fő lánctól délre helyezkednek el az alábbi csoportok:

• Rieserferner-csoport (Hochgall, 3436 m)
• Villgrateni-hegység (Weiße Spitze, 2962 m)
• Schober-csoport (Petzeck, 3283 m; Hochschober, 3240 m)
• Kreuzeck-csoport (Mölltaler Polinik, 2784 m)

A Magas-Tauern Nemzeti Park a hegység területének nagy részére (és három osztrák tartományra) kiterjed. 1834 km²-ével messze a legnagyobb az ország hét nemzeti parkja közül és egyúttal az egész Alpokban a legnagyobb természetvédelmi terület.^[1] Magashegyi központi zónájában - itt találhatóak a Großglockner és a Großvenediger masszívumai - mindenféle mezőgazdasági tevékenység meg van tiltva, míg a peremzónában az alpesi legeltetés és az erdészet megengedett. Öt különleges zónájában mindenféle zavarás tilos.

Az IUCN szerint II-es kategóriájú (látogatható nemzeti park) védett területen számos gleccser (köztük a Pasterze-gleccser), gleccservölgy, hordalékkúp található, valamint kiterjedt alpesi tundrazóna és erdők is. Itt van Ausztria legmagasabb vízesése, a 380 méteres Krimmli vízesés. A növényzet közül kiemelendő az erdős zóna határán növő havasi cirbolya, a rhododendronokhoz tartozó rozsdás havasszépe vagy az endemikus Rudolf-kőtörőfű (Saxifraga rudolphiana). Az állatvilág jellemző képviselői a zerge, a kőszáli kecske, a gímszarvas vagy fakó keselyű és szirti sas. A korábban kipusztult szakállas saskeselyűt és havasi mormotát sikeresen visszatelepítették.

A park létrehozását kimondó nyilatkozatot 1971-ben írták alá Heiligenblutban, de a tényleges védelmi intézkedések meghozatala csak 1981-ben indult meg Karintiában. Salzburg két évvel később, Tirol 1992-ben követte a példáját.

A Magas-Tauern három jelentős alagút fúrja át:

• az 1906-ban átadott Tauern vasúti alagút Bad Gastein és Mallnitz között (8,3 km)
• a Katschberg-alagút az A10 autópályán
• a Felbertauern-alagút a B108 főúton Mittersill és Matrei in Osttirol között

A legismertebb út az 1935-ben átadott, látványos Großglockner magashegyi autóút (Großglockner-Hochalpenstraße), amely 2505 méter magasan alagúton halad át a Hochtor-hágó alatt. Innen keletre a Katschberg-hágón, az alagúttal párhuzamosan a B99 út (Katschberg Straße) Sankt Michaelt és Rennweget köti össze. A Sankt Jakob in Defereggent és Rasen-Antholzot összekötő út a Staller-nyeregben 2052 m magasra hatol.

• Ez a szócikk részben vagy egészben a High Tauern című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.