[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Mosoni-Duna

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mosoni-Duna
A Mosoni Duna Mosonmagyaróvárnál, 2013
A Mosoni Duna Mosonmagyaróvárnál, 2013
Közigazgatás
Országok Szlovákia,  Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz121,5 km
ForrásDuna
é. sz. 48° 01′ 29″, k. h. 17° 12′ 59″48.024817°N 17.216302°E
TorkolatDuna
é. sz. 47° 44′ 22″, k. h. 17° 47′ 31″47.739444°N 17.791944°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosoni-Duna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Mosoni-Duna a Duna folyam jobbparti fattyúága. A szlovákiai Oroszvár (szlovákul Rusovce) és Dunacsún (Čunovo) között ágazik ki a Dunából. Végig kanyarog a Szigetköz déli oldalán és 125 km megtétele után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Magyarországi szakasza 121,5 km. Győrnél ömlik bele a Rábca és a Rába.

A Mosoni-Duna Győr legjelentősebb folyója. A középkorban a vár védelmében volt szerepe, ma a városrészeket választja el egymástól.

Története

[szerkesztés]

A Kisalföld egész területén hárommillió évvel ezelőtt még a Pannon-tenger hullámzott. A nyugatról ebbe torkollt folyók hordalékának köszönhetően a terület félsós deltavidékké alakult, majd végleg szárazulattá vált. A pliocén kor végére az Ős-Duna Kárpát-medencébe való betörési pontja megváltozott folyásiránya, a korábbi déliről kelet felé fordult, így kialakult a mai vízrendszer ősi formája.

A Mosoni-Duna vízrendszere a Lajta folyó, a Lajta bal parti csatorna és a Lajta jobb parti csatorna dombvidéki vízgyűjtőjét, valamint a Rábca vízgyűjtőjét foglalja magába. A Lajta magyarországi vízgyűjtő területe 71,2 km². Ezen területen a folyó alsó-szakasz jellegű, kis esésű. A Lajta-menti területek talaja erősen vízvezető, általában vékony fedőréteggel, ezért árvízkor nagy mennyiségű fakadóvíz keletkezik. A Rábca teljes vízgyűjtő területe 4 886 km². A Fertő tó és a Répce árapasztó hatása miatt a redukált vízgyűjtő terület a Hanság-főcsatorna torkolatáig 2 000 km². A csatorna belvizeken kívül külvizeket is befogad. Befogadója a Mosoni-Duna. A vízfolyás része az Ikva-Hanság-Rábca levezetőrendszernek. Felső szakasza a belvizek levezetésén kívül öntözésre szolgál a Nyirkai, a Királytói és a Kisrábatoroki duzzasztók segítségével.

A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak a medrében, ezért tekintélyes nagyságú meder alakult ki, mely nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 méter, mélysége 3-4 méter. Szabályozás előtti vizei gyakran pusztítottak Győr környékén. Ezért a Mosoni-Duna alsó szakaszán a győri oldalon Vénektől Mecsérig, a szigetközi oldalon a torkolattól Dunaszentpálig árvízvédelmi töltéseket építettek. A szabályozáshoz tartozó munka volt az Iparcsatorna megépítése is.

1980-1984 között Győr felett elvégezték a „püspökerdei átmetszést”, amely a Szúnyog-sziget keleti végétől indulva, délkeleti irányban nyílegyenesen vezet a Rábca torkolatához. Az „új” meder hossza 2200 méter, ami 4250 méter hosszú szakaszt rövidített le. A töltések magassága 115,9 méter. A fenékszélessége 75 méter, a tetőszélessége 120 méter. A töltések tengelytávolsága 250 méter. Az új folyószakasz 2,5-3 méter mély. Az új egyenes szakasz vize lassú folyású, így remek csónakpályává alakítható. Akár nemzetközi versenyek is megrendezésére alkalmas.[1]

Itt a régi medret az új kiágazásánál és a torkolatánál egy-egy zsilippel lezárták. Itt egy igen lassú folyású mesterséges morotva alakult ki, amely fürdésre kitűnően alkalmas, és a győriek Aranypartnak nevezik.

Az éles külpolitikai csatározásokkal kísért, valamint a zöldmozgalmi szervezetek részéről számos jogos kritikával kifogásolt Bős–nagymarosi vízlépcső építése során a Duna elterelése 1992. október 24-én történt meg: a csehszlovák építők Dunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban, a régi meder elzárásával a szlovák területen épült üzemvízcsatornába terelték a Duna vizét. A lépés folyományaként az eredeti főágban bekövetkezett jelentős vízhozam-csökkenés okozta kiszáradás, feliszapolódás és talajvízszint-csökkenés felborította a Szigetköz ökológiai és hidrobiológiai egyensúlyát.[2][3]

Az ezt követő évtizedben a Mosoni-Dunaágon számos vízügyi beavatkozás (például fenékküszöbök és zsilipek építése) elvégzését tette szükségessé. 2017-2022 között a Szigetköz vízgazdálkodási problémáinak (azaz a korábbi medersüllyedés, majd pedig a szlovák erőmű miatt tartósan lecsökkent vízhozam és vízszint) tartós megoldása érdekében a Gönyűi kikötővel szemben, a véneki torkolatnál elhelyezkedő Tordai-szigeten kétnyílású vízszintszabályozó műtárgy, zsilip és hallépcső épült.[4][5][6][7]

A Mosoni-Duna partján lévő települések

[szerkesztés]

Dunakiliti - Feketeerdő – Mosonmagyaróvár[8] – Halászi – Máriakálnok – Kimle – Darnózseli – Hédervár – Dunaszentpál – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr[8] – Vének

Dunacsún (Cunovo) – Rajka – Bezenye – Mosonmagyaróvár[8] – Kimle - Mecsér – Kunsziget – Győr.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Kozma Endre - A Püspökerdő átvágása, 1980-1984 (regigyor.hu, 2017-10.29.)
  2. ↑ Riport a Magyar Televízió A Hét című műsorában 1993.10.22-én - [ VHS leletek ] Hírműsorok annó Youtube csatorna, 2021.09.23.
  3. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Előszó a Duna eltereléséhez (Dunai Szigetek blog, 2023.01.05.)
  4. ↑ Mosoni-Duna torkolati szakaszának vízszint rehabilitációja projekt - Országos Vízügyi Főigazgatóság honlapja, 2016
  5. ↑ A Szigetköz csúcsán, pangea.blog.hu, 2017. szeptember 13.
  6. ↑ Szávoszt-Vass Dániel - Kettészelt Torda-sziget (Dunai Szigetek blog, 2023.07.31.)
  7. ↑ Egy torkolati műtárgy is lehet izgalmas, ezt példázza a Duna szigetközi vízszintszabályozója. Octogon.hu. (Hozzáférés: 2024. május 22.)
  8. ↑ a b c d Több település a Mosoni-Dunának mindkét partján van. Így kétszer lettek feltüntetve.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mosoni-Duna&oldid=27568489”