[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Monyhád

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monyhád (Chmiňany)
A község látképe
A község látképe
Monyhád zászlaja
Monyhád zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1332
PolgármesterCyril Miškuf
Irányítószám082 33
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség1003 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság379 m
Terület7,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″49.000833°N 21.067778°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 03″, k. h. 21° 04′ 04″49.000833°N 21.067778°E
Monyhád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monyhád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Monyhád (szlovákul: Chmiňany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

A templom

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 12 km-re nyugatra, a Nagy-Szinye-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

Területe már a kőkorszakban lakott volt, a bükki kultúra települése állt itt.

1332-ben „Mocnahac” néven már mint malommal rendelkező egyházas helyet említik először. 1349-ben „Mohnya”, 1361-ben „Mochnya” alakban említik. A 14. század végén árvíz pusztította el. 1427-ben a Perényi családé, majd az eperjesi jezsuitáké. A 17. századtól Eperjes város faluja, majd a Bertóty és a Frics családoké. 1789-ben 40 házában 275 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Mochnya Huingani, tót falu, Sáros vmegyében, Sz. Kereszt fil. 169 kath., 69 evang., 17 zsidó lak. 20 jobbágytelek. Uradalmi birtok: 164 h. szántóföld: 20 h. rét; 450 h. erdő. F. u. az alapitványi kincstár.[2]

1828-ban 33 háza és 253 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mochnya, Huniniani. Tót falu Sáros Várm. határja jó, réttyei kétszer kaszálhatók, legelője alkalmatos, fája elég van piatza sints meszsze.[3]

A 18. század végén 275, 1869-ben 430 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, vászonszövéssel, fakereskedelemmel foglalkoztak. 1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 372, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.

2001-ben 735 lakosából 661 szlovák és 68 cigány volt.

2011-ben 867 lakosából 783 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú, a 17. században reneszánsz stílusban építették át.

További információk

[szerkesztés]
Utcarészlet

Jegyzetek

[szerkesztés]