Luxemburg grófja (operett)

Ez a szócikk az operettről szól. Hasonló címmel lásd még: Luxemburg grófja (egyértelműsítő lap).

Luxemburg grófja (Der Graf von Luxemburg)
operett
Az operett szövegének és kottájának első kiadása
Eredeti nyelv	német
Zene	Lehár Ferenc
Librettó	Robert Bodanzky Alfred Maria Willner
Felvonások száma	3 felvonás
Főbb bemutatók	1909 – Theater an der Wien 1910 – Király Színház
A Wikimédia Commons tartalmaz Luxemburg grófja témájú médiaállományokat.

A Luxemburg grófja (németül Der Graf von Luxemburg) Lehár Ferenc háromfelvonásos operettje. Szövegkönyvét Robert Bodanzky és Alfred Maria Willner írták. Az operett ősbemutatójára 1909. november 12-én került sor a bécsi Theater an der Wienben. Budapesten először 1910. január 14-én mutatták be a Király Színházban.

1908-ban egyszerre két librettót kapott az Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szerzőpárostól: a Luxemburg grófját melyet a Theater an der Wiennek, és a Cigányszerelem című darabot, melyet a Carl-Theaternek szántak. A zeneszerzőnek jobban ínyére volt a második darab, ezért azt még a szerződési határidő lejárta előtt leszállította. Ez aggodalomra adott okot a Theater and der Wien vezetősége körében, mivel úgy gondolták a zeneszerző képtelen lesz a számukra beígért darabot határidőre befejezni, amelyre nagyon alapoztak, hiszen a következő színházi évad egyik fő műsorszáma lett volna. Lehárt kártérítéssel is megfenyegették, de a zeneszerző még a szerződésben foglalt határidő előtt átadta Emil Steiningernek a kész kottákat. A mű címe eredetileg Luxenburg grófja volt, mert nem akarták, hogy a hasonló nevű nagyhercegségre emlékeztessen, de miután a közönség amúgy is Luxemburgot mondott, Lehár is beleegyezett a betűcserébe. A premierre 1909. november 12-én került sor és nem várt sikert aratott, hiszen Lehár, saját bevallása szerint, minden különösebb műgond nélkül néhány Bad Ischlben töltött hét alatt összecsapta. A kritika is kedvezően fogadta a művet, de megjegyezték, hogy Lehár korábbi műveinek kamataiból él, azaz nem vitt be forradalmi, újító megoldásokat az operettbe. A viták most már nem csupán az új mű körül zajlottak, hanem napirendre került a Lehár-operett fölötti vita. Nem véletlenül szólt az egyik kritikus az erotikus-operett vonzerejéről és izgatóerejéről, akarva-akaratlanul megteremtve azt a műfaji meghatározást, mely ráillik a Lehár-operettek többségére.

Bazil Bazilovics herceg szerelmes Angèle Didierbe, az Opera ünnepelt énekesnőjébe. Feleségül is venné, ámde a társadalmi törvényekre is tekintettel kell lennie – nem házasodhat rangján alul. Ezért egy arisztokratát keres, aki hajlandó Angèle-lel rövid ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majdan előre megállapodott válásuk után ő kössön házasságot a színház csillagával. E célra kiválóan alkalmas René, Luxemburg grófja, aki félmillióért vállalkozik arra, hogy Angèle-t látatlanban feleségül vegye. Bazil feltétele, hogy René nem láthatja a menyasszonyt. René belemegy az alkuba. A szertartás Bazil herceg jelenlétében játszódik le, a feleket spanyolfal választja el. René Angèle-nek csak az egyik kezét látja, ujjára karikagyűrűt húz, majd ünnepélyesen kezet csókol.

A második felvonás három hónappal később játszódik, Angèle palotájában. Az egymást nem ismerő házasfelek már válófélben vannak, és a véletlen sors hozza össze őket. René megtudja, hogy Angèle-t vette el. Szemére veti, hogy látszatházasságot kötött, hogy mint grófnő elváljon és a herceghez mehessen nőül. Távozni akar, azonban Angèle nem engedi, hiszen hivatalosan még egy napig a férje.

A párizsi Grand Hotel előcsarnokában René megismerkedik Kokozov grófnővel, aki Bazil régi szerelme, és kideríti, hogy már jegyesek. A grófnő egy paraván mögé bújik. René, amikor Bazil befut, a paraván felé mutat, hogy ott találja áhított Angèle-jét. Bazil azonban Kokozov grófnőt találja ott. Rémülten látja a cserét, de még mielőtt menekülni próbálna a grófnő zsákmányának tekinti a tanácstalan herceget és elvonszolja, ezáltal szabad utat engedve René és Angèle számára, akik most már véglegesen egymáséi lehetnek.

• Gimbelem, gombolom
• Gyerünk, tubicám
• Polkatáncos
• Szívem szeret

• Gál György Sándor: Az operettek könyve, Zeneműkiadó, Budapest, 1959