[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Liz Cheney

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Liz Cheney
2017-ben
2017-ben
A Január 6. Bizottság alelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2021. szeptember 2.
ElődÚj pozíció
A Képviselőházi Republikánus Konferencia elnöke
Hivatali idő
2019. január 3. – 2021. május 12.
HelyettesMark Walker
Mike Johnson
Képviselőházi vezetőKevin McCarthy
ElődCathy McMorris Rodgers
UtódElise Stefanik
Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának tagja Wyomingból
Hivatali idő
2017. január 3. – 2023. január 3.
ElődCynthia Lummis
Születési névElizabeth Lynne Cheney
Született1966. július 28. (58 éves)
Amerikai Egyesült Államok Madison, Wisconsin
PártRepublikánus
SzüleiDick Cheney
Lynne Cheney
HázastársaPhilip Perry (1993–)
Gyermekei5
Foglalkozás
  • jogász
  • politikus
  • cégvezető
  • politikai kommentátor
  • political staffer
  • jogász
IskoláiColoradói Egyetem (BA)
Chicagói Egyetem (JD)
VallásEgyesült Metodista Egyház
Díjak
  • Time 100 (2021)
  • Profile in Courage Award (2022)
A Wikimédia Commons tartalmaz Liz Cheney témájú médiaállományokat.

Elizabeth Lynne Cheney[1] (/ˈtʃeɪni/ CHAY-nee; Madison, Wisconsin, 1966. július 28. –)[2] amerikai jogász és politikus, 2017 óta Wyoming egyetlen képviselőházi választókerületének képviselője, mandátuma 2023 januárjában jár le. 2019 és 2021 között a párt harmadik legmagasabb rangú képviselője volt, mikor a Republikánus Konferencia elnökének posztját töltötte be.

Liz, Dick Cheney amerikai alelnök és feleségének Lynne Cheney legidősebb lánya. George W. Bush elnökségének idején több pozíciót is betöltött a Külügyminisztériumban, például a Közel-keleti ügyek helyettes minisztereként. Támogatta az Iráni kormányváltást és 2009-ben létrehozta a Keep America Safe nonprofit szervezetet, ami a nemzetbiztonságra koncentrált és népszerűsítette a Bush–Cheney-kormány politikai nézeteit. 2014-ben jelölt volt államának szenátusi székére a hivatalban lévő Mike Enzi ellen, mielőtt visszalépett volna. A Képviselőházban ugyanazt a pozíciót töltötte be, mint apja 1979 és 1989 között.[3]

A Bush–Cheney-éra konzervatív ideológiai vezetőjének[4] és a republikánus rendszer képviselőjének tekintették.[5] Cheney neokonzervatív, politikájának legfontosabb pontjai a nemzetbiztonság, az amerikai hadsereg és cégek támogatása,[6] erőszakos külpolitikai nézetei, illetve pénzügyi és társadalmi konzervativizmus.[7] A Republikánus Párt neokonzervatív részének legfontosabb vezető alakja,[6] kulcsszerepet játszott Donald Trump elnöksége alatt az ország külpolitikájában.[8][9][10][11]

Cheney támogatta Donald Trump második felelősségrevonását, az Egyesült Államok Capitoliumának 2021-es ostromát követően.[12] Az esettel kapcsolatos véleménye és a leadott szavazata miatt a Republikánus Konferencia megpróbálta eltávolítani vezetőségéből 2021 februárjában. Ez sikertelen volt és Cheney május közepéig a szervezet elnöke maradt, mikor a képviselőházi republikánusok második próbálkozása sikeres lett. Ezt Kevin McCarthy, a Képviselőház kisebbségi vezetője is támogatta.[13][14][15] Miután többször is megütközött a republikánus vezetőséggel, 58 ezer dollárt költött saját biztonsági csapatára.[16] 2021 júliusában Nancy Pelosi házelnök kinevezte a Capitolium-ostrommal kapcsolatos meghallgatásokat tartó bizottság egyik tagjának, majd két hónappal később alelnökének.

2022. augusztus 16-án Cheney elveszette a republikánus előválasztást Wyoming államban a Trump által támogatott Harriet Hageman ellen. 2023. január 3-án jár le mandátuma a képviselőházban. Kijelentette, hogy „a vezetője, az egyik vezetője leszek a harcnak, hogy visszaállítsuk pártunkat”[17] és, hogy lehet indulni fog az elnöki posztért.[18]

A külügyminisztériumban

[szerkesztés]

Közel-keleti ügyek helyettes minisztere

[szerkesztés]

2002-ben kinevezték a Közel-keleti ügyek helyettes miniszterének,[19][20] aminek a célja a gazdasági befektetések népszerűsítése volt a régióban. Kinevezésekor a hírekben gyakran azt lehetett hallani, hogy külön neki hozták létre a pozíciót,[21] Richard Boucher szóvivő kijelentette, hogy a politikust Colin Powell külügyminiszter ajánlotta.[22][23] A The Sunday Times szerint a kinevezés tökéletes bizonyíték volt arra, hogy az Egyesült Államok komolyan veszi a reformot, illetve az oktatási programokat a régióban.[24] A kinevezést követően tisztán lehetett látni az ellentéteket az alelnök irodája és a külügyminisztérium által támogatott irányelvek között. A program 2002-ben 29 millió, 2003-ban pedig 129 millió dollárt költött. Több esetben nem voltak hajlandók kiadni a szervezetek nevét, amikbe befektettek, attól félve, hogy a helyi kormányok ellenállnának. A 2004-es költekezés 145 millió dollár volt.[25][26]

2004-es Bush–Cheney-kampány

[szerkesztés]
Cheney, Bush 2005-ös beiktatásán

Két év elteltével Cheney elhagyta a külügyminisztériumot 2003-ban, hogy a 2004-es Bush–Cheney-kampányon dolgozzon. Részt vett a női szavazókat mozgósító W Stands for Women kampányban.[27]

Közel-keleti ügyek helyettes igazgató külügyminisztere

[szerkesztés]

2005. február 14-én visszatért a külügyminisztériumba és kinevezték a Közel-keleti ügyek helyettes külügyminiszterének.[28][29] Ebben a pozícióban fő feladata C. David Welch Közel-keleti ügyek helyettes külügyminiszterének segítése volt és a demokrácia támogatása a régióban. Cheney két félig független szervezetet is létrehozott, a Fund of the Future-t és a Foundation of the Future-t, összesen 155 millió dollárért.[30] Támogatott egy új iraki alkotmányt.[31]

Iran Syria Policy and Operations Group

[szerkesztés]

Cheney az igazgatója volt az Iran Syria Policy and Operations Group csoportnak, amit 2006 márciusában alapítottak.

2014-es szenátori választás

[szerkesztés]
Liz Cheney a wyomingi Buffalóban, egy kampányeseményen

2013. július 16-án Cheney bejelentette, hogy indulni fog a wyomingi szenátusi székért, kihívva a hivatalban lévő Mike Enzit.[32] A Nemzeti Republikánus Szenátusi Bizottság kijelentette, hogy Enzit fogják támogatni, ami kötelességük volt.[33] Cheney-t kritizálták, amiért nem élt sokat az államban, mielőtt indult a pozícióért, mindössze pár évet gyerekként.[34][35][36][37] Mikor elindította a 2014-es kampányát, Facebookon Virginiát jelölte meg, mint tartózkodási helye.[38] Kampánya közben Jon Ward (The New Republic) azt írta, hogy „wyomingi gyökereit hirdette és csizmába öltözött. De mikor beszéltünk az egyik állomáson, a farmerje annyira új volt, hogy a kezei kék foltosak lettek, miután hozzáért.”[36] A videóban, amiben bejelentette jelöltségét, kiemelte, hogy családja eredetileg 1852-ben érkezett az államba és, hogy 1979 és 1989 között apja az állam képviselője volt.[34]

Első kampányeseménye Cheyenne-ben volt, miután bejelentette, hogy Enzi kihívója lesz. Azt mondta, hogy „nem szabad attól félnünk, hogy obstrukcionistának nevezzenek minket. President Obama politikájának és terveinek akadályozása nem igazi obstrukció; az hazafiság.”[39] Cheney szerint Obama háborút indított az alkotmány első és második kiegészítése ellen.[39]

Cheney kampánya idején kritizálták erőszakos külpolitikáját és nyilvánosan összeveszett homoszexuális testvérével nézeteivel kapcsolatban az azonos neműek házasságáról.[40][41] Enzi népszerűsége nehezítette Cheney kampányát, majd 2014. január 6-án bejelentette, hogy családi okokból visszalép a választástól.[42]

A képviselőház tagjaként

[szerkesztés]

2017–2023

[szerkesztés]
Robert Aderholt, Liz Cheney és a képviselő apja, Dick, 2018-ban

Cheney-t 2017. január 3-án iktatták be. Donald Trump ugyanebben a hónapban lett elnök és a FiveThirtyEight szerint Cheney az elnök politikájának 92,9%-át támogatták.[43]

Részben ő írta azt a javaslatot, ami a Veszélyeztetett Fajok Törvényt alatt végett vetett volna a szürke farkasok védettségének.[44]

2019 májusában Cheney azt mondta, hogy Peter Strzok és egy másik FBI-ügynök személyes üzeneteket küldtek, amiben becsméreltek politikusokat, (mint például Trump) ami úgy hangzott, mintha egy puccsot terveztek volna és hazaárulással vádolta őket.[45][46]

2019 júniusában Alexandria Ocasio-Cortez az illegális bevándorlókat tartó táborokat a mexikói határnál „koncentrációs táborokhoz” hasonlította. Cheney ezt a kijelentést kritizálva, azt mondva, hogy „tiszteletlen” volt a holokauszt áldozatai felé.[47]

Mikor 2019 augusztusában beszédet mondott a Republikánus Konferencián, Cheney kijelentette, hogy a Crow Tribe et al v. Zinke ügy, amit indián törzsek indítottak, hogy a grizzly medvéket a Yellowstone Nemzeti Parkban visszahelyezzék a Veszélyeztetett Fajok Törvény védelme alá, nem tudományos tényekre volt építve, hanem a felperes szándékára, hogy „elpusztítsák a nyugati életmódot.” Ezt a kijelentését többen is kritizálták, beleértve környezetvédők és törzsek is. A törzsek szemében a grizzly medve egy szent állat, amit veszélyeztet a vadászat és az ipar.[48][49]

Cheney elítélte Törökország kurd területek elleni támadását Szíriában, amit a Trump által elrendelt amerikai kivonulás tett lehetővé, ami korábban a két ország közötti védvonalként működött. „Az USA elhagyja szövetségeseinket, a kurdokat, akik ott helyben küzdöttek az ISIS ellen és segítettek megvédeni az amerikai hazát. A döntés Amerikai ellenségeit, Oroszországot, Iránt és Törökországot segíti és az ISIS újjáéledésének ad utat.”[50] Chaney részben a Demokrata Pártot és Trump első felelősségre-vonását hibáztatta: „Nem volt véletlen, hogy a törökök ezt a pillanatot választották, hogy átlépjék a határt.”[51][52] Nancy Pelosi házelnök szóvivője azt mondta, hogy Cheney kijelentése az eljárással kapcsolatban téves.[51]

Cheney (jobbról a második) a Fiddleback Ranch-en, Douglas (Wyoming) közelében, 2019. július 31-én

A 2020. júliusi Republikánus Konferencián néhány republikánus, beleértve Jim Jordan (Ohio) és Andy Biggs (Arizona) kritizálták Cheney-t, amiért megvédte Anthony Fauci doktort a Covid19-pandémia közben és, amiért támogatta Thomas Massie ellenfelét az előválasztáson.[53]

2020 szeptemberében Cheney felkérte a Igazságügyi Minisztériumot, hogy nyomozzanak olyan környezetvédelmi csoportok után, mint az NRDC, a Sea Change és a Sierra Club, azt mondva, hogy „a robusztus politikai és jogi aktivizmus – kombinálva a ténnyel, hogy ezeknek a csoportoknak gyakran olyan nézeteik vannak, mint ellenfeleinknek – ami csak még fontosabbá teszi, hogy a Minisztérium tudjon bármiféle esetleges külföldi befolyásról a csoportokban vagy a csoportok ellen. Arra ösztönzöm a Minisztériumot, hogy nyomozzák ki a kínai és orosz próbálkozásokat az Egyesült Államok környezetvédelmi és energiapolitikájának befolyásolására.”[54]

Dublin kaliforniai város tanácsosaként dolgozott, mikor Eric Swalwell egy kínai nő célpontja lett, aki a Kínai Államvédelmi Minisztérium titkosügynöke volt. Swalwell kapcsolata nagy probléma volt, mivel a képviselő a Hírszerzési Bizottság egyik fontos tagjaként dolgozott.[55] Cheney aláírt egy levelet, amiben követelte Swalwell eltávolítását a bizottságból. Ezek mellett azt nyilatkozta, hogy „az, hogy a [Kínai Kommunista Párt] megengedte, hogy [a Covid19] ennyire elterjedjen világszerte, megmutatja, hogy valójában milyen is az a kormány és középpontba helyezte, nem csak az Egyesült Államokban, hanem szövetségeseink között világszerte, a veszélyt, amit okoznak és, hogy mennyire fontos az, hogy megvédjük magunkat és megszüntessük függőségünket a kínai kormánytól.”[56][57]

A pandémia közben az American Rescue Plan Act és a COVID-19 Hate Crimes Act ellen szavazott.[58][59]

A Január 6. Bizottság alelnökeként

[szerkesztés]
Bővebben: Meghallgatások az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumának ostromáról

Eltávolítása, mint a Konferencia elnöke

[szerkesztés]

Arra válaszként, hogy egyre több republikánus el akarta távolítani pozíciójáról, mint a Republikánus Konferencia elnöke, miután folytonosan kritizálta Trumpot a Capitolium ostromát követően, Cheney írt egy véleménycikket: „A GOP elért egy fordulópontot. A történelem minket figyel.” címmel, a The Washington Post weboldalán. Ebben a cikkben megismételte, hogy őt csak az amerikai alkotmány, a törvények betartása és a „az alapvető elvek, amik megvédik a szabadságunkat és demokratikus folyamatainkat” védelme irányítja.[60] Joni Ernst kritizálta a pártot, amiért el akarták távolítani a politikust.[61]

Aznap este, mikor szavaztak eltávolításáról, Cheney beszédet mondott, miután munkatársai elhagyták a termet:

Cheney teljes beszéde 2021. május 11-én

Ma egy olyan veszéllyel nézünk szemben, amivel Amerikának még nem kellett. Egy korábbi elnök, aki provokált egy támadást ezen Capitolium ellen, hogy ellopjon egy választást, újraindította agresszív próbálkozásait, hogy meggyőzze az amerikaiakat, hogy tőle lopták el a választást. Kockáztatja a további erőszak kiprovokálását. Több millió amerikait félrevezetett az elnök. Csak a szavait hallották, de az igazságot nem, ahogy továbbra is próbálja aláásni demokratikus folyamatainkat, elültetve azon gondolatok magjait, hogy egyáltalán működik-e a demokrácia. Egy konzervatív republikánus vagyok és a konzervatív elvek legkonzervatívabbja a jogrend. Az elektori kollégium szavazott. Több, mint hatvan állami és szövetségi bíróság, beleértve bírók, akiket ő nevezett ki, elutasították kijelentéseit. Az Igazságügyi Minisztérium kormányzása idején kinyomozta ugyanezen kijelentéseit, de nem talált rá bizonyítékot. A választásnak vége. Ez a jogrend. Ez az alkotmányos folyamatunk. Azok, akik nem hajlandóak elfogadni a bíróságok döntéseit, háborúban állnak az alkotmányunk ellen.[62][63]

Cheney-t 2021. május 12-én távolította el a Konferencia, zárt ajtók mögött és hangszavazattal. Helyére Elise Stefanik érkezett.[13][64] Öt képviselő kérte, hogy a szavazatokat be kelljen adni hivatalosan, de McCarthy ezt elutasította.[65] Ennek következtében nem ismert, hogy kik támogatták eltávolítását.[64]

Bizottságok

[szerkesztés]

Pártgyűlési tagságok

[szerkesztés]
  • Kongresszusi Nyugati Pártgyűlés

Eltávolítása a Wyomingi Republikánus Pártból

[szerkesztés]

2021. november 13-án a Wyomingi GOP Központi Bizottság 31–29 arányban szavazott, hogy eltávolítsa Cheney-t, mint a párt tagja. Ugyanezen év februárjában már cenzúrázta őt a párt, ezzel csak megerősítették véleményüket, kiemelve, hogy Cheney soha nem adott indokot vagy nem mutatott bizonyítékot arra, hogy miért szavazott Trump leváltása mellett.[66] Több megye az államban már szavazott eltávolítására.[67]

Cenzúrázása

[szerkesztés]

2022. február 4-én a Republikánus Nemzeti Bizottság 2021. január 6. eseményeit egy jogos politikai vitának nevezte és úgy döntött, hogy cenzúrázza Cheney-t és Adam Kinzinger képviselőt, amiért részt vettek az azt követő nyomozásban.[68]

2022-es választás

[szerkesztés]
Eredmény megyék szerint:
Hageman:
  50–60%
  60–70%
  70–80%
  80–90%

Cheney:
  50–60%
  70–80%

Cheney-t legyőzte a Donald Trump által támogatott Harriet Hageman a republikánus előválasztáson, 2022. augusztus 16-án, megszerezve a szavazatok 66,3%-át. Cheney mindössze 28,9%-ot kapott, ami az elmúlt 60 év második legnagyobb veresége volt, amit hivatalban lévő képviselő elszenvedett.[69]

Lehetséges elnöki kampány

[szerkesztés]

2021 májusában Cheney azt mondta, hogy „a vezetője, az egyik vezetője leszek a harcnak, hogy visszaállítsuk pártunkat.”[17] Az ABC News műsorán nem volt hajlandó azt mondani, hogy nem fog indulni az elnökségért, aminek következtében a média arra a következtetésre jutott, hogy 2024-ben akár jelölt is lehet.[18]

2021 júniusában csatlakozott a Gerald R. Ford Alapítvány tanácsához.[70]

2022. augusztus 16-i vereségét követően a wyomingi előválasztáson Cheney hivatalosan is létrehozta a The Great Task PAC-t a Szövetségi Választási Bizottságnál. A szervezet nevét a gettysburgi beszéd inspirálta, amiben Abraham Lincoln azt mondta, hogy „a nagy feladat, ami előttünk áll.”[71] Cheney azt nyilatkozta veresége után, hogy gondolkozik az elnöki posztról.[72]

Választások

[szerkesztés]

Képviselőválasztások

[szerkesztés]
2016-os republikánus előválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney 35 043 39,8
Leland Christensen 19 330 21,9
Tim Stubson 15 524 17,6
Darin Smith 13 381 15,2
Mike Konsmo 1 363 1,6
Jason Adam Senteney 976 1,1
Rex Rammell 890 1,0
Paul Paad 886 1,0
Heath Beaudry 534 0,6
Más jelöltek 155 0,2
Összesen 88 082 100
2016-os képviselőválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney 156 176 62,0
Ryan Greene 75 466 30,0
Daniel Clyde Cummings 10 362 4,1
Lawrence Gerard Struempf 9 033 3,6
Más jelöltek 739 0,3
Összesen 251 776 100
2018-as republikánus előválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney (hivatalban) 75 183 67,7
Rod Miller 22 045 19,9
Blake E Stanley 13 307 12,0
Más jelöltek 478 0,4
Összesen 111 013 100
2018-as képviselőválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney (hivatalban) 127 963 63,6
Greg Hunter 59 903 29,8
Richard Brubaker 6 918 3,4
Daniel Clyde Cummings 6 070 3,0
Más jelöltek 391 0,2
Összesen 201 245 100
2020-as republikánus előválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney (hivatalban) 78 870 73,5
Blake Stanley 28 039 26,1
Write-ins 454 0,4
Összesen 107 363 100
2020-as képviselőválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Liz Cheney (hivatalban) 185 732 68,6
Lynnette Grey Bull 66 576 24,6
Richard Brubaker 10 154 3,7
Jeff Haggit 7 905 2,9
Más jelöltek 525 0,2
Összesen 270 892 100
2022-es republikánus előválasztás (wyomingi kongresszusi kerület)
Párt Jelölt Szavazatok %
Harriet Hageman 113 025 66,3
Liz Cheney (hivatalban) 49 316 28,9
Anthony Bouchard 4 505 2,6
Denton Knapp 2 258 1,3
Összesen 170 409 100

Könyvek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cheney makes first visit to World Trade Center site. nl.newsbank.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  2. ↑ Current biography yearbook 2010. Clifford Thompson–Miriam Helbok–Mari Rich. 71st annual cumulation. 2010. ISBN 978-0-8242-1113-4 Hozzáférés: 2022. augusztus 18.  
  3. ↑ Liz Cheney Wins Wyoming House Seat (angol nyelven). Roll Call, 2016. november 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  4. ↑ CNN, Analysis by Stephen Collinson: A wild day that defined the Republican Party. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  5. ↑ Is Liz Cheney the last best hope to stop GOP extremism? (angol nyelven). The Forward, 2021. január 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  6. ↑ a b Heilbrunn, Jacob: Liz Cheney, Neocon Senator and President? (angol nyelven). The National Interest, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  7. ↑ Correspondent, Manu Raju, CNN Chief Congressional: Cheney shoring up GOP support behind the scenes ahead of crucial conference meeting. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  8. ↑ Liz Cheney rises amid GOP rubble (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  9. ↑ DeBonis, Mike: Liz Cheney confronts a dilemma and the GOP wonders: How high can she go?. The Washington Post. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  10. ↑ Martin, Jonathan: Dick Cheney and Daughter Push Hawkish Stances for G.O.P. Hopefuls (angol nyelven). First Draft, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  11. ↑ Washington, Josh Glancy. „Like father, like daughter: Liz Cheney soars as Republican hawk” (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.) (angol nyelvű) 
  12. ↑ Liz Cheney vs. MAGA. The New York Times. [2021. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  13. ↑ a b Liz Cheney removed from House leadership over Trump criticism (angol nyelven). the Guardian, 2021. május 12. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  14. ↑ House Republicans Choose to Keep Liz Cheney in Leadership. The New York Times. [2022. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  15. ↑ Peterson, Kristina. „Behind Liz Cheney’s Break With Kevin McCarthy Over Trump”, Wall Street Journal, 2021. május 5. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.) (amerikai angol nyelvű) 
  16. ↑ Liz Cheney spent $58K on security after impeachment vote (angol nyelven). AP NEWS, 2021. június 2. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  17. ↑ a b Would Liz Cheney run to keep Trump from Oval Office? 'Whatever it takes,' she says (angol nyelven). TODAY.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  18. ↑ a b Liz Cheney refuses to rule out run for president in bid to thwart Trump (angol nyelven). the Guardian, 2021. május 13. (Hozzáférés: 2022. augusztus 18.)
  19. ↑ Cheney, Liz – Biographical Information. bioguide.congress.gov. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  20. ↑ Goldstein, Joel K. (2009. június 1.). „Angler: The Cheney Vice Presidency - By Barton Gellman”. Presidential Studies Quarterly 39 (2), 424–426. o. DOI:10.1111/j.1741-5705.2009.03683.x. ISSN 0360-4918. 
  21. ↑ Krugman, Paul. „Opinion | The Sons Also Rise”, The New York Times, 2002. november 22. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  22. ↑ Reuters. „State Department Post for Cheney Daughter”, The New York Times, 2002. március 2. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  23. ↑ Milbank, Dana: In Appointments, Administration Leaves No Family Behind. The Washington Post, 2002. március 12. [2020. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  24. ↑ Washington, Tony Allen-Mills. „Cheney family try a new peace tack” (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  25. ↑ Kessler, Glenn; Slevin, Peter: Cheney is Fulcrum of Foreign Policy. The Washington Post, 2002. október 13. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  26. ↑ Weisman, Steven R.. „Mideast Mix: New Promise of Democracy and Threat of Instability”, The New York Times, 2005. március 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  27. ↑ Allen, Mike: The Five (or More) W's. The Washington Post, 2004. május 13. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  28. ↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Selection of Elizabeth Cheney as Principal Deputy Assistant Secretary of State For Near Eastern Affairs and Coordinator for Broader Middle East and North Africa Initiatives (angol nyelven). 2001-2009.state.gov. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  29. ↑ Kamen, Al: A Newly Meaningful Relationship?. The Washington Post. [2021. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  30. ↑ Correcting Perceptions About America Is My Job: Liz Cheney (angol nyelven). Arab News, 2005. november 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  31. ↑ Wright, Robin. „Constitution Sparks Debate on Viability”, 2005. augusztus 25. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  32. ↑ Davis, Catalina Camia and Susan: Dick Cheney's daughter jumps into Wyo. Senate race (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  33. ↑ Liz Cheney to challenge US Senator Mike Enzi of Wyoming (amerikai angol nyelven). Fox News, 2015. március 25. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  34. ↑ a b Martin, Jonathan. „Liz Cheney to Challenge Senator Michael Enzi of Wyoming”, The New York Times, 2013. július 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  35. ↑ Cottle, Michelle: Liz Cheney Makes Nice (angol nyelven). The Atlantic, 2016. február 1. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  36. ↑ a b Ward, Jon. „Why Liz Cheney Flamed Out”, The New Republic, 2014. január 7. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) 
  37. ↑ Camia, Catalina: Poll: Wyoming voters say Cheney isn't one of them (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  38. ↑ GrimMay 12 2021, Ryan GrimRyan: Liz Cheney’s Stand Had Nothing to Do With Principle. Ask Her Sister. (angol nyelven). The Intercept. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  39. ↑ a b Browntbrown@wyomingnews.com, Trevor: Liz Cheney promises stiff opposition to President Obama (angol nyelven). Wyoming Tribune Eagle. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  40. ↑ Twitter: Liz Cheney sells out gay sister for shot at U.S. Senate seat (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2013. november 18. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  41. ↑ Sprunt, Barbara. „Liz Cheney Says She Was 'Wrong' In Opposing Same-Sex Marriage”, NPR, 2021. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  42. ↑ Martin, Jonathan. „For Cheney, Realities of a Race Outweighed Family Edge”, The New York Times, 2014. január 6. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  43. ↑ Bycoffe, Aaron: Tracking Congress In The Age Of Trump (angol nyelven). FiveThirtyEight, 2017. január 30. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  44. ↑ Geuss, Megan: Republican-controlled government sees chance to weaken Endangered Species Act (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2017. január 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  45. ↑ Zilbermints, Regina: Liz Cheney: Statements by agents investigating Trump ‘could well be treason’ (amerikai angol nyelven). The Hill, 2019. május 26. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  46. ↑ News, A. B. C.: Cheney doesn't comment on tweet about N. Korea, Biden, says she supports Trump policy (angol nyelven). ABC News. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  47. ↑ Yad Vashem to Alexandria Ocasio-Cortez: Learn about concentration camps (amerikai angol nyelven). The Jerusalem Post | JPost.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  48. ↑ „Court restores federal protections for Yellowstone-area grizzly bears”, Washington Post (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  49. ↑ Staff, Native News Online: Most Read Article on Native News Online in 2019: Rep. Cheney Accuses Tribes of “Destroying our Western Way of Life” Over Sacred Grizzly Protections (brit angol nyelven). Native News Online. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  50. ↑ „Turkey opens ground assault on Syria's Kurds; U.S. Republicans turn on Trump”, Reuters, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (angol nyelvű) 
  51. ↑ a b Liz Cheney: Impeachment Inquiry Partly To Blame For Turkey's Invasion Of Syria (angol nyelven). HuffPost, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  52. ↑ Liz Cheney tells Fox News Turkey invaded Syria because Democrats launched impeachment inquiry against Trump (angol nyelven). Newsweek, 2019. október 14. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  53. ↑ Zanona, Melanie: House conservatives pile on Cheney at GOP conference meeting (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  54. ↑ Frazin, Rachel: Cheney asks DOJ to probe environmental groups (amerikai angol nyelven). The Hill, 2020. szeptember 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  55. ↑ Rep. Swalwell under fire for connection with alleged Chinese spy, blames Trump for report (amerikai angol nyelven). news.yahoo.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  56. ↑ Giang-Paunon, Stephanie: Liz Cheney says Swalwell represents ‘national security hazard,' urges Pelosi to take action (amerikai angol nyelven). Fox News, 2020. december 16. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  57. ↑ EDITORIAL: Chinese infiltration: Taiwan can help - Taipei Times. www.taipeitimes.com, 2020. december 18. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  58. ↑ Cochrane, Emily. „Congress Clears $1.9 Trillion Aid Bill, Sending It to Biden”, The New York Times, 2021. március 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) (amerikai angol nyelvű) 
  59. ↑ Jalonick • •, Mary Clare: House Condemns Racism Against Asian Americans Amid Pandemic (amerikai angol nyelven). NBC 7 San Diego. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  60. ↑ Opinion | Liz Cheney op-ed: The GOP is at a turning point. History is watching us. - The Washington Post. web.archive.org, 2021. május 6. [2021. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  61. ↑ Carney, Jordain: Top female GOP senator compares Cheney ousting to ‘cancel culture’ (amerikai angol nyelven). The Hill, 2021. május 10. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  62. ↑ Grayer, Jeremy Herb,Annie: Liz Cheney strikes defiant tone in floor speech on eve of her expected ousting from House GOP leadership | CNN Politics (angol nyelven). CNN, 2021. május 12. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  63. ↑ READ: Liz Cheney's remarks on the House floor. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  64. ↑ a b King, Ledyard: Liz Cheney's future in Republican leadership decided by voice vote in closed-door meeting (amerikai angol nyelven). USA TODAY. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  65. ↑ CNN, Daniella Diaz and Annie Grayer: The vote to oust Liz Cheney took only 16 minutes. Here's what happened.. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  66. ↑ victoria.eavis@trib.com, Victoria Eavis 307-266-0592: Wyoming GOP votes to no longer recognize Rep. Cheney as a Republican (angol nyelven). Casper Star-Tribune Online. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  67. ↑ victoria.eavis@trib.com, Victoria Eavis 307-266-0592: Republicans in 2 Wyoming counties vote to stop recognizing Cheney as party member (angol nyelven). Casper Star-Tribune Online. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  68. ↑ Weisman, Jonathan; Updated: Republican Party declares Jan. 6 attack ‘legitimate political discourse’ - The Boston Globe (amerikai angol nyelven). BostonGlobe.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  69. ↑ CNN, Analysis by Harry Enten: Analysis: Cheney's loss may be the second worst for a House incumbent in 60 years. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  70. ↑ GOP Rep. Liz Cheney joins board of Gerald R. Ford Foundation (amerikai angol nyelven). The Detroit News. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  71. ↑ CNN, Gregory Krieg: Liz Cheney vows to carry on fight against Trump after conceding defeat in Wyoming primary. CNN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.)
  72. ↑ „Liz Cheney ‘thinking about’ presidential run following primary loss”, Financial Times, 2022. augusztus 17. (Hozzáférés: 2022. augusztus 19.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Liz_Cheney&oldid=25867865”