[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Lee Cattermole

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lee Cattermole
Személyes adatok
Teljes névLee Barry Cattermole
Születési dátum1988. március 21. (36 éves)[1]
Születési helyStockton-on-Tees, Anglia
Állampolgárságbrit
Magasság178 cm
Testtömeg76 kg
Posztközéppályás
Junior klubok
IdőszakKlub
1998–2005Anglia Middlesbrough
Felnőtt klubok1
IdőszakKlubMérk.(Gól)
2005–2008Anglia Middlesbrough69(3)
2008–2009Anglia Wigan Athletic33(1)
2009–2019Anglia Sunderland233(10)
2019–2020Hollandia VVV-Venlo11(0)
Összesen346(14)
Válogatottság2
2003Anglia Anglia U161(0)
2004Anglia Anglia U174(0)
2005Anglia Anglia U181(0)
2006Anglia Anglia U191(0)
2007–2010Anglia Anglia U2116(3)
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma:
2020. január 25.
2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma:
2016. október 16.
A Wikimédia Commons tartalmaz Lee Cattermole témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lee Barry Cattermole (Stockton-on-Tees, Anglia, 1988. március 21. –) angol korosztályos válogatott labdarúgó, aki középpályás poszton játszik.

Pályafutása

[szerkesztés]

Middlesbrough

[szerkesztés]

Cattermole 1998-ban került a Middlesbrough ifiakadémiájára. Az első csapatban 2006. január 2-án, egy Newcastle United elleni rangadón mutatkozott be. Végigjátszotta a 2–2-re végződő találkozót, ahol megválasztották a meccs legjobbjának.[2] Egy Aston Villa elleni 4–0-ra elvesztett találkozó után elsírta magát és a csapatkapitány, Gareth Southgate vigasztalta meg.[3] Ezután azonban a csapat következő nyolc meccséből hetet megnyert, bejutott az FA Kupa és az UEFA-kupa negyeddöntőjébe, valamint 3–0-ra megverte a Chelsea-t, mely korábban csak egyszer kapott ki a szezonban a bajnokságban.[4][5] Első bajnoki gólját április 2-án, a Manchester City ellen szerezte.[6] Pályára lépett az UEFA-kupa döntőjében is.[7] Május 7-én, a Fulham ellen a Middlesbrough addigi legfiatalabb csapatkapitánya lett.[8] Amikor a veterán Colin Cooper csereként beállt, kérés nélkül átadta neki a kapitányi karszalagot. Október 20-án új, négy évre szóló szerződést írt alá a csapattal.[9]

Wigan Athletic

[szerkesztés]

2008. július 29-én a Wigan Athletic 3,5 millió fontért leigazolta Cattermole-t, aki három évre írt alá a klubbal.[10] Egy West Ham United ellen 2–1-re elvesztett mérkőzésen debütált. Első gólját szeptember 24-én szerezte, az Ipswich Town ellen, a Ligakupában.[11] A bajnokságban december 13-án volt először eredményes, a Blackburn Rovers ellen.[12] 2009. március 4-én piros lapot kapott a West Ham ellen, egy Scott Parker elleni szabálytalanság miatt.[13] Bár hároméves szerződést kötött a Wigannel, már az első szezonja után megindultak a találgatások Cattermole jövőjével kapcsolatban, jó teljesítménye miatt.

Sunderland

[szerkesztés]

A Sunderland 2009. augusztus 12-én leigazolta Cattermole-t, 6 millió fontért. A középpályás négyéves szerződést írt alá a csapattal, ahol együtt dolgozhatott korábbi menedzserével, Steve Bruce-szal.[14] Egy Bolton Wanderers elleni meccsen mutatkozott be, ahol a találkozó legjobbjának is megválasztották. Október 17-én, a Liverpool ellen térdsérülést szenvedett, ami miatt hosszú ideig nem játszhatott.[15] December 15-én, az Aston Villa ellen tért vissza a pályára.[16]

A 2010–11-es szezon előtt Steve Bruce őt választotta csapatkapitánynak a távozó Lorik Cana helyett és a 6-os mezszámot is megkapta. Az idény során ismét sérülések hátráltatták, így csak 24 mérkőzésen léphetett pályára. A következő idényt is kapitányként kezdte, de miután az első két fordulóban, a Liverpool és a Newcastle United ellen is kapott egy-egy sárga lapot, kikerült a kezdőcsapatból. 2011. november 5-én, a Manchester United ellen tért vissza. Miután Bruce-t Martin O’Neill váltotta a menedzseri poszton, felmerültek olyan hírek, hogy Cattermole végleg elvesztheti a csapatkapitányi tisztet, különösen miután őt és Nicklas Bendtnert letartóztatták és azzal vádolták, hogy autókat rongáltak Newcastle városközpontjában.[17] Ennek ellenére O'Neill első meccsén, a Queens Park Rangers ellen csapatkapitányként lépett pályára.

2012. március 4-én már a Newcastle United elleni rangadó első percében sárga lapot kapott, egy Cheick Tioté elleni szabálytalanság miatt. A mérkőzés lefújása után piros lapot kapott, amiért nem megfelelő stílusban vonta kérdőre a játékvezetőt, Mike Deant.[18] Végül négymeccses eltiltást kapott.[19] A 2013–14-es idény előtt a csapatkapitányi tisztet John O'Shea kapta meg[20] és a 6-os mezszámot is elvették Cattermole-ból, aki a 33-as számú szerelést kapta meg.[21] A mezszámát végül a következő idényben visszakapta.[22] 2015. július 2-án egy új, ötéves szerződést írt alá a Sunderlanddel.[23] A 2015–16-os szezon első meccsén, a Leicester City ellen csapatkapitányként léphetett pályára, de 30 perc után lecserélte Dick Advocaat menedzser, miután csapata 3–0-s hátrányba került, amihez egy róla megítélt büntető is hozzájárult.[24]

A válogatottban

[szerkesztés]

Cattermole-t 2006 októberében hívták be először az U21-es angol válogatottba, Németország ellen, de játéklehetőséget akkor nem kapott. Első gólját Finnország ellen szerezte, 2009. június 15-én, a 2009-es U21-es Eb-n.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Premier League Player Profile. Premier League. [2013. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  2. ↑ Lee Cattermole. Middlesbrough F.C.. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  3. ↑ Tallentire, Philip. „Lee Cattermole”, Evening Gazette, 2006. október 25. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  4. ↑ Middlesbro 2005/2006 results and fixtures. Soccerbase. Centurycomm. [2006. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  5. ↑ Chelsea 2005/2006 results and fixtures. Soccerbase. Centurycomm. [2006. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  6. ↑ „Man City 0–1 Middlesbrough”, BBC Sport, 2006. április 2. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  7. ↑ Middlesbrough 0 – 10000 Sevilla. UEFA. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  8. ↑ #OnThisBoroDay 2006: Boro's young guns make history on the final day at Fulham. Gazette Live. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  9. ↑ Boro prodigy Cattermole pens four-year deal. ESPN Soccernet. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  10. ↑ Wigan sign Lee Cattermole from Middlesbrough on three-year deal. Telegraph. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  11. ↑ „Ipswich 1–4 Wigan”, BBC, 2008. szeptember 24. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  12. ↑ Wigan 3–0 Blackburn. BBC, 2008. december 13. (Hozzáférés: 2016. október 16.)
  13. ↑ Premier League: Wigan 0–1 West Ham
  14. ↑ „Black Cats swoop for Cattermole”, Sky Sports, 2009. augusztus 13. 
  15. ↑ „Sunderland's Lee Cattermole faces three months out with knee injury”, guardian.co.uk, 2009. október 20. 
  16. ↑ „Sunderland 0 - 2 Aston Villa”, BBC Sport, 2009. december 15. 
  17. ↑ „Sunderland pair Bendtner and Cattermole arrested over allegations of trashing cars in Newcastle”, Daily Mail, 2011. december 16. 
  18. ↑ „O'Neill on double dismissal”, SAFC.com, 2012. március 4. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  19. ↑ Taylor, Louise. „Sunderland's Lee Cattermole and Stéphane Sessègnon to miss Everton tie”, The Guardian, 2012. március 6. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  20. ↑ „Sunderland's Lee Cattermole and Stéphane Sessègnon to miss Everton tie”, SkySports, 2013. október 28. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  21. ↑ „Di Canio strips Cattermole of his No 6 shirt (on top of his captaincy)”, Daily Mail, 2013. augusztus 15. (Hozzáférés: 2016. október 16.) 
  22. ↑ „Squad numbers confirmed”, SAFC, Sunderland AFC, 2014. augusztus 15. 
  23. ↑ Cattermole pens new deal. Sunerland A.F.C., 2015. július 2.
  24. ↑ Archivált másolat. [2016. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 16.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lee_Cattermole&oldid=26945626”